Infostart.hu
eur:
384.79
usd:
333.99
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos

Juscsenko alkotmányellenesnek tartja a kormány menesztését

Az ukrán elnök alkotmányellenesnek tartja, hogy a parlament menesztette a kormányt.

A Kazahsztánban tartózkodó Viktor Juscsenko közölte: jogászaihoz fordul tanácsért, és majd szerdán kommentálja a döntést.

A kijevi törvényhozásban az ellenzéki szociáldemokraták és kommunisták kezdeményezték a Jurij Jehanurov vezette kormány menesztését; a javaslatot a 450 képviselőből 250 támogatta.

Az ukrán parlament az Oroszországgal kötött gázmegállapodás miatt vonta meg a bizalmat a kabinettől.

A szavazás előtt a szociáldemokraták frakcióvezetője, Leonyid Kravcsuk azt mondta: a kormány nem kezelte kellő hozzáértésével a gázvitát; nem tudni, fél év múlva mennyibe kerül a földgáz, és ki szavatolja a szállításokat.

A korábbi miniszterelnök, Julia Timosenko pártja korábban a nemzeti érdekek elárulásával vádolta a kormányt a gázmegállapodás miatt.

Az eddigi kormányfő az új kabinet kinevezéséig ügyvezető miniszterelnökként látja el feladatát.

A január elsejétől érvényben lévő alkotmánymódosítás értelmében az új kormányt már nem az államfő, hanem a parlament választja meg.

A már korábban kiírt parlamenti választásokat március 26-án tartják Ukrajnában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Védelmi Tanács: katonai védelem alá helyezik a Török Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszát

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint „terrortámadást készítettek elő a Török Áramlat vezetékkel szemben”. A Védelmi Tanács vasárnapi ülésén Orbán Viktor miniszterelnök elrendelte, hogy a Török Áramlat magyarországi szakaszát katonai védelem alá kell helyezni a szerb határtól a szlovák határig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Az energiapiaci sokk még sokáig velünk maradhat Európában, de a 2022-es válság közelébe sem jutunk el

Az energiapiaci sokk még sokáig velünk maradhat Európában, de a 2022-es válság közelébe sem jutunk el

Európa egy olyan energiasokk szélére sodródott, amely könnyen tovább élhet a közel-keleti fegyveres konfliktus lecsengése után is: a megsérült olaj- és gáz-infrastruktúra hónapokra visszafoghatja a kínálatot, miközben az árak máris meredeken ugrottak. Dan Jørgensen, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa szerint egyetlen hónap alatt 60–70 százalékkal drágult az olaj és a gáz, ami 14 milliárd euróval terhelte az EU fosszilis importszámláját, és ezzel nem átmeneti kilengést, hanem elhúzódó költségterhet vetít előre. A 2022-es inflációs robbanás egyelőre úgy tűnik, nem ismétlődik meg, de a költségoldali nyomás már megérkezett a vállalatokhoz, és az euróövezeten belül egyre látványosabban széttart, hol mennyire fáj a drágulás. Brüsszel ezért óvatosabb válságkezelésre készül: szűkebbre szabott, célzottabb segítséggel és olyan szerkezeti lépésekkel, amelyek nem az árakat fojtják le drágán, hanem a fosszilis kitettséget faragják kisebbre. Az agyon szidott zöldfordulat már most sokat segít a kontinensen.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×