Egy hete jelentették be, hogy a kormány, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával és a KAVOSZ Zrt.-vel együttműködve megújítja a Széchenyi-kártya programot, tehát folytatódik a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások kedvezményes kamattal történő hitelezése. Az indulási időpont 2022. július 1. Az új termék neve Széchenyi-kártya Max. Magas az infláció, emelkednek az energia- és nyersanyagárak, recessziós félelmek is megjelentek, a jegybankok kamatemelésekkel hűtik a piacot, az emelkedő kamatok pedig visszafogják a hitelezést. Egy ilyen helyzetben jó ötlet kijönni egy új hiteltermékkel?

Jó. Amikor ezt a programot 2000-ben Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnökeként megálmodta, akkor még senki sem gondolta, hogy ez ekkorát fog szólni. Az egész programnak talán az a legfontosabb momentuma, hogy mindig az adott aktuális helyzethez, problémához akar valamilyen megoldást nyújtani. Ezt természetesen nem lehet úgy megcsinálni, hogy a vállalkozások véleményét nem kérdezi meg senki. Tehát az a hihetetlen erős hálózat, ami a VOSZ-on belül a KAVOSZ – 220 helyen szerte az országban –, nem pusztán egy hiteligénylési pont. Egyben olyan csatlakozási pont is, ahová becsatornázódnak a vállalkozói javaslatok, kérések, gondolatok, problémák. Ezeket mélységében kielemezzük. Minél nagyobb létszámú vállalkozói kör keres meg minket, annál erősebb és egyre pontosabb problémamegállapításokat tudunk tenni. Mi ezek alapján javaslatot tudunk tenni a szakpolitika és a gazdasági kormányzat felé. Ha a politika ezt elfogadja, utána már csak annyi dolgunk van, hogy le kell bonyolítanunk.

Most is megkérdezték a vállalkozókat, hogy mire lenne igény?

Abszolút. De ha nem kérdeznénk őket, akkor is elmondják. Általában 1500-1800 vállalkozó jön el hozzánk hetente. Most, az utolsó egy hónapban viszont volt olyan hetünk, hogy 3700 vállalkozó fordult hozzánk.

Azért, mert érdeklődnek az új termék iránt?

Igen. De azért is, mert tartottak attól, hogy mi van, ha nem lesz hosszabbítás. Vagy mi van, ha az utolsó pillanatban jön rá mindenki, hogy neki nagyon kellenek ezek a 0,5 százalékos, 2,5 százalékos kamatozású hitelek? Így aztán tényleg a teljes vállalkozói szegmens, a legapróbb nanovállalkozótól egészen a középvállalkozásokig eljött hozzánk. Ez nagyon komoly próbatétel elé állította a hálózatunkat, de a bankokat és a garanciaintézményeket is. Hiszen aki bejön hozzánk, azt mi utána átküldjük a bankhoz, ahol megtörténik a hitelbírálat. A végén pedig a garanciaintézménynek kell erre rámondania az áment. Tehát mi tényleg megpróbáljuk rajta tartani a kezünket a vállalkozások ütőerén, és ez nem egy patetikus mondat. Mi együtt dolgozunk a vállalkozókkal, próbálunk megoldásokat találni a problémáikra.

A Széchenyi Kártya Program Go folytatása a Széchenyi Kártya Program Max. Mi lett a Széchenyi Kártya Go programból? Ott 12 hitel termék volt, itt pedig csak 7. Mekkora a teljes keretösszeg?

A kormány másfél hete hozott döntése egyértelműen a kkv-szektor versenyképességének segítését célozza. Illetve azt, hogy megteremtse a gazdasági növekedés feltételeit még az elmúlt évek vérzivatarában is. Csak az a kormányzat, csak az a gazdaságpolitika lehet sikeres, amelyik gazdasági növekedést tud felmutatni. Viszont, ha nincs hitelezés, akkor nincs gazdasági növekedés sem. Az elmúlt félév arról szólt, hogy a kamatok világszerte és Magyarországon is drasztikusan növekedtek. Egy éve még 0,6 százalék volt a jegybanki alapkamat, most pedig már 7 százalék fölötti. Ezen az irányon nagyon nem lehet változtatni. Ebben a világszerte elterjedt inflációs környezetben egyszerűen nincs B-terv. Így valamilyen módon be kell avatkoznia a jegybankoknak, erre pedig nincs jobb módszer, mint hűteni a gazdaságot. A hűtés viszont csak arra jó, hogy próbálja megakadályozni a folyamatok elszabadulást. A másik oldalon viszont ma Magyarországon nincs tíz százalék alatti hitel. Sőt, most láttam egyet 10,6 százalékos akciós kamattal, amiből teljesen kihagytak minden egyéb költséget. De valószínűleg ez is csak két napig lesz érvényes.

Ez egy vállalkozói hitel volt?

Igen, bár én most 12 százalék alatt nem nagyon tudok piacon lévő hitelről. Rövid távú vagy folyószámlahitel pedig egyáltalán nincs is. De az öt-tíz éves futamidejű hitelek kamatjai is 12-13 százalék között mozognak már. Ráadásul nem biztos, hogy egyhamar a végéhez ér a jegybanki kamatemelés. Viszont 14-15 százalékos kamatkörnyezetben a vállalkozások nem fognak hitelt fölvenni. Ezért az a feladatuk az ilyen, államilag támogatott programoknak, hogy olcsóbbá tegyék a vállalkozások számára a hitelezést. Ezt legegyszerűbben az állami kamattámogatás révén lehet megtenni, illetve még azzal, hogy állami garanciavállalással csökkentsék a bankok kockázatát. Sajnos a vállalkozók meg a bankok sok évtizede, évszázada nincsenek jóban egymással. Az egyiknek a bank túl drága, ezt a kamattámogatással lehet olcsóbbá tenni. A bankok félelmét pedig úgy lehet eloszlatni, ha az állam garanciát vállal a hitel visszafizetésére. Ezt most meg is teszi, hiszen előbb 70, aztán 80, most pedig 90 százalékos az állami garancia vállalás. De a programot folyamatosan figyelemmel kísérjük azért, mert a gazdaságban mindig történik valami. Márpedig, ha valami történik, akkor nekünk arra reagálnunk kell. A vállalkozói észrevételek alapján mi finomhangoljuk a rendszert, de ha kell, akkor akár nagyobb változtatásokat is javaslunk. 2020. március 10-én Orbán Viktor miniszterelnök úr a gazdasági kamara évnyitóján arról beszélt, hogy jön egy vírus, ami járvánnyal fenyeget. Ez pedig nagyon durva válságot okozhat, így föl kell készülni arra, hogy derékon fogja kapni gazdaságot. Aztán egy héttel később ki is hirdették a karantént. Akkor nagyon gyorsan kellett lépni. A Széchenyi-kártya program egy működő, bizonyított pénzügyi eszköz. A 2008-as válság kirobbanásakor bővítettük a programot, ami aztán a következő három évben rengeteget segített. Miközben a bankok visszatartották a saját forrásaikat, az államilag támogatott és garanciával ellátott pénzeket igenis fölhasználták a hitelezéshez. Akkor robbant be a Széchenyi-kártya. Most pedig adta magát a helyzet, hogy újra gondoljuk ezt az lehetőséget.

A Széchenyi Kártya Program Maxnál mennyi a kölcsönpénz ára, és mekkora összeget lehet felvenni? Mert nem minden terméknél ugyanaz a hitel kamata.

Így van.

Viszont jóval alacsonyabb, mint a piaci kamat.

Korábban 12 termékünk volt. A gazdaságvédelmi akcióterv volt egy évig, aztán egy újabb évig futott az újranyitási akcióterv. Ennek megfelelően a Széchenyi-kártya programban előbb volt a Plusz, aztán a Go, most pedig a Max jön.

Az elsőnél gyakorlatilag nullaszázalékos hitelek is voltak.

0,1-től 1 százalékig, illetve 1,5-ig, esetleg 2,5-ig terjedt ezeknek a hiteleknek a kamata. Azért volt 12-féle hitelünk, mert volt több olyan is, ami valamilyen konkrét problémára adott megoldást. Ezeket azonban már kivezettük. Például az első körben mindenki a munkahelyeket kezdte félteni, hiszen egy válságban a munkavállalókat a munkaadó elengedi, mivel az a legdrágább költségnem. Akkor volt munkahelymegtartó hitelünk kétéves futamidővel, 750 millió forintos felső határral 0,1 százalékos fix, kamattal. Ezt azonban már kivezettük. De volt közben turisztikai kártya is. Illetve van benzinkútkártya a benzinkutasoknak, az ő észrevételeik és a kormánnyal kötött megállapodás alapján. Most ezeket mind kivezetjük, és helyettük lesz egy folyószámlahitelünk, egy szabadon felhasználható forgóeszköz-likviditási hitelünk és egy beruházási hitelünk. Emellett lesz egy lízingmaxunk és még egy mikrohitel maxunk is. Eddig mind a folyószámlahitelnek, mind pedig a likviditási hitelnek 2,5 százalék volt a kamata. Ez most „nagyon megdrágult”, mert 3,5 százalék lesz. Ehhez próbáltam viszonyítási alapként mondani az előbb azt, hogy a piaci kamat viszont 12 százalék. A vállalkozók értik és értékelik is ezt, kvázi a lábukkal szavaznak, amikor eljönnek hozzánk hitelt igényelni. Azt mondják, hogy ez a hitel nemcsak azért tetszik nekik, mert olcsó, hanem azért is, mert egyszerűen lehet hozzájutni. Mi is szeretnénk azt, hogy a lehető legkevesebb macerával juthasson hozzá a vállalkozó ezekhez a forrásokhoz. Ugyanakkor az elmúlt fél évben szembesültünk egy új problémával, mégpedig az energiaárak drasztikus emelkedésével. Ezért a folyószámlahitelen belül kialakítunk egy olyan, szupertámogatott forrást, ami nem 3,5 százalékos, hanem csak 1 százalékos kamattal lesz felvehető. Bár megemeltük az összeghatárt 100 millióról 250 millió forintra, a futamidő pedig egy év helyett már hároméves, de reméljük, hogy az energiaárak hamarosan csökkeni fognak. Ezért mi is teszünk ebbe a hitelfajtába korlátokat. Ezzel együtt az 1 százalékos kamat az egy nagyon komoly lépés.

Ez az energiakártya?

Igen, a folyószámlahitelen belüli energiakártya. Energiakártya Max, ez a neve.

Mire lehet a folyószámlahitelt felhasználni?

Mindenre.

Tehát egy cég bármire felhasználhatja?

Így van, ezt bármire felhasználhatja a vállalkozás. Kiderült, hogy egy átlagos vállalkozás kiadásaiból körülbelül 30 százalékot jelent az energiaköltség. Persze van, ahol sokkal többet, van, ahol sokkal kevesebbet, de nekünk az átlagot kell néznünk. Arra a megállapításra jutottunk, hogy ez a költség egy év alatt látványosan megugrott ugyan, de egy ilyen, 1 százalékos hitellel ezt részben lehet kezelni, kiváltani. Persze nem a hitel egészét, hanem csak egy részét lehet erre felhasználni.

Olyan gyakorlati dolgokra kell gondolni, mint például a villanyszámla vagy a fűtésszámla kifizetése?

Így van. Azt persze nem nagyon szeretnénk, hogy a hiteligénylők csekket lobogtatva jöjjenek hozzánk. Ennél egyszerűbb módszert próbálunk az asztalra tenni. Ha a szakpolitika ezt elfogadja, akkor pár héten belül ezt is bejelentjük és elindulunk vele. Ez is jó példája annak, hogy megint hirtelen kellett reagálni egy helyzetre. De mi lépünk, mert segítenünk kell.

A vállalkozók számára nyilván súlyos problémát jelenthet, ha segítséget kértek az energiaszámlák kifizetéséhez.

Így van. A vállalkozások általában jelzik azt, hogy mi a bajuk, és kormányzat tesz lépéseket a gondok megoldására. De olyan nincs, hogy egy varázspálcával egyszerre meg lehet valamit oldani. Olyan viszont van, hogy megpróbálunk több módszert. Pénzügyi eszközöket, garanciákat, hiteleket, vissza nem térítendő támogatásokat, segélyeket, vagy ezek valamiféle mixét. Amiben nekünk nagy tapasztalataink vannak, azok a támogatott hitelek. Erre az igény nagyon megnőtt. Persze egyetlen ország sem képes csak segélyekből megoldani egy válságot. Magyarország sem képes rá, de még az Amerikai Egyesült Államok sem. Nekünk a módszerek valamifajta, egészséges mixét kell felhasználnunk ebben a programban.

Mekkora a teljes forrása ennek a hétféle hitelnek?

El kell oszlatnom egy tévhitet. Itt nem arról van szó, hogy az állam ad pénzt és azt kihelyezzük a vállalkozásoknak, hanem arról, hogy ez egy nagyon sokszereplős rendszer. Miközben a vállalkozó oldaláról nagyon egyszerűnek néz ki, mert csak egy darab hiteligénylést kell beadnia, valójában egy nagyon bonyolult rendszer van a háttérben. A bankoknak vannak költségeik, mint például annak a pénznek az ára, amit kölcsönadnak, meg a pénzintézet működési kiadásai és a hitelezésnek is van kockázati költsége. Ezekből adódik össze nagyjából egy bankpiaci kamat. Ellenben, ha az állam kamattámogatást ad, akkor ezzel olcsóbá tehetjük a hitelt. Vagyis a vállalkozó olcsón kap pénzt. A bankokat pedig azzal próbáljuk ösztönözni, hogy az állam garanciát nyújt a hitelek mellé, amellyel gyakorlatilag elporlasztja a pénzintézetek 10-20 százalékos rizikóját.

Mekkora ez a garancia?

Június végéig 90 százalék. Utána visszamegyünk 80 százalékra. Ennek az az oka, hogy megszűnt az a kedvezmény, amit az Európai Unió adott a Covid-járvány következményeinek felszámolására. Korábban az unió lehetővé tette, hogy egy vállalkozás három év alatt a korábbi 200 ezer eurós keret helyett 2,3 millió eurós pénzügyi támogatáshoz jusson. Így mi is egymilliárd forint fölé emelhettük Széchenyi-kártyánk felső határát, amivel bevonzottunk egy új szektort, méghozzá azokat, akik megpróbálták kihasználni a Covid miatti lefagyást. Vagyis nemcsak otthon ültek és siránkoztak, hanem kihasználva ezt a fél-egy évet, fejleszteni kezdtek, amihez persze pénzre van szükségük. Tehát az unió kifejezetten jó fej volt, viszont ez most június 30-ával lejár. Az unió nem hosszabbította meg ezeket az átmeneti szabályokat. Ezért nekünk is át kellett alakítanunk a Széchenyi-kártya rendszerét, hogy alkalmazkodjunk az új, uniós szabályozáshoz. Ez már kicsit specializáltabb, mert a Covidnál minden vállalkozás érintett volt, mindenkinek fájt a járvány. Most viszont az unió szerint a háború inkább csak az energiaár-emelkedések miatt fáj nagyon sokaknak. Ezért csak erre fókuszál ez a bizonyos átmeneti támogatásokról szóló, úgynevezett, Temporary Crisis Framework nevű rendelkezés. Valójában a háború, illetve az orosz lépésekre tett, embargós korlátozások kezelésére szolgál az egész. A korábbihoz képest az különbség, hogy a 2,3 millió eurós keret sajnos 400 ezer euróra csökkent. Ezért az egymilliárd forintos plafon is lejjebb ereszkedik, olyan 300 és 400 millió forint körüli összeghatárra. Persze nekünk sem napi rutin az egymilliárdos hitelek kihelyezése. Sőt, az elmúlt néhány hónapban húszezer vállalkozásnak adtunk hitelt, amiből 19.400 biztosan kisösszegű kölcsön volt. Csak 150 vállalkozás vett fel a nagyobb értékű hiteleket.

A kereskedelmi bankoknak miért éri meg olcsón hitelezni?

A hitelt ők rendes áron adják. Vagyis, felszámolhatják az összes költségüket. Ennek a kamatnak egy részét viszont az állam fizeti és még garanciát is vállal a törlesztésre. A vállalkozó tehát kedvezményes és ráadásul fix kamatozású hitelt vehet fel. Az pedig, hogy a kamat a futamidő alatt nem változik, egy újabb kedvezmény a vállalkozóknak. Legalább annyit ér, mint az olcsó hitel. Egy 2032-ben, tehát tíz év múlva lejáró hitelnek akkor is annyi lesz a kamata, mint amennyiért most fölveszi a vállalkozás. Például egy beruházási hitelnél 0,5-1,5 százalék.

A többi kölcsönnél legfeljebb 3,5 százalék a kamat. A likviditási hitelnél is ennyi, vagy kevesebb?

A Széchenyi Likviditási Hitel Max más, mint a piaci forgóeszközhitelek. Azok úgy néznek ki, hogy valaki vesz valamit, kap róla egy számlát, azt a bank megfinanszírozza, és az adós elkezdi törleszteni a kölcsönt. Mi viszont azt mondjuk, hogy a vállalkozó felnőtt ember, ezért egy szabadon felhasználható forgóeszközhitelt biztosítunk a számára. Ez gyakorlatilag nagyon jól kiegészíti a folyószámlahiteleket, hiszen azt is alapvetően készlet-, alapanyag-beszerzésre használják a vállalkozások. Most, amikor az árak megőrültek és senki nem tudja, holnap mi lesz az ára egy terméknek vagy egy alapanyagnak, a vállalkozások hihetetlen erővel igyekeznek feltölteni a készleteiket. Biztonsági tartalékot képeznek alapanyagokból, kellékekből. Óriási igény lett az elmúlt hetekben, hónapokban arra, hogy ha valakinek kedvező beszerzési lehetősége adódik, akkor azt ki is tudja használni. Erre a hitelre hároméves futamidő van.

Tehát akkor ez a legrövidebb?

A folyószámlahitelünkkel együtt ez a két legrövidebb futamidejű kölcsönünk. Bár csak három év, de azért a vállalkozás még számolhat egy kilenchónapos türelmi idővel, miután megvette a terméket és elkezdi használni. Ezzel talán azonos ütemben kezd folyamatosan csökkenni a hitel mértéke is a törlesztések miatt. Azt látom, hogy a likviditási hitel nagyon berobbant, ezért lehet a likviditási hitel max, az egyik fő elemünk. Egyébként beletettük a hitelkiváltás lehetőségét is. Ha valakinek volt korábban változó kamatozású piaci hitele, annak most nagyon fájhat a 7-8-10 százalékos kamat. Számukra lehetővé tettük, hogy áttérhessenek erre a kvázi 3,5 százalékos kamatra. A növekvő alapanyagárak miatt egyre többen élnek is ezzel.

Aztán itt van még a beruházási célokat szolgáló hitel, illetve vannak olyan hiteltermékek is a Széchenyi Kártya Program Maxban, amelyek kifejezetten azt a célt szolgálják, hogy fejleszteni lehessen egy vállalkozást. Ezek szerint lendületben akarják tartani azokat a cégeket, amelyeknél van ehhez tartalék is?

Igen.

Melyek ezek a hitelek?

A beruházási hitel max egy legfeljebb tíz éves futamidejű kölcsön. Ebben akár 24 havi türelmi idővel, rendelkezésre tartási idő beszámolása mellett is, 400 millió forint felső határig lehet hitelt igénybe venni. A hitelcélok köre pedig szinte végtelen, a fejlesztéstől a beruházásokon keresztül bármire lehet kérni. Ingatlanvételre, gép-, eszköz-, berendezés-, telephely-, székhelyfejlesztésre, vagy székhely-korszerűsítésre igényelhető.

Akár üzletrészt is lehet vásárolni?

Üzletrészvásárlás teljes mértékben benne van, sőt, a generációváltás is. Ez kicsit bonyolultabb, hiszen vannak személyes vonatkozásai is egy-egy ilyen ügyletnek. Itt a családokon belüli változást kell tudni menedzselni. Sőt, ebbe is beletettük a hitelkiváltás lehetőségét, pont amiatt, ha esetleg valaki korábban piacon vett föl hitelt, akkor ezt ki tudja váltani. De a klasszikus beruházási célokhoz, mint amilyen az új vagy használt eszközvásárlás, az önerő egy pályázathoz vagy az ingatlanvétel, mind-mind igénybe vehető. Erre a beruházási hitelre másfél százalék a kamat, fixen, tíz évig. Azt gondolom, hogy ez egy hihetetlen lehetőség.

Itt mekkorák az összeghatárok?

Egymilliótól, négyszázmillióig. Ahogy már mondtam, az 1 milliárdos értékhatárt az uniós változás miatt 400 millióra kellett leszállítanunk. De szerintem, aki nagyot akart fejleszteni, az már felhasználta ezt a lehetőség az előző körben. Az átlagos hitelértékünk 28 millió forint vállalkozásonként. Tehát ez nem a nagy- vagy a középvállalatoknak a hitele, hanem egyértelműen a mikrovállalkozásoké. Az első körben az igénylők 70 százaléka mikrovállalkozás volt, ami 1 és 9 fő közötti létszámot jelent. Csak 25 százalék volt az a kisvállalkozó, aki 10-től 49 főig foglalkoztatott és mindössze 5 százaléknyi a középvállalkozások aránya. Most egy kicsit talán ez változik, a középvállalatok aránya ötről akár tíz százalékra is felmehet. Ennek ellenére mi abszolút a mikro- és kisvállalkozások hitelezői vagyunk. Ráadásul a vidéki vállalkozóké, hiszen 72 százalékban nem a fővárosi vállalkozások veszik föl a hiteleinket. Hozzáteszem, hogy az összes vállalkozás 45-50 százalékát Budapesten jegyezték be. Tehát ehhez képest kell értékelni azt, hogy a mi ügyfeleinknek csak harmada fővárosi. Ugyanakkor van egy olyan alhitelünk, vagy plusz hitelünk, ami az energiahatékonyság-javító és technológiai váltást elősegítő kölcsön. Ennek is ugyanazok a feltételei: tíz év, legfeljebb négyszáz millió forint, viszont másfél százalék helyett, csak 0,5 százalék a kamat. Ennek egyértelműen az a legfontosabb üzenete, hogy támogatni akarunk minden olyan programot, ami energiahatékonysággal jár, elősegíti a klímavédelmet, a karbonsemlegesség elérését. A technológiai váltás az igazi hívószó, hiszen ez a hitel a fenntarthatóság, a zöld gazdaság felé tereli a vállalkozásokat. Egy a lényeg, hogy a beruházással legyen egyfajta technológiai váltás, ami által magasabb lesz a termelékenysége, a hatékonysága, a versenyképessége az adott vállalkozásnak.

Kik vehetik fel ezeket a hiteleket?

Nálunk, a KAVOSZ-nál nem is kkk a hivatalos elevezés, hanem az nmkkv. Ez a nano-, mikro-, kis- és középvállalkozásokat jelenti.

Egy fodrász, mondjuk egy nano?

Igen, az nano. A nagyon picike, egy-két fős vállalkozásokat jelenti, amik lényegében önfenntartók. Nekünk egyértelműen dolgunk a velük való törődés.

Akkor ők most jelentkezhetnek erre a programra?

Már a Go-t is igénybe vehették a nagyon picike vállalkozók, ők is benne voltak a kedvezményezetti körben. Az már rajtuk múlik, hogy mennyire tudnak élni ezzel a lehetőséggel. Mindenesetre mi nem kérünk sem a folyószámlahitelhez, sem a forgóeszközhitelhez ingatlanfedezetet.

És a többi hitelhez szükség van bármilyen fedezetre?

Egy beruházási hitelhez azért legalább a beruházás tárgyát kérjük fedezetként. Ha valaki háromszázmilliós hitelt igényel, akkor legyen nagyon megalapozott elképzelése, üzleti terve és tegye mögé azt, ami igazából maga a beruházás tárgya, vagy adjon olyan fedezetet, ami működőképessé teszi az egész dolgot.

Mekkora a fedezet?

Ez ügylettől függ, itt nincsen egyszavas válasz. Egy nagyon pici vállalkozásnál azt nézni a finanszírozó, hogy van-e működési múltja, mi az előző évi árbevétele, mi a múlt évi költségstruktúrája. Van pár kizáró tényező az állami támogatásoknál. De az uniós szabályok is azt mondják, hogy nem lehet negatív a mérleg, nem állhat csődeljárás vagy végelszámolás alatt és nem lehet a saját tőke aránya rossz. Ugyanis ezek mind arra utalnak, hogy baj van az adott cégnél. Szóval kell legalább egy, lezárt üzleti évvel kell rendelkeznie. Viszont, ha azt feltételezhetjük, hogy ebben a vállalkozásban van valamennyi potenciál, akkor megkaphatja az előző évi árbevételének bizonyos részét, például 25 százalékát. Ha volt valakinek 30 millió árbevétele, akkor 4-5-6 millió forintot föl tud venni arra, hogy folyamatosan tudja magát finanszírozni. Fedezze a napi költségeket, hiszen a folyószámlahitel egyértelműen a napi működési költségekre szabadon felhasználható kölcsön. Rábízzuk a vállalkozóra, hogy mennyit és milyen célra használ föl. A folyószámlahitelnek ez az igazi óriási előnye. De mivel nincs mögötte fedezet, ezért a bank és a finanszírozók megnézik a cég múltját. Mert ha van múltja, akkor lehet jövője is. Egyébként van egy hitelünk kifejezetten mikrovállalkozások számára: a mikromax. Fura név, de a lényege, hogy olyan területet is érint, ahova korábban nem merészkedtek a hitelezők. Ez pedig a kezdő vállalkozások területe. A mikrohitelekkel nem is bankok foglalkoznak, hanem azok a pénzügyi vállalkozások, amelyek kimondottan az ilyen ügyfelekre szakosodtak. A mikró hitel Go felső határa ötvenmillió forint, a kamata 1 százalék, fixen, tíz éven keresztül. Ezt fel lehet használni gép, eszköz, berendezés, ingatlan, bérbeadási célú ingatlan, üzlethelyiség, irodahelyiség vásárlására, miniüzem, feldolgozóüzem létrehozására. Ennek hihetetlen jó a fogadtatása. Bár csak múlt év október vége óta működik, de az utolsó hónapokban is komoly őrület volt.

Mit tegyen az a nanovállalkozó, aki szeretne bekapcsolódni a Széchenyi Kártya Program Maxba, szeretne hitelt felvenni? Mondjuk egy fodrász energetikailag korszerűsítené az üzletét. Neki van esélye erre?

Van, abszolút van esélye.

Egyáltalán hogyan induljon el?

Normális esetben egy vállalkozó elmegy a könyvelőjéhez, és ő elmondja azt, hogy szerinte vegyen, vagy ne vegyen fel hitelt. A vállalkozók 80 százalék hallgat is a könyvelőjére, és ha a válasz igen, akkor elmegy egy bankhoz. A bank pedig a szokásos módon elbeszélget vele. A kártya nagyon más. A Széchenyi Kártyát nem a bankban kell igényelni, hanem be kell menni a Kamara, a VOSZ, a KAVOSZ irodájába. De lehet még ennél is könnyebb igényelni, mert van egy nagyon egyszerű honlapunk. Ott minden le van írva és a nulláról kezdve tizenöt perc alatt lehet végezni. Még az is lehetséges, hogy az ember saját maga megcsinálja a teljes hiteligénylési folyamatot.

Mennyi fedezetet kell fölmutatni?

Ez ügyletenként változik. A folyószámlahitelnél, forgóeszközhitelnél nem a fedezettség a kérdés, hanem a múltbeli működés sikeressége.

Egy ilyen energiahatékonysági fejlesztéshez hogyan lehet hitelhez jutni?

Ha a fodrász példánál maradunk, akkor a beruházási hitelnél van egy számítás, mennyibe kerül az a bizonyos berendezés, a gép, eszköz. Erre lehet projekthitelt kérni, amire azt mondjuk, hogy szerintünk ez most, mondjuk, egy húszmillió forintos beruházás. Ennek a megtérülése ennyi meg ennyi idő, így és így fog ez kijönni az üzleti terv számaiból. Vagyis megnézzük, hogy a vállalkozó tudja-e hozni a tervezett eredményeket, tud-e a fejlesztéssel annyi növekedést elérni, hogy biztonságosan visszafizesse a hitelt.

Tud-e energiát spórolni?

Tud-e energiát spórolni. De ezt bizonyítania is kell. Ehhez még hozzá kell illeszteni, hogy a finanszírozó bank még mit szeretne a vállalkozótól bekérni. Egy dolog viszont biztos, hogy a tulajdonosnak kezességet kell vállalnia az ügyletért. Demján Sándor alapmondása volt, hogy egy vállalkozó vállaljon felelősséget, ha hitelt vesz föl. Ezzel nagyon egyetértek, és a mai napig ez fontos eleme a programnak. A fedezettség nagyon alacsony pont azért, mert az állam 80 vagy 90 százalékos állami garanciát ad. Ezzel jelentősen csökken a bankok óvatossága is. Persze, átnézik az ügyleteket, de közel sem olyan mélységben, mintha a saját pénzüket helyeznék ki.

Tehát a KAVOSZ-hoz forduljon, vagy a VOSZ honlapját nézze meg elsőként, aki részt akar venni a Széchenyi-kártya programban?

A kavosz.hu honlapon, azonnal látják, hogy mire van lehetőség. Egyébként ott két termékünket, a mikrohitelt és a lízing maxot is bárki saját maga el tudja indítani. Minden papírt szinte melléteszünk, hiszen mi le tudjuk kérni a vállalkozás összes szükséges dokumentációját. Még a nullás igazolást és a mérleget is le tudjuk kérni a NAV-tól. A vállalkozónak tényleg csak a legszükségesebb dokumentációt kell behoznia, aztán nagyon rövid idő alatt a kollégák az irodákban elkészítik az egész anyagot. A hiteligénylést elektronikusan és nyomtatott formában is átküldjük ahhoz a bankhoz, amit a vállalkozó választ. A bankok legalább 95 százaléka benne van a Széchenyi Kártya Programban. A hiteldöntést persze a pénzintézet hozza meg, hiszen mégiscsak a bank pénzéről van szó. Ha minden rendben, akkor szerződik egymással a vállalkozó és a hitelező bank, az állam pedig a garanciaintézményén keresztül ráteszi a garanciális pecsétet.

A lízingkonstrukcióban milyen termékek érhetőek el?

A lízing annyiban tér el a többi hitelügylettől, hogy nincsen szükség kiegészítő ingatlan vagy fedezet bevonására, mert az maga az eszköz. Jogilag a lízingcég tulajdonában van, a vállalkozó csak használja és fizet érte bérleti, azaz lízingdíjat. Ebben a konstrukcióban lehet mindenfajta új vagy használt, kis haszonjárművet, gépet, berendezést, eszközt finanszíroztatni. Itt is tíz év a futamidő és ez is fixen, 3,5 százalékos kamatozású. Ez egy jó kiegészítője a beruházási hitelnek. Aki nem tudja igénybe venni a beruházási hitelt, annak megoldás lehet a lízing típusú finanszírozás.

Mi a Széchenyi-kártya programok eddigi mérlege? Milyen összegben, hány hitelszerződést kötöttek?

2002-ben volt az első átadás, onnantól 4600 milliárd forintot helyeztünk ki. Több mint 560 ezer cég igényelt kölcsönt, ebből 400 ezer meg is kapta. Csak az elmúlt két évben, a pandémia, illetve a mostani háborús helyzetben, százezernél több vállalkozó igényelt hitelt, 3600 milliárd forintértékben. Közülük, 73 ezren már kaptak is, több mint 2000 milliárdot. Ahhoz, hogy megértsük ennek a nagyságát, mondjuk azt, hogy az alatt az egy óra alatt, amíg beszélgettünk, több mint ötszázmillió forint hitelt, vagyis percenként majdnem tízmilliót folyósítottunk.