Néhány nappal ezelőtt úgy fogalmazott, hogy a jelek szerint idén fellélegezhetünk és talán kicsit már olyan lesz a 2022-es nyári szezon, mint volt a koronavírus előtt. Ezek szerint biztatók a jelek az utazási piacon?

Igen, azt látjuk az utazási irodáknál, hogy kétévnyi Coviddal sújtott időszak után nagyon nagy az emberekben az utazási kedv, és ismét nagyon sokan szeretnének külföldre utazni. Nyilvánvalóan nem érjük még el a 2019-es évi számot, de mind Magyarországon, mind az egész világon 2019 csúcsév volt a turizmusban. Most olyan hónapokat élünk át, amelyek nagyon hasonlítanak a normál üzleti évhez.

Ha 2019 az összehasonlítási alap, akkor az előfoglalások alapján hány chartergépet terveznek indítani a nyári szezonban?

A heti charterjáratok száma nagyon jó fokmérője annak, hogyan is néz ki az adott nyári szezon. Normál üzleti évben Magyarországról az utazási irodák nagyságrendileg hetven gépet szoktak hetente elindítani. 2020-ban, amikor kitört a pandémia, akkor összevissza hat gép indult el Magyarországról az egész szezonban, ami egyébként elég rövid is volt.

Hova lehetett akkor indulni?

Ez a hat járat kizárólag Görögországba ment, és csak rövid szezon volt, július és augusztus hónapban, mert szeptember 1-jén bejelentette a kormány, hogy valamennyi ország karanténkötelezettség és vírusveszély szempontjából átsorolásra került piros kategóriába, innentől kezdve ellehetetlenültek az utazások.

Ez volt 2020-ban, és 2021-ben szintén volt egy nyári időszak, talán már egy kicsit hosszabb, amikor lehetett utazni.

Igen, 2021-ben már valóban hosszabb volt a szezon. Akkor körülbelül 22 gép volt, emlékeim szerint, amely hetente elindult Magyarországról, és már nemcsak Görögországba, hanem más, Földközi-tenger menti országba is mentek a chartergépek. Az idei évben megduplázódott a chartereknek a száma, tehát most már több mint negyven, körülbelül negyvenöt-negyvenhat chartergép van.

De még messze vagyunk a 2019-es számtól?

Így van.

Az utazási irodák óvatosságát jelzi, hogy nem mertek még annyi járatot foglalni?

Ha visszaemlékszünk 2021 utolsó negyedévére, akkor még nagyon benne voltunk a Covidban. De optimisták voltak az irodák és arra számítottak, hogy a 2022-es nyári szezon mindenképpen jobb lesz már a járványveszély szempontjából is, úgyhogy valóban már terveztek ezzel a charterkapacitással, de még nem mertek heti 70 gépet lekötni.

A charterjáratok száma mellett van még egy mutató, amiből lehet következtetni arra, hogy milyen várakozásai vannak az utazási szektornak, hogy 2022-re milyen nagyságrendben kötöttek le vagyoni biztosítékot az utazási irodák. E tekintetben elég jók a számok már?

Igen. A világon mindenütt az utazási irodák két fő részből állnak össze, egyrészt vannak az utazásközvetítő cégek, ezek a kisebb irodák, és vannak az utazásszervezők, amelyeknek vagyoni biztosítékot kell letenniük a fogyasztók biztonsága érdekében. Erre jogszabályi kötelezettség van, ha ne adj ég, egy utazásszervező csődbe menne, akkor az utas ne fusson a pénze után, illetve ne legyen olyan, hogy külföldön rekednek az utasok. Az utazásközvetítők az utazásszervezők programjait értékesítik: amíg 2019 decemberét úgy zártuk, hogy Magyarországon volt 998 bejegyzett utazási iroda és ezek között persze voltak utazásszervezők is és utazásközvetítő cégek is, most ezeknek a száma jelentősen nem változott.

A pandémia időszakában nem volt olyan utazási iroda, amely kiszállt volna ebből az üzletágból? Mert tudjuk, hogy a turizmus igencsak sérülékeny üzletág és igencsak megszenvedték azt a két évet az utazási piac szereplői.

Az utazási irodák az egyik legnagyobb vesztesei voltak a pandémiának. Olyan iroda nem volt, amely befejezte volna a működését, de olyan volt, amelyik felfüggesztette a tevékenységét.

Mit jelent ez ilyenkor, egy időre bezárja az irodáját és nem működik?

Így van.

De az a szándéka, mivel nem szünteti meg a céget, hogy majd ha ismét beindul az utazási piac, akkor újra kinyit?

Pontosan erről van szó. Van még egy beszédes szám: az ezer utazási iroda között körülbelül négyszáz olyan volt, amelyik utazásszervezői jogosítvánnyal rendelkezett. Most viszont 2021-re ezeknek a száma megfeleződött. Nyilvánvaló, hogy a nehéz gazdasági helyzetben odafigyeltek az utazásszervező cégek arra, hogy a költségeiket racionalizálják. Ez természetesen súlyos teher az utazásszervező cégeknek, viszont most azt látjuk, hogy lassan-lassan azért ezek a vállalkozások ugyancsak leteszik a vagyoni kauciót, egyfajta bizakodás látszik az utazási irodai piacon.

Ha nő a vagyon biztosíték összege, az azt jelenti, hogy az utazási irodák is egyre optimistábban néznek a szezon elé?

Így van.

Most, június közepén indul el az igazi nyári utazási szezon, és ebből a hétvégén kaphattunk egy kis ízelítőt, hiszen nagyon sok európai város repterén voltak járattörlések, késések. Az utazási szakértők azt mondják, hogy ennek hátterében egyértelműen a munkaerőhiány van, nagyon kevesen vannak jelenleg a repülőtéri kiszolgáló személyzetben, a poggyászkezelők, a biztonsági ellenőrzésben résztvevők. A munkaerőhiány a teljes utazási piacon érezteti a hatását?

Sajnos igen. A turizmus ágazatban tevékenykedő cégek jelentős létszámleépítést hajtottak végre, és lehet, hogy nem is számított a szakma arra, hogy ilyen kirobbanó érdeklődés és utazási kedv lesz. A vállalkozások igyekeznek visszapótolni a létszámot, de ez nem könnyű feladat, tekintettel arra, hogy most szembesültek azzal, hogy a turizmus egy érzékeny iparág. Az elmúlt évtizedekben ilyen szintű válságot nem élt át a turizmus. Volt szeptember 11., volt vulkánkitörés, volt cunami, voltak terrorcselekmények bizonyos helyeken, de ilyen helyzet, hogy az egész világ leállt, nem történt. És én is gyakorló utazási irodásként azt tapasztalom, hogy nem könnyű meggyőzni az embereket arról, hogy jöjjenek vissza a szakmába.

Nehéz visszacsábítani azokat, akik elmentek? A pandémia időszakában a klasszikus idegenvezetői szakma szinte megszűnt.

Nagyon sok idegenvezető más helyen keresett magának munkát. Például ilyen sok kiváló, felkészült, idegen nyelvet jól beszélő BKV-ellenőr kevés volt, mint az elmúlt időszakban. Nem könnyű visszacsábítani a kollégákat, mert félnek a bizonytalanságtól, hogy mi lesz, ha megint jön egy következő hulláma a Covidnak. Ámbár akik most benne vannak a szakmában, bizakodnak. Meg tudom erősíteni, hogy nagyfokú az utazási kedv és abban reménykedünk, hogy azért olyan szintű lezárás, mint ami 2020 második negyedévében történt a világon, nem fog még egyszer bekövetkezni.

Összességében milyen nagyságrendű volt a veszteségük az utazási irodáknak?

Én konkrét számokat nyilvánvalóan nem tudok, mert nem áll rendelkezésemre az egész szektorra vonatkozóan adat, de a 2020-as évben 80-90 százalékkal esett vissza a turizmus, tehát súlyos veszteségeket kellett elszenvedni.

Ez nyilván a bevételeket is visszavetette, hasonló nagyságrendben.

Mivel a bevételekben volt ilyen fokú visszaesés, veszteségeket könyveltek el az irodák. 2020-ban 25-30 százalékát érték el az irodák a 2019. évi adatnak. Most ismét árbevételt mondok, és ebben az évben abban bízunk, hogy a 2019. évi adatnak talán elérjük az 50-55 százalékát.

Voltak az utazási szektor számára is különböző munkaerőmegtartási támogatások vagy járulékkedvezmények, adókedvezmények, amivel segítették a talpon maradást?

Volt munkabértámogatás és járulékfizetési kedvezmény is. Nyilvánvalóan, ha az ember kap valamit, azzal soha nem elégedett. Mi szerettük volna azt, hogy ezeknek a kedvezményeknek a folyósítása hosszabb időre történjen, rászorultunk volna, de annak is örültünk, amit a szakma kapott.

Ha jól emlékszem, a már emlegetett vagyoni biztosíték összegét is mérsékelték.

Így van, ez a Magyar Utazási Irodák Szövetség lobbija volt, és nagyon örültünk, hogy a kormányzat meghallgatta a kérésünket, hiszen amikor egy utazási szervező cég leteszi a vagyoni kauciót, akkor három egymást követő évnek a forgalma határozza meg, hogy milyen mértékű vagyoni kauciót kell letenni a következő évre. Ha 2020-ban lecsökken 90 százalékkal az árbevétel, viszont az előző év, a 2019 év egy csúcsév volt és ahhoz kellett volna meghatározni a 2021-es évre a vagyoni biztosíték mértékét, az további súlyos csapás lett volna a szakma számára.

2021-ben egymillió utas utazott a magyarországi utazási irodák szervezésében, 2022-ben ezt még vélhetően meg is fogjuk haladni?

Az utazási irodáknak szerencse a szerencsétlenségben, amit az a rémes pandémia okozott, hogy annyi bizonytalanság volt a beutazási szabályokat illetően az egyes országokban, hogy egyszerűen az utasok feladták. Azt mondták az utasok, hogy nem tudnak kiigazodni, a biztonság igénye felértékelődött, visszatértek az utazási irodákhoz. Azt mondták el az utasok, hogy nekik nagyon fontos az, ha külföldön tartózkodnak, bármi történik velük, fel tudják hívni az utazási irodát segítségként. Az most a tendencia, hogy az egyéni szervezés némileg visszaszorult a járvány előtti időszakhoz képest, és sokkal inkább igénybe veszik az emberek az utazási irodák szolgáltatásait.

A járványhelyzettől függetlenül azért jellemzően van egy olyan utazói kör, amely amúgy is ragaszkodik az utazási irodák által szervezett úthoz akár úgy, hogy kötődik egy utazási irodához, akár ott már ismeri az ügyintézőket is?

Mindenképpen van, mert nézetem szerint itt a XXI. század elején az utazási irodáknak olyan utakat kell megszervezniük, amiket az utasok saját maguknak nem, vagy nehezen tudnak megszervezni.

Például távoli úti célokra?

Vagy ahol például a feliratok sem latin betűkkel vannak kiírva. Ahol egy idegen nyelven jól kommunikáló embernek is nehéz a tájékozódás. A kulturális körutazások területén nagyon sokan az utazási irodákat választják, és ami fontos dolog, hogy nem kell azt gondolni, hogy az utazási irodák csak csoportos utazásokat szerveznek. Az utazási irodáknak nagyon sok egyéni ügyfele van. Párok, családok, kisebb baráti társaságok, és azt kérik, hogy legyen nekik minden előre leszervezve, és ha probléma van, akkor tudjanak kihez fordulni segítségért. Az utazók élethelyzete is meghatározza azt, hogy egyénileg szervezik meg az utazást vagy egy utazási irodához fordulnak. Fantasztikus, élményteli dolog megszervezni az utazást, hiszen már a szervezés kapcsán készülünk az utazásra, az is egy élmény, de nagyon sokan, akik például nagyon elfoglaltak, nem érnek rá, hogy az interneten szörfözzenek, ők igenis az utazási tanácsadójukhoz fordulnak. Olyat is látunk, aki korábban saját magának megszervezte az utazását, de most azt mondja, hogy inkább visszatérne az utazási irodához. Vagy van egy másik ügyfélcsoport is, a kisgyerekkel utazók. A fiatal anyuka azt mondja, biztonságban kell lennünk a gyerekekkel, és utazási irodához fordulnak.

Az utazási irodánál foglalt útnak olyasfajta előnye is lehet, hogy az árakat tekintve kedvezőbb lehetőséget tud ajánlani egy iroda?

Ez egy nagyon jó és nagyon fontos kérdés, mert azok, akik egyénileg szervezik meg az utazásukat, nézetem szerint két célból csinálják. Az egyik azért, mert élmény magát az utazást megszervezni, illetve sokan azt gondolják, biztos, hogy sokkal olcsóbb lesz maga az út. Valóban vannak olyan utazási formák, amikor lehet, hogy felesleges egy utazási irodához fordulni, mert ha valaki megy Prágába, beül az autóba, lefoglalja magának három éjszakára a szállást különböző online felületeken.

Igaz ez különösen a belföldi utaknál, ha valaki el akar menni Hévízre négy napra, akkor fölösleges egy utazási iroda szolgáltatásait igénybe venni. Fölhívja a szállodát, vagy az interneten lefoglalja.

A belföldi foglalásoknál ez különösen jellemző, nincs szükség az utazási irodára, meg ilyen közeli úti céloknál, városlátogatásoknál valóban. De ha távoli úticélról van szó, egy bonyolult, komplex, összetett utazásról, akkor nézetem szerint az utas nagyon nagy valószínűséggel nem fogja tudni kihozni olyan áron az utat, mint az utazási iroda. Az iroda egy nagyobb kapacitást köt le a charterjáratoknál. Vannak egyébként olyan országok érdekes módon, ahol nem is nagyon preferálják az utasnak való közvetlen értékesítést. Ott a szállodások sokkal jobban szeretnek utazási irodákkal együtt dolgozni és úgy fogadni a vendégeket.

Meglehetősen gyenge a forint, magas az infláció, elszálltak az üzemanyagárak. Milyen megoldandó feladat elé állítja mindez az utazási irodákat? Különösen úgy, hogy az utazási kínálatot a nyári-őszi szezonra valamikor év elején össze kell állítani.

Akkor egészen más volt az árfolyam, s még az orosz–ukrán háború kitörése előtt voltunk. Az üzemanyagárstop a turistabuszokra nem vonatkozik, ezért ezzel is meg kell birkózni. Számítottunk azért valamifajta áremelésre, ahogy a külföldi szolgáltatókkal egyeztettünk, a légitársaságokkal egyeztettünk, azt láttuk, hogy ebben a szezonban az előző évhez képest átlagosan körülbelül 15 százalékkal megemelkedtek az árak, de sajnos az orosz–ukrán háború kitörését követően még jobban elszállt az üzemanyagár és ebből adódóan sajnos árat kellett emelniük az utazásszervezőknek. Az utazási irodák általános szerződési feltételeit egy kormányrendelet szabályozza, és ez azt mondja ki, hogy az út indulása előtt húsz napig emelhet az iroda, és az emelésnek a mértéke maximum nyolc százalék lehet. Ha ily módon történik az emelés, akkor az utas vagy elfogadja az emelés tényét, vagy elállhat az utazási szerződéstől, de csak kötbérfizetés terhe mellett. Ha viszont az iroda húsz napon belül emel, illetve az emelés mértéke meghaladja a nyolc százalékot, akkor az utas indoklás nélkül elállhat a szerződéstől. Azt látom, hogy az irodák ezt figyelembe veszik és nem haladja meg az emelés mértéke a nyolc százalékot.

Pedig tulajdonképpen körülbelül tizenötöt kellene emelni?

Lehet, hogy még többet.

Elbírják az utazási irodák, hogy ezt a különbözetet, úgymond, benyelik?

Sajnos úgy indulnak az irodák, hogy boldogok lesznek, ha nullszaldóval fogják ezt az évet befejezni. Egyébként ezt az emelést, úgy látom, az utasok elfogadják. Valóban nagyon nagy az utazási kedv, nem örülnek természetesen, ki örül az emelésnek, de látjuk, hogy mindenütt emelkednek az árak.

Az utazási irodák megpróbálnak mindig óvatosan tervezni, és ezzel összefüggésben talán óvatosan árazni is. De vajon mi az óvatos árazás?

Nagyon fontos az, hogy hogyan áraznak az utazási irodák, mert az sem lenne szerencsés, ha százszázalékos biztonságra törekednének, mert annak lehet olyan eredménye, hogy kiárazzák magukat a piacról. Óvatos árazási politika történik folyamatosan, mi csak reménykedünk abban, hogy azért a forint árfolyama minél előbb stabilizálódni fog. Az utazási irodáknak nem jó a gyenge forint.

Az utazási piacon éveken keresztül megszokott volt a last minute meg az ultra last minute akciózás. Ennek búcsút mondhatunk?

Azt nem valószínűsítem, hogy véglegesen búcsút mondhatunk, de 2022-ben nem nagyon lehet találni a piacon last minute ajánlatot. A szakma óvatosan készült kapacitáslekötés szempontjából erre a szezonra, most durván van heti 45 chartergép. Júliusra teljesen el vannak adva a helyek, most már az augusztusi időszakot értékesítik az utazási irodák, meg a szeptembert is már. Ezért nem szorulnak rá arra, hogy last minute utakat ajánljanak ki. Korábban minden évben az volt a kérdés, hogy az utazási irodai szakma mennyire jól tudta felmérni a felvevőpiac valós igényét. Ha nem mérte fel jól és túlságosan nagy kapacitást kötött le és túlzott volt a kínálat, akkor annak a last minute volt a következménye.

A last minute mellett a pandémia előtti időszakban jelentősek voltak az előfoglalási kedvezmények. Ez továbbra is létezik?

Az utazási irodák Magyarországon erre állnak rá, és szerintem ez egy jó dolog. Az utazási irodának is jó, mert kiszámíthatóbban látja az értékesítés ütemét és az utasnak is jó, ha valakinek konkrét elképzelése van arról, hogy hol szeretné eltölteni a nyári szabadságát, annak mindenképpen javasolt, hogy vegye igénybe az utazási irodák által kiadott előfoglalási kedvezményeket, ezek 2022 év elején is voltak.

Az árak függvényében a legkedvezőbb úti célokat tekintve lehet változás? Hosszú évek óta Görögország, Törökország, Horvátország a három dobogós.

A nyári szezont illetően Magyarország földrajzi elhelyezkedése abszolút meghatározza a kedvelt úti célokat, valóban Horvátország, Görögország, Törökország a dobogósok. E három ország mellett természetesen az észak-afrikai úti célok, mint Egyiptom és Tunézia is népszerűek, vagy ne feledkezzünk el az örökzöldekről, Olaszországról vagy Spanyolországról. A tengerparti nyaralások tekintetében ezek az országok számítanak a legnépszerűbb úti céloknak, ugyanakkor örvendetes, hogy ismét elindultak a kulturális körutazások Európában, amelyek nagyon népszerűek. A másik nagyon nagy öröm, hogy az Egyesült Államok, talán két héttel ezelőtt, felfüggesztette a PCR-tesztkötelezettséget az országba történő belépés előtt. Az Egyesült Államokban lévő úti célok iránt nagyon nagy az érdeklődés honfitársaink körében. Aztán még egy érdekes tendencia: azok az országok járhattak jól még a pandémia éveiben is, ahol hoztak egy döntést, lehet, hogy az a döntés szigorú volt, de nagyon egyértelmű és nagyon kiszámítható. Például 2020. június közepén a Maldív-szigetek hozott egy egyértelmű döntést. Leírta azt, hogy milyen feltételekkel léphetnek be a turisták, úgyhogy mind Magyarországról, mint a környező országokból, sőt, Európából meg még Európán kívül is a legnagyobb számban a Maldív-szigetekre történtek utazások. Nagyon népszerű úti cél volt Dubaj, ott is egyértelmű volt a szabályozás. Sokan utaztak a téli időszakban a Seychelles-szigetekre, Mauritiusra, Mexikóba, a Dominikai Köztársaságba.

Kell még bármilyen járványügyi korlátozással számolni? Egészen a közelmúltig azért ázsiai területeken, vagy például Balin korlátozások voltak.

Bali nagyon hiányzott a célpiacok közül, nagyon örültünk annak, hogy néhány héttel ezelőtt bejelentették, hogy most már be lehet oda utazni. Egy másik ázsiai ország, Thaiföld nagyon népszerű a magyar utazók körében, úgyhogy mi arra számítunk, hogy a mostani téli szezonban a magyar utasok nagy számban vissza tudnak térni a tipikus thaiföldi üdülőhelyekre.

Európában továbbra is vannak, elsősorban a maszkviselésre vonatkozó szabályok, például Olaszországban a repülőtereken, a tömegközlekedésen, hajóközlekedésben kötelező. Sőt, most Németországban is hoztak szigorúbb intézkedéseket, és jönnek aggasztó hírek például Izraelből. Ezekre figyelniük kell még az utazási irodáknak?

Az utazási irodák erre felkészültek, folyamatosan figyeljük a járványügyi előírásokat. Izrael is rendkívül népszerű úti cél, az elmúlt két évben folyamatosan érkeztek az utasok részéről a telefonhívások, hogy mikor nyit Izrael és mikor tudnak utazni. Most, hogy Izrael kinyitotta a kapuit, a megbetegedések száma növekedhet, de nagyon bízom benne, hogy olyasfajta lezárásokra, mint a korábbiak voltak, már nem számíthatunk. Ha maszkviselés lesz, ahhoz pedig manapság már, sajnos, hozzászoktunk és el tudjuk viselni.

Mennyiben írja át a háborús helyzet az utazási piacot?

Amikor az év elején elindultak az előfoglalások, nagyon bizakodók voltunk, mert nagyon jók voltak az adatok, aztán jött február 24., és hirtelen leálltak a foglalások. De ez csak másfél-két hétig tartott, és utána ismét beindult minden. Számunkra is meglepő volt, hogy nem foglalkoztak az emberek utazás szempontjából az orosz–ukrán háborúval. Természetesen a moszkvai, a szentpétervári utakat le kellett mondani, ugyanúgy a Kárpátaljára szervezett utazásokat. A kiutazó turizmusban nem nagyon láttuk a hatását. Fel szokták nekem tenni azt a kérdést, hogy mi lesz olyan országokkal, mint például Törökország, ami az egyik legnépszerűbb úti cél az orosz és az ukrán turisták számára. A török kollégák elmondták, hogy amikor kitört a háború, elindultak roadshow-zni Nyugat-Európába. Figyelemmel kísértem azt, hogy mi lesz a törökországi szállásoknak a telítettségével, de tele vannak a törökországi szállodák, mert megtöltötték német, svájci, angol, francia turistákkal, és magyarokkal is, szerencsére.

Továbbra is jó ár-érték arányt képviselnek a törökországi utak, illetve a törökországi szálláshelyek?

Meggyőződéssel mondom, hogy a törökországi utazási csomagok ár-érték arányban kiemelkedő szolgáltatást tudnak nyújtani. Repülővel, ötcsillagos szálloda all inclusive ellátással, bizony-bizony néhány belföldi szálloda is kerül annyiba, mint egy ilyen utazási csomag.

A közép-kelet-európai régióba, akár Magyarországra irányuló beutazó turizmust mennyiben befolyásolja a háború? Ha egy amerikai turista, aki éppen európai vagy közép-európai utazást tervez, ránéz a térképre, azt látja, hogy Prága, Bécs vagy Budapest nincs is olyan messze a háborús övezettől.

Nagyon fájdalmas számunkra, hogy a Magyarországra történő beutazás, illetve a rendezvényszervezés szenvedte meg leginkább a turizmuson belül a pandémiát, illetve most az orosz–ukrán háborút. Nagyon örvendetes, hogy március közepén az amerikai utazási irodai szövetség Budapesten tartotta meg a River Cruise Expót, és arra majdnem ötszáz amerikai utazási tanácsadó eljött. Demonstrálni akarták, hogy éled a turizmus, lehet jönni. De azért az a tapasztalatom, hogy kevés amerikai turista jön még Magyarországra. Nyugat-Európába viszont már elindultak az amerikaiak, az ázsiaiak még nem. Az oroszok távolmaradása viszont nagy veszteséget jelent ugyancsak a magyar beutaztatás számára, hiszen tudjuk azt, hogy Budapest mellett Hévíz és Hajdúszoboszló ugyancsak a kedvenc úti céljuk volt, ráadásul nem is egy-két éjszakára, hanem minimum hét vagy akár tizennégy éjszakára is eljöttek.

A belföldi turizmus is átalakul a tavalyi és a tavaly előtti esztendőhöz képest?

Olvastam a szállodaszövetség nyilatkozatát, és mintha kicsit kongatnák a vészharangot a magyarországi szállodások. Valahol érthető a dolog, hogy két év magyarországi tartózkodás után nagyon sokan vágynak külföldre, nagyon sokan vágynak újabb tengerparti nyaralásra. Ennek óhatatlan következménye az, hogy kevesebben fogják a nyári szabadságukat belföldön tölteni. Én is tapasztalok ilyen tendenciát, hogy néhány magyarországi szálláshely, különösen a magasabb kategóriájúak, drágábbak, mint egy charterrepülőgépes tengerparti nyaralás. Nem szeretnék általánosítani, nyilvánvalóan nagyon sok kiváló, jó minőségű belföldi szálloda jó áron elérhető, de bizony ilyen tendenciát is lehet látni a piacon.

Szóba került az, hogy a járvány ellenére továbbra is ezer körüli a száma az utazási irodáknak. Volt az elmúlt évekre vagy akár évtizedekre visszatekintve egyfajta koncentráció a magyarországi piacon?

Az 1990-es évek elején több mint háromezer iroda működött Magyarországon. Most ez az ezres szám stabilizálódott az elmúlt években, és való igaz az, hogy nagyon szigorúak a jogszabályi keretek, de ez természetesen a fogyasztóknak nagyon jó, az ő biztonságukat szolgálja. Alapvető közgazdasági fogalom, hogy a válságoknak van egy olyan hatásuk, hogy koncentrálódik a piac. Ezt látjuk, hogy az utazásszervezőknek a száma némileg lecsökkent, de nézetem szerint a tisztulás már korábban, az előző években megtörtént.

Az elmúlt években a hazai felsőoktatásban az egyik legnépszerűbb szak a turizmus-vendéglátás volt, onnan nyilván várható az utánpótlás érkezése is. Aztán tavaly a top 10-be sem került be a felsőoktatási listákon. Hogyan látja az utazási szakma szereplőinek jövőbeni helyzetét?

Ezt a tendenciát meg tudom erősíteni, sajnos. Amikor beszélek egyetemek turisztikai tanszékeinek a vezetőivel, ők elmondják, hogy radikálisan lecsökkent a turisztikai szakokra jelentkezőknek a száma. Én csak bizakodni tudok abban, hogy ismét vissza fog térni a kedv és ismét lesz nagyon sok turisztikai szakos hallgató. A turizmusra általában azt szoktuk mondani, hogy nagyon sérülékeny ágazat, de nagyon gyorsan regenerálódik is. Ez egy szeretnivaló szakma, maga az utazás olyan élmény, amire szerintem vágynak az utasok és ebben dolgozni is élmény, mert sok-sok sikerünk van akkor, amikor az utas azt mondja nekünk, hogy köszönjük szépen, jól éreztük magunkat.