Még tavasszal, tehát az első hullám idején az intézetük készített egy reprezentatív kutatást, megpróbálták feltérképezni a magyar társadalom lelkiállapotát járványhelyzetben. Mi minden derült ki?

Intézetünk névadója, Kopp Mária több éven keresztül kutatta a magyarok lelkiállapotát, és úgy gondoltuk, hogy a járványügyi veszélyhelyzetben érdemes volna megkérdezni a magyarokat arról, hogyan élik meg ezt az időszakot. És igazából azt tapasztaltuk, hogy a családnak az óvó, védő ereje nagyon erősen megmutatkozott a járvány első hulláma alatt, bizonyos családi kapcsolatok sokkal inkább javultak, mint romlottak volna: 25 százalék azt mondta, hogy javultak a családon belüli kapcsolatok, és mindössze négy százalék számolt be romlásról. Ez a helyzet, ez a baj inkább összekovácsolta a családtagokat.

Több pszichológus beszélt arról, hogy ez a kényszerű összezártság azért egy idő után konfliktusokat is felerősített, netán okozott érzelmi válságokat is.

Biztos, hogy ez a helyzet hozzájárult ahhoz is, hogy a problémák jobban kiütköztek, de rá is voltak kényszerítve a családtagok arra, hogy ezt megbeszéljék egymással. A kommunikáció az egyik legfontosabb dolog a családi élet harmonikus működése szempontjából. A problémákat ne söpörjék a szőnyeg alá, hanem mindent beszéljenek meg. Ebben a helyzetben jobban rá voltak kényszerítve az emberek, hogy megbeszéljék a problémákat, rá voltak arra is kényszerülve, hogy megoldják egymás között.

A hosszantartó járványhelyzet bizonytalanságot okoz, félelmet a betegségtől, féltjük a szüleinket, a gyermekeinket, és nyilván van egy egzisztenciális bizonytalanság is. Megpróbálták azt is feltérképezni, hogy mitől tartanak egy ilyen helyzetben leginkább az emberek?

Megkérdeztük a tavaszi időszakban és most ősszel is. Tavasszal a betegségtől ugyanannyira féltek nagyjából, mint a munkahely elvesztésétől, az őszi időszakban már az egészségügyi félelmek sokkal erősebbek voltak, mint az egzisztenciálisak. Összességében azt láttuk, hogy tavasszal ugyanúgy, mint most, a többség még mindig inkább nyugodtnak tartja magát és nyugodtan élni meg ezt a helyzetet. Tavasszal 47 százalék mondta azt, hogy inkább nyugodtnak tartja magát, most az őszi időszakban 41 százalék, de van egy harmadnyi réteg, amely viszont kifejezetten feszültebb a járványhelyzet miatt, mint korábban.

A járványhelyzet kikényszerített egy sajátos változást a magyarországi munkaerőpiacon is, nagyon sokan dolgoztak, dolgoznak jelenleg is távmunkában. Ön hogy látja, hozhat mindez változást a járvány utáni időszakban?

Nem sok előnye van a járványnak, de talán ez pont olyasmi, ami pozitív változást hozhat majd. Nagyon sok olyan munkáltató, aki eddig nem hitt a rugalmas foglalkoztatási formákban, a távmunkában, részmunkaidőben, most elfogadja, hogy bizony így is lehet eredményesen, hatékonyan dolgozni. A mi felméréseink azt mutatják, hogy azért a dolgozók nagyobbik része, nagyjából kétharmada nem tud home office-ban dolgozni, viszont azokban a munkakörökben, ahol ez megoldható, sokszorosára emelkedett a home office-ban dolgozók aránya.

Ez jó gyakorlatként itt maradhat majd a járvány utáni időszakban is?

Én bízom benne, hiszen vannak olyan élethelyzetek, amikor segíthet. Például amikor kisgyermeket nevel egy szülő, vagy gondoskodni kell az idős szülőről. Egy családban mindig vannak váratlan helyzetek, ezeknek az összeegyeztetésére nagyon jó megoldások ezek az atipikus lehetőségek.

Magyarországon 5 százalék körüli volt az atipikus munkahelyi megoldások aránya. Közben az OECD-átlag 20-25 százalékos. A részmunkaidős foglalkoztatásban, ami szintén nagyon fontos lehet például az édesanyák munkaerőpiacra való visszatérésekor, az uniós átlag olyan 20 százalék, Magyarországon ez is 4-5 százalék körül van.

Mostantól biztos vagyok benne, hogy népszerűbbek lesznek az atipikus foglalkoztatási formák. Nálunk a munkáltatók a napi nyolcórás személyes jelenlétet megkövetelő munkakörökben gondolkoztak, de ez most a járvány hatására változhat. Egyébként Hollandiában például, ahol a nőknek közel 70 százaléka részmunkaidőben dolgozik, most már gyakran a részmunkaidő hátrányairól beszélnek. Ez akár a nyugdíjjogosultság vagy akár a bér szempontból nem feltétlenül a legjobb megoldás. Magyarországon egyébként az elmúlt tíz évben úgy növekedett nagyon jelentősen a női foglalkoztatási ráta, hogy az alapvetően a teljes munkaidős foglalkoztatást jelentette. Ha visszatekintünk 2010-ig, akkor az Európai Unióban Málta után Magyarországon nőtt legnagyobb mértékben a nők foglalkoztatási rátája.

Egyre többször halljuk azt, hogy családbarát megoldás vagy családbarát munkahely. Meg lehet fogalmazni, hogy mitől családbarát egy munkahely?

2010-ben, amikor elindult a családbarát munkahely mozgalom, akkor nagyon sokan megkérdezték, hogy egyáltalán ez mit takar. Ma meg már azt látjuk, hogy az élet nagyon sok területén a családbarát gondolat kezd gyökeret verni, hogy olyan megoldásokat alkalmazzanak, amelyekben nemcsak az adott dolgozó érzi jól magát, hanem úgy tekintenek rá, mint akinek van családja is. Ő nemcsak egy munkavállalója az adott szervezetnek, hanem egyúttal édesanya vagy édesapa vagy akár nagyszülő, és fontos, hogy ezekhez a helyzetekhez is igyekszik megfelelő megoldásokat találni a munkahely. Például a nyári időszakban táborokat szerveznek a dolgozók gyermekeinek, olyan munkahelyi megoldásokat találnak, amelyek segítenek abban, hogy egy-egy dolgozó testi-lelki egészsége egyensúlyban legyen, a családját is biztonságban tudhassa. Egyre több munkahelyi bölcsőde is indul például, talán a munkáltatók szempontjából is egy befektetés, hogy ilyen családbarát megoldásokat alkalmazzanak.

Mi az előnye egy vállalat számára, ha családbarát megoldásokat alkalmaz?

Egyrészt ennek van PR-értéke is, a munkaerőpiacon, különösen amikor munkaerőhiány van, nagyon jó egy szervezetnek, ha az terjed el róla, hogy családbarát munkahely. Másrészt nagyon fontos, hogy azok a dolgozók, akik egy családbarát munkahelyen dolgoznak, általában lojálisabbak is a szervezethez.

A Kopp Mária Intézet fő célkitűzésként azt fogalmazta meg, hogy a kívánt és a tervezett gyermekek megszülessenek. A Kopp Mária által életre hívott három királyfi, három királylány mozgalom is végzett többször is felméréseket, a megkérdezettek nagy többsége házasságban képzeli el az életét, és két vagy három gyermeket szeretne, mégis a termékenységi ráta 1,5 körül mozog Magyarországon. Mások a tervek, a vágyak, és más továbbra is a valóság?

A gyermekvállalási kedv, ez a bizonyos termékenységi ráta nagyon jelentősen nőtt az elmúlt időszakban. 2010-ben még száz párnak 125 gyermeke született, most, a 2020-as év első tíz hónapjában száz párra 157 gyermek jut. Ugyanakkor még mindig ennél többet szeretnének a magyarok. Az idei friss felmérésünk szerint 2020-ban a tervezett gyermekek száma 2,37, tehát még mindig eltérés van a tervezett, illetve a végül megszülető gyermekek száma között. De tény és való, hogy a gyermekvállalási hajlandóság nem csökkent a tervekben, ugyanakkor viszont a termékenység növekedett. 2010 óta nálunk nőtt legnagyobb mértékben, 24 százalékkal, ezt követően Lettország jön, és az összes többi ország mögöttünk. Ez önmagában nagyon nagy eredmény.

A 2,1 az az arányszám, amely a társadalom puszta reprodukciójához szükséges lenne. Van, ahol ez sikerül Európában?

Nincs már Európában olyan ország, ahol ez a mutató 2 fölött lenne, és ahol egyébként tíz éve még esetleg 2 környékén volt, ott is csökkenést látunk. Nagyon magas volt ez a szám Franciaországban, Svédországban, Írországban, de megy lefele a mutató.

2013 és 2016 között volt egy jelentősebb emelkedés Magyarországon a születésszámokat tekintve, utána hullámoztak a számok. Nagyon sok családpolitikai, családtámogató intézkedés volt, de az a demográfiai boom nem valósult meg, mint amit szerettünk volna?

Ennek nagyon objektív oka van. Az úgynevezett negatív Ratkó-hatás, a hetvenes években született nagy létszámú korosztály ebben a tíz évben olyan életkorba lépett, amikor már nem tudott gyermekeknek életet adni. Évről évre 20-30 ezerrel csökken a gyermekvállalási korban lévő nők száma. Összességében a 20 és 40 év közötti korosztály létszáma 2010-hez képest 18 százalékkal csökkent. Ehhez képest a születések száma nem csökkent ennyivel, sőt, igazából voltak évek, amikor valamelyest nőtt is, de alapvetően inkább stagnálásról beszélünk.

Hogyan alakulhat a következő években a szülőképes korú nők számaránya?

A gyermekvállalási korban lévő nők létszáma nagyon meredeken csökkent, de ebben az évtizedben már nem lesz ennyire meredek, és bízunk benne, hogy a nagyon erőteljes családpolitikai támogatások megmutatkoznak a születések számában is.

Ezek azért olyan hosszú távú folyamatok, amelyeknek a következményei évtizedekben mérhetők.

Így van, amikor demográfiáról beszélünk, akkor érdemes hosszú távon gondolkozni. Ugyanakkor már eltelt tíz év azóta, hogy nagyon komoly családbarát fordulat következett be Magyarországon, és talán láthatjuk ennek az eredményét. A gyermekvállalási kedvet mutató termékenységi ráta nagyon jelentősen nőtt, a házasságkötések száma is sok évtizedes magasságokban van, a házasság újból népszerű és újból divatossá vált Magyarországon.

Ez előrevetítheti, hogy több gyermek fog születni a következő években?

Igen. Minden kutatás azt mutatja, hogy házasságban több gyermek születik, a házasságon belül nagyobb a gyermekvállalási kedv. Kilenc év alatt majdnem duplájára, 84 százalékkal nőtt a házasságkötések száma, és az idei évben is növekedés volt annak ellenére, hogy a tavaszi időszakban nem nagyon tudtak házasságot kötni a karantén miatt a párok. Bizakodó vagyok, mert a házasság a gyermekvállalás előszobája.

Mennyiben jelenthet nehézséget, hogy az első gyermek vállalásának az átlagos ideje igencsak kitolódott?

Több évtizedes tendencia, hogy a gyermekvállalási kor kitolódik, viszont Magyarországon már a harmadik éve ez megállt. Azok a támogatások, amelyek kifejezetten a családalapítást segítik, ösztönzést adnak a fiatal pároknak arra, hogy merjenek belevágni a családalapításba. Nem biztos, hogy sokat kell várni, hiszen ha ilyen nagyarányú támogatáshoz jutnak, az jelentősen tudja segíteni azt, hogy amikor szeretnék, valóban akkor indítsák a közös életüket.

Növekedés van a harmadik gyermek vállalása terén. Divatos lett a többgyermekes nagycsalád?

Valóban, 2010 óta valamelyest nőtt a harmadikként megszülető gyermekek száma, a házasságokon belül még nagyobb ez a növekedés, ami arra enged következtetni, hogy a nagycsaládos lét egyre inkább trendivé kezd válni Magyarországon.

Működhet az a leegyszerűsített képlet, miszerint ha több anyagi segítséget kapnak a családok, akkor törvényszerűen nő a gyermekvállalási kedv és a születésszám?

A családtámogatások segítenek abban, hogy a gyermekvállalás előtti akadályokat lebontsuk, illetve hogy sokkal kevesebb anyagi, egzisztenciális akadállyal kelljen megküzdeniük a pároknak. Amikor azt kérdezzük, hogy alapvetően mi kell a gyermekvállaláshoz, akkor első helyen azt mondják, hogy stabil párkapcsolat és ezt követi a biztos munkahely, illetve a megfelelő lakhatási körülmények. A munka világában a családok, a családosok támogatása mindenképpen jó ahhoz, hogy bátrabban bele merjenek vágni a gyermekprojektbe. A másik oldalon immár ötödik éve, 2015 óta van egy otthonteremtési program, amely jövőre még inkább ki fog bővülni és még több családot el tud majd érni. Olyanokat is, akik új lakásba akarnak majd költözni, de olyanokat is, akik a meglévő lakásukat szeretnék felújítani.

Azért ez egy nagyon érzékeny terület, mert az ezzel kapcsolatos dolgok mégiscsak a hálószobában dőlnek el. Ez mindenkinek a magánügye, de azért intézkedésekkel, anyagi segítséggel, szemléletformálással mindez azért befolyásolható?

Tíz évvel ezelőtt még nem biztos, hogy ezt így ki mertem volna jelenteni, de most erre a válaszom: igen. Egyértelműen látszódnak az eredmények, és a gyermekvállalás az egyik legszemélyesebb ügy, de talán hozzátehetjük azt, hogy az egyik legszemélyesebb közügy, hiszen minden kisgyermek megszületése egy kincs a társadalom számára is.

Tavaly az intézetük összeállított egy európai családpolitikai rangsort, hogy állunk ebben a rangsorban mi, magyarok?

Magyarországon egy nagyon komplex családtámogatási rendszerünk van, nagyon sok területet felölel és a különböző élethelyzetekben lévő családoknak különféle támogatásokat nyújt. Ebből a szempontból mindenképpen az elsők között helyezkedünk el. A munkához kötött ellátások nagyon jelentős hányadát teszik ki a családtámogatási kiadásoknak, az otthonteremtési támogatás teljesen egyedülálló Európában, de az egész világon is. De például a négygyermekes anyáknak a személyijövedelemadó-mentessége sincsen másutt sehol. Akár beszélhetnék a diákhitel visszatérítéséről, vagy a csecsemőgondozási díj száz százalékra emeléséről, ez is a jövő évben indul el. Az is egy olyan egyedülálló lehetőség, ami sehol másutt nincs: valaki elmegy szülni és utána fél éven keresztül nemhogy a korábbi fizetése száz százalékát megkapja meg, hanem annál még valamivel többet is, hiszen a csecsemőgondozási díjból csak személyi jövedelemadót vonnak, tehát a nettó összeg magasabb is lesz, mint korábban, amikor még a munkahelyén dolgozott.

Ezek voltaképpen hungarikumok a családtámogatási rendszerekben?

Igen, ezek olyan különleges megoldások, amelyek valóban hungarikumnak is tekinthetők.

Franciaországot szokták kiemelni, hogy ott is nagyon jól működő családtámogatási rendszer van. Vannak ott hasonló intézkedések?

A családi típusú adózást alapvetően a franciáktól lestük el. Ott is, akik három vagy több gyermeket nevelnek, előfordulhat, hogy már egyáltalán nem kell adót fizetniük. De például a gyermekek napközbeni felügyelete, a bölcsődei rendszer tekintetében teljesen mást alkalmaznak, mint mi, mert fizetősek a bölcsődék. Nálunk az óvodai rendszer kötelező hároméves kortól, teljesen ingyenes, és a bölcsődéknek is a nagy része, 90 százaléka ingyenesen igénybe vehető.

2019 nyarán elindult a családvédelmi akcióterv, most januártól új elemekkel bővül majd az otthonteremtési program. Monitorozták is folyamatosan az intézkedések fogadtatását, hatásait. Mi az, ami a legnagyobb egyetértéssel találkozott?

Idén volt egy felmérésünk, ahol az egyéves családvédelmi akciótervről kérdeztük meg a magyarokat. A legnépszerűbb intézkedés a bölcsődei rendszer fejlesztése volt, rögtön ezt követte a babaváró támogatás, a családi otthonteremtési kedvezményhez kötődő bővülések, és azok az intézkedések, amelyek egy szűkebb célcsoportnak szólnak, a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása vagy a négygyerekes anyák személyijövedelemadó-mentessége. A magyarok nagy többsége, több mint nyolcvan százaléka az egyetértését fejezte ki és nagyon hasznosnak tartja ezeket az intézkedéseket. Tavaly és idén is megkérdeztük, hogy ezek az intézkedések mennyire járulnak hozzá, hogy Magyarország demográfiai helyzete javuljon, és érdekes módon idén többen mondták azt, hogy ezek hozzájárulnak a javuláshoz, mint a tavalyi évben. Tavaly kétharmaduk, most pedig háromnegyedük. A számok is őket igazolják, hiszen a bejelentést követő kilencedik hónaptól azt látjuk, hogy minden hónapban valamennyivel több gyermek születik, mint egy évvel korábban, tehát úgy tűnik, hogy valóban nagyon erős demográfiai ösztönző hatása volt a programnak.

Januártól az otthonteremtési program is több új elemmel bővül. Végeztek ezzel kapcsolatosan is közvélemény-kutatást, ebből mi derül ki?

November elején kérdeztük meg a felnőtt korú lakosságot, hogy hallottak-e ezekről az intézkedésekről. Nagyon érdekes volt, hogy a bejelentések után csak pár nappal volt a felmérés, és mégis a nagy többsége hallott már ezekről, és nagyon sokan egyetértésüket fejezték ki. Az otthonfelújítási támogatás tűnik a legnépszerűbbnek. Itt 90 százalék azt mondta, hogy egyetértett vele, nyolcvanvalahány százalék mondta azt, hogy hasznosnak tartja és a célcsoportnak számító gyermekes családok 40 százaléka mondta azt, hogy élne is ezzel a lehetőséggel.

Ha az otthonfelújítás, illetve az otthonteremtés ilyen előkelő helyen szerepel, ez azt is jelzi, hogy a gyermekvállalásnál nagyon fontos szerep jut a lakhatási körülményeknek?

A gyermekvállalás, a gyermeknevelés szempontjából az első három legfontosabb tényező között ott van az önálló megfelelő otthon, és azt is látjuk, hogy a magyarok számára az önálló, saját tulajdonú otthon nagyon fontos. Nem véletlen, hogy a saját tulajdonú otthonok megszerzését, megvásárlását, felépítését ilyen fokozottan támogatja a kormány.

Célkitűzés volt, hogy 2020 végére 60 ezer bölcsődei férőhely legyen Magyarországon. Elindult egy bölcsődei program, hol tartunk most?

A pontos célkitűzés az volt, hogy 2030-ra 70 ezer bölcsődei férőhely lesz, 2010-hez képest másfélszeresére nőtt a bölcsődei férőhelyek száma, és 52-53 ezernél tartunk jelen pillanatban.

Átalakult a bölcsődei rendszer, a hagyományos bölcsődék mellett megjelentek a mini bölcsődék, családi bölcsődék, illetve a munkahelyi bölcsődék is. Lényegesen rugalmasabb lett a bölcsődei ellátórendszer?

Ez is volt a célja az átalakításnak, hogy olyan kisebb településeken, ahol nem kell egy nagy, hagyományos bölcsődét működtetni, de van pár gyermek, akinek a napközbeni ellátását biztosítani kellene, fel tudjanak építeni egy mini bölcsődét vagy akár egy óvoda bővítésével működjön egy bölcsődei csoport is. A települések élnek ezzel a lehetőséggel, és gombamód szaporodnak ezek a mini bölcsődék a kisebb településeken.

A munkahelyi bölcsődét hogy kell elképzelni?

Olyan munkahelyeken, ahol sok olyan szülő dolgozik, akinek kiskorú gyermeke van, maga a munkáltató alakíthat ki egy mini bölcsődét, de akár nagyobbat is., és ehhez állami támogatást is kap. Vannak olyan nagy cégek, amelyek komoly bölcsődét is létrehoztak, sőt óvodát is egyébként,

Közelítünk ahhoz az ideális helyzethez, hogy mindenki, aki bölcsődében akarja elhelyezni a kisgyermekét, ezt megteheti?

Ez a cél, hogy aki vissza szeretne menni dolgozni, még mielőtt a gyermeke betölti a harmadik életévét, legyen lehetősége bölcsődébe vinni a gyermeket. Jelentősen, több mint másfélszeresével nőtt a 3 év alatti gyermeket nevelő édesanyák foglalkoztatási rátája. Látszik az, hogy azok a támogatások, amelyek egyszerre segítik a gyermeknevelést, ugyanakkor a munkába való visszatérést vagy a munkavállalást is, hatékonyak és meghozzák az eredményüket.

Amikor 2010-ben elkezdte a munkát az akkor még Szociális és Munkaügyi Minisztériumban, akkor nem volt olyan ajtó ott, ahova ki lett volna írva a család szó. Most 2020-ban önálló tárcája van a családügynek, és három éve van egy önálló háttérintézménye is a családpolitika területének, a Kopp Mária Intézet. Hosszú és rögös út volt ez a tíz év?

Nagyon szép út volt, és nagyon sokat haladtunk előre. Nagyon büszkék lehetünk, hogy a családpolitika az egyik, ha nem a legnépszerűbb szakpolitikája a kormányzatnak. Az, hogy miniszteri rangra emelkedett ez a szakterület, mindenképpen azt mutatja, hogy központi helyet kap. Nemcsak a kormányzati munkában, hanem általában a társadalomban és a gazdaságban is a családok ügye egyre inkább fontossá vált.

Mi lehet a mérlege a Kopp Mária Intézet három évének?

A családokért felelős tárca nélküli miniszter asszony, illetve az ő csapatának a munkáját igyekszünk segíteni kutatásokkal, elemzésekkel. Sokat haladtunk mi is előre. Az első évben még csak néhány kutatásunk volt, az idei évben már több tucat olyan elemzést végeztünk, amely biztos vagyok benne, hogy az ágazatnak, a szakpolitikának a munkáját is nagyon nagy mértékben segítette.

Nemzetközi tevékenységet is folytatnak. Erről mit lehet elmondani?

Ez egy különösen izgalmas terület, hiszen például az Európai Unióban a családpolitika nemzeti hatáskörben van, mégis azt látjuk, ha kitekintünk a nagyvilágba, hogy a családok védelme egyre fontosabbá kezd válni, és ezért is nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy az intézetben is minél nagyobb hálózatot alakítsunk ki, olyan szakértőknek, szakembereknek a hálózatát, akiknek a családok ügye kifejezetten fontos.

Azok iránt az úgymond hungarikumok iránt, amit az imént említettünk, van külföldi érdeklődés?

Így van, kölcsönösen tanulmányozzuk egymás megoldásait.

Együttműködnek több hazai egyetemmel. Mit szolgálnak ezek az együttműködések?

Fontos feladatunknak tartjuk, hogy híd, kapocs legyünk az egyetemi, az akadémiai világ, illetve a politikai döntéshozatal között, és ezek az együttműködések is ezt szolgálják. A családok ügye eddig egy kicsit hátrébb volt sorolva az akadémiai világban, például családügyekkel, családtudománnyal nagyon kevés helyen foglalkoztak eddig. De bízunk benne, hogy ezeknek az együttműködésnek a hatására a családtudomány is egyre inkább meg fog jelenni a felsőoktatás világában. Például a jövő évben a Semmelweis Egyetemen el fog indulni egy családtudományi mesterszak, amelynek kialakításában, elindításában együttműködünk az egyetemmel.

Mik a tervek 2021-re?

2021 nagyon sok új lehetőséget hoz a magyar családoknak, ezeknek az igénybevételét továbbra is szeretnénk mérni, vizsgálni. Az egyik fontos, kiemelt feladatunk, hogy monitorozzuk azt, hogy a különféle családpolitikai intézkedéseket hogyan, hányan veszik igénybe. Ez folyamatos feladatunk. Természetesen vannak egyéb kutatási terveink is, például a meddőség egy olyan probléma, amely egyre inkább jelentős méreteket ölt Magyarországon is, szeretnénk majd egy kicsit jobban mögé nézni, illetve a nők foglalkoztatási lehetőségei is egy olyan kutatási téma, amelyet érdemes mélyebben vizsgálni majd.