Gazdaság

Nagyjából 107 forinttal csökken naponta egymillió forint félretett pénz értéke, ha 4 százalék az infláció, és nem jár rá kamat, mert csak a folyószámlán áll. Márpedig az idei éves infláció akár ennyi is lehet a várakozások szerint – állapította meg a money.hu pénzügyi portál, ahol összegyűjtötték azt is, mekkora kamatot lehet elérni lekötés nélkül.

A magyar utazóközönség körében a legkedveltebb az egyhetes nyaralás Horvátországban vagy Olaszországban.

A GKI gazdaságkutató elemzője, Mihályi Máté az InfoRádióban úgy vélekedett, évente 600 milliárd forinttal kevesebbe kerülne a hazai államadósság finanszírozása, ha a magyar kamatszint akkora lenne, mint az eurót már használó Bulgáriáé.

A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemanyag-ellátása stabil, a Budapest Airport szerint nem kell tartani attól, hogy nem lesz elég kerozin, és új járatok is indulnak.

A budapestiek nettó fizetésük valamivel több mint 40 százalékát fizetik ki lakbérre – derült ki az ingatlan.com elemzéséből. Az ideális az lenne, ha a lakhatás teljes költsége nem haladná meg a nettó fizetés egyharmadát – mondta az InfoRádióban a portál vezető elemzője, Balogh László.

Az előrejelzés szerint csütörtökön szép nagyot esik mindkét üzemanyag-típus piaci ára, habár az átlagos fogyasztókat ez még mindig nem érinti.

2030-ig legalább 15 milliárd euró értékű automatizációs potenciált hozhat a magyar gazdaságba a mesterséges intelligencia, ami önmagában a GDP 6-7 százalékának felel meg – közölte a McKinsey elemzése, amely szerint az összes nemzetgazdasági hatás több lehet, ha a megnövekedett termelékenység a gazdaság regionális versenyképességét is fokozni tudja.

Hamis vádakkal támadta Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját Horvátország; harmadszor is kimondták, hogy nem volt korrupció – tájékoztatott a vállalat szerdán.

Jelentősen csökkenne az államilag támogatott hitelek finanszírozási költsége is, ha a piaci kamat közelítene az eurózónás 3-4 százalékhoz – áll az elemzésben.

Megfelelt az elemzői várakozásoknak, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén változatlanul hagyta a 6,25 százalékos alapkamatot, és nem változtatott a kamatfolyosó két szélén sem; a nyilatkozó elemzők júniusban már a kamat csökkentését várják.

Nem egységesen döntött a jegybanki alapkamat szinten tartásáról a Monetáris Tanács – közölte keddi tájékoztatóján Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Kérdésre válaszolva elmondta, reális a kormány várakozása, hogy 2 százalék legyen a gazdasági növekedés Magyarországon az év végére. Az MNB-ügyi parlamenti vizsgálóbizottsággal együttműködnek, sőt teljes transzparenciát sürgetnek az ügy feltárása folyamán. Kommentálta azt is, hogy a kormány pótköltségvetést ír 2026-ra, de a 2027-es büdzséterv ennél fontosabb lesz Varga Mihály szerint. Szólt még a „túl erős” forintról és arról is, görög mintára történhet-e a magyar euróbevezetés.

Az OTP Csoport pénzügyi okokra hivatkozva a fizz.hu online kereskedési platform működésének fokozatos lezárásáról döntött.

Felszámolás alá került a szlovén autóipari vállalkozók által Magyarországon alapított Andrada, ezért nem valósul meg az elektromos autók akkumulátorainak újrahasznosítására tervezett magyarországi beruházás.

A vállalat távközlési szegmensét összefogó holdingtársaság 2025-ben kiemelkedő, 118,2 milliárd forintos adózott eredményt ért el. A nyereséget a társaság a nemzetközi növekedés támogatására és a saját tőkéjének erősítésére használja majd.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) június 1-ig mintegy 400 ezer cégtől vár bevallást a társasági adóról (tao), és több mint 100 ezer társaságtól a kisvállalati adóról (kiva) – hívta fel a figyelmet kedden a hivatal.

A sajtóban megjelent, a légi közlekedést és a kerozinellátást érintő hírekkel kapcsolatban a Mol hangsúlyozza: a hazai repülőgépüzemanyag-ellátás stabil és zavartalan.

A héten kamatdöntő ülést tart a monetáris tanács, a Központi Statisztikai Hivatal pedig közzéteszi az áprilisi foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatokat, a turisztikai szálláshelyek áprilisi forgalmáról és az áprilisi ipari termelői árakról készült statisztikát, valamint a külkereskedelmi termékforgalom áprilisi számait.

Az AI-versenyben ma nemcsak a legjobb algoritmus számít, hanem az is, kinek van elég chipje, árama, adatközpontja és pénze. Európa most 20 milliárd euróval próbálna belépni ebbe a klubba, miközben az Egyesült Államok és Kína már messze előrébb jár. A terv egyszerre tűnik stratégiai szükségszerűségnek és kockázatos iparpolitikai fogadásnak.

Az európai nyugdíjrendszerek hosszú távú fenntarthatóságát és az uniós tőkepiacok fejlettségét egyaránt súlyosan korlátozza a tőkefedezeti nyugdíj-megtakarítások alacsony szintje – állapítja meg az Európai Bizottság frissen közzétett pénzügyi stabilitási és integrációs jelentése (EFSIR).

Nehézkesen ad választ az Európai Unió a nehézségekre.