A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott jelentése szerint májusban az euróban számolt export 7,4 százalékkal, az import 6,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A kivitel értéke 13,2 milliárd euró (4741 milliárd forint), a behozatalé 12,7 milliárd euró (4561 milliárd forint) volt. Az aktívum elérte az 502 millió eurót, az egyenleg 160 millió euróval javult az egy évvel korábbihoz mérten. A kivitel volumene 5,1 százalékkal, a behozatalé 2,0 százalékkal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakinál. A forgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 0,5 százalékkal nőtt, a behozatalban 3,8 százalékkal csökkent a tavaly május havihoz viszonyítva. A cserearány 4,4 százalékkal javult. A forint árfolyama az euróhoz mérten 11 százalékkal, a dollárral szemben 14 százalékkal erősödött.

Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaségelemzési Központ vezető elemzője szerint

kedvezően alakult a termék-külkereskedelmi egyenleg májusban, a többlet a cserearány javulásának köszönhetően a tavalyi évhez képest még nőtt is.

Megjegyezte, hogy a külkereskedelmi forgalom alakulása körül továbbra is jelentős a bizonytalanság. Az exportnak problémát jelent a forint erősödése is, ami rontja a kivitel versenyképességét a felvevőpiacokon. Az import esetében a fogyasztás, valamint az erős árfolyam a következő időszakban is pozitív hatással lehet a dinamikára, amelyet az uniós források beérkezésével élénkülő beruházási hajlandóság, valamint az export erősödése is támogathat.

Az elemző szerint a nettó export idén várhatóan érdemben visszafogja majd a gazdasági növekedést és jövőre kedvező esetben is legfeljebb semleges lehet a hozzájárulása. Ugyanakkor a GFÜ-nél ezzel együtt sem számítanak arra, hogy jelentős hiány alakulna ki a folyó fizetési mérlegben, ami stabilitási kockázatot jelentene.

A Gránit Alapkezelő vezetője még nem „temetné” az exportot

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is azt emelte ki, hogy meglepetésre májusban javult a külkereskedelem egyenlege az egy évvel korábbihoz képest. A meglepetést az előző hónapok adataihoz képest az export, de leginkább az import volumenének csökkenése okozta, ami részben a naptárhatásnak tudható be. A szakértő az InfoRádióban elmondta: előbbi 5,1 százalékkal csökkent, míg az import 2 százalékkal. Viszont a kereslet hiánya továbbra is problémát jelent, amit tovább súlyosbított az iráni háború – jelezte.

Javított az egyenlegen a cserearány változása, az importárak 3,8 százalékos mérséklődése jól láthatóan kisebb, mint az év első két hónapjában, amit az iráni háború miatti energiaár-emelkedés okozott.

Májusban alapvetően az import oldal okozott meglepetést, ami a következő hónapokban várhatóan nem lesz ennyire kedvező Regős Gábor szerint. Ugyanakkor a világpiaci energiaárak mérséklődése tovább javíthatja a cserearányt, így az egyenleget ez növelheti – már amennyiben ez az árcsökkenés tartós lesz. Nagy kérdésnek nevezte az export alakulását, hozzátéve, hogy talán ez lesz az, ami leginkább meghatározza majd a következő időszak egyenlegének alakulását.

Regős Gábor az InfoRádió kérdésére elmondta, az erős forint is befolyásolta a külkereskedelmet, ezzel azonban nem árt óvatosnak lenni, hiszen a külpiacok aktuális alakulása nem feltétlenül határozza meg rövid távon – legfeljebb a bérekben mutatkozik meg. Ez hosszabb időtávlatban lehet meghatározó, hiszen a multinacionális cégek sokszor abból emelnek bért, hogy gyengébb a forint. Azonban

a cégek versenyképességének nem tesz jót az erős deviza.

Az elemző ezért nem is feltétlenül számolna azzal, hogy a 350-355 forintos árfolyam tartósan fennmaradna, inkább 360-370 körülivel kalkulál. Megjegyezte, a 400-as színvonal viszont már túl gyenge volt.

A Gránit Alapkezelő vezetője arról is beszélt, hogy nem számít az import további csökkenésére. Mint mondta, bővül a fogyasztás, és lassacskán a beruházások is beindulnak, ami viszont növeli az importot. Meglátása szerint valamivel jobb lehet a későbbiekben a cserearány. Az export viszont nagy kérdés szerinte, ezt jóval nehezebb előre jelezni, lévén meghatározó a külső kereslet, illetve az, hogy az új üzemek mikor „állnak csatasorba”, például mikor áll vissza a Mercedes a kétműszakos termelésre.

A K&H elemzője másként látja a dolgot

A kivitel továbbra is gyengén alakul, az év első öt hónapjában egyszer sem tudott komolyabb pluszt produkálni az előző év azonos időszakához képest. Májusban csak a gépek és szállítóeszközöknél látszik enyhe többlet a kivitelben, a többi termékcsoport esetében stagnálás vagy visszaesés volt látható és májusban a behozatal volumene is csökkent – kommentálta a friss adatokat Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Hozzátette, hogy

az exportpiacaink még mindig gyengélkednek, így a nettó kivitel a második negyedévben is várhatóan visszafogja majd a gazdasági növekedést.

Az első negyedévben az látszott, hogy az ipari termelés élénkült, ám ez a készletek növekedését eredményezte, mivel az exportteljesítmény mérsékelt volt. Mindez pedig azt vetíti előre, hogy az ipari termelés a második negyedévben – az elsőhöz képest – visszafogottabb lehet – vélekedett az elemző.