A gazdaságkutató az új magyar kormány előtt álló rövid- és hosszú távú gazdasági kihívásokat vizsgáló cikksorozatának újabb részében azokat az állami feladatokat tekintette át, amelyekre az elmúlt másfél évtizedben régiós összevetésben kiemelt forrásokat fordítottak, miközben az egészségügy és a szociális szféra tartósan alulfinanszírozott volt.

Leginkább arra keresték a választ, hogy milyen forrásokból lehetne megvalósítani a Tisza-kormány ígéreteit, amit az egészségügyi és oktatás irányában tett, tehát mik a megtakarítási lehetőségek a költségvetésben. Három nagy területet azonosítottak, amelyeknél a Fidesz kormányai az EU-átlag vagy a visegrádi országok tekintetében sokkal többet költöttek GDP-arányosan.

Az elemzés szerint 2010 óta a gazdasági ügyek finanszírozása – köztük az állami beruházások és az egyedi kormánydöntések keretében nyújtott támogatások – növekedett a legnagyobb mértékben. Az erre fordított állami kiadások a GDP 5,9 százalékáról 2024-re 7,7 százalékra emelkedtek. A beruházás-vezérelt gazdaságpolitikában a források jelentős részét gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztések, ipartelepítést kísérő infrastruktúra-beruházások és multinacionális beruházók közvetlen állami támogatásai emésztették fel.

„A gazdasági ügyek kapcsán Magyarország kimagaslóan többet, majdnem a dupláját költötte mint az EU átlag, vagy a visegrádi országok” – mondta az InfoRádióban a GKI Gazdaságkutató vezető kutatója. Molnár László második tételként kiemelte, hogy Magyarországon az uniót vizsgálva az egyik legnagyobb a kamatteher, és megemlítette, hogy a kultúra, sport, vallási ügyek területe, az Orbán-kormányok kiemelt prioritása volt.

„Jelentős, a GDP 4,7 százaléka takarítható meg ezeken a területeken összességében úgy, hogy közben még mindig annyit költünk rájuk, mint a szomszédos visegrádi országok”

– hangsúlyozta a kutató.

Számításaik szerint a GDP mintegy 2 százalékának megfelelő forrás szabadulhatna fel a gazdasági ügyekre fordított kiadások racionalizálásával, további 1,5 százalék a kamatterhek mérséklésével, míg 1,2 százalék a kulturális, sport- és vallási célú kiadások csökkentésével.

Összességében mintegy 4000 milliárd forintot, a GDP 5 százalékát, az idei hiánynak körülbelül a kétharmadát lehetne megspórolni a jövő évi költségvetésben a GKI Gazdaságkutató Zrt. tanulmánya szerint.

„A kamatterhek esetében már tapasztalható javulás, mivel a piac beárazta az eurócsatlakozást, illetőleg az új kormány békülékenyebb uniós álláspontját, így az uniós források megérkezhetnek Magyarországra. Ezzel együtt a kamatszint, a korábbi 7 százalékos szintről 5,5 százalék alá csökkent, így a finanszírozás a jövőben jelentősen könnyebb lehet” – értékelt Molnár László.

A GKI kutatója kulturális, sport- és vallási kiadások tekintetében megjegyezte, hogy az élsportok támogatása irreálisan magas volt, beleértve a sportberuházásokat is. Szerinte ezen a területen is jelentős megtakarítás érhető el anélkül, hogy a színvonal jelentősen mérséklődne.

A cikk alapjául szolgáló interjút Domanits András készítette.