Éves alapon 1,8 százalékos növekedésre számítottak az elemzők a GDP tekintetében, ez lett 1,7 százalék, és +0,7 százalék volt a konszenzus negyedéves alapon, ez lett +0,4 százalék. A folyamatok elemzésével kapcsolatban elöljáróban Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza rámutatott: a kiigazított adatok szerint csak 1,6 százalék az éves növekedés, illetve egy minimális revízió az előző negyedévek adatokban is volt.

A GDP-t felfelé húzza az ipar, ami már április–márciusban is elég erőteljesen teljesített, valamint a fogyasztás. Utóbbi esetében az első negyedéves kormányzati transzferek még kitartottak, illetve a reálbéreknél is jelentős növekedés látható. Visszahúzó folyamat azonban az első negyedév nagyon expanzív, nagyon költekező fiskális politikája, a második negyedévben pedig az új kormányzat felállása vitte el az időt, nem volt még kormányzat, ami költekezzen. Lassító tényezőként említette még a mezőgazdaságot, ugyanis „nagyon aszályos év van, amelynek hatását számszerűen még nem feltétlenül látni, de érezni már érezhető”. Mindemellett a turizmus is gyengébb negyedévet produkált, ebben szerinte talán szerepe lehet az iráni háborúnak.

Az idei GDP-re vonatkozóan összességében 1,5-2 százalék körüli növekedésre számít, a mostani adat kissé visszavetette a várakozásokat.

„Korábban 1,9-et mondtam, most 1,6-1,7 százalékot várok az év egészét tekintve. Meglátjuk még, hogy a harmadik és a negyedik negyedév hogyan alakul”

– fogalmazott.

Emlékeztetett: az értékelésben azért fontos lesz majd, hogy lássuk az egyes ágazatok teljesítményét, például azt, hogy a kormányzati költések hogyan estek vissza. A fiskális politika meghatározó szerepe mellett az iráni háború energiaárakra gyakorolt hatásai is nagyban befolyásolhatják a hazai gazdasági növekedést.

„Most éppen kicsit magasabb szinten van a földgáz és a kőolaj ára, ami nekünk egyrészt azért rossz, mert drága így az import, másrészt pedig mert ront a versenyképességünkön, ront a külső keresleten, és az egész világgazdaságnak lassulást hoz” – összegzett Regős Gábor.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kalapos Mihály készítette.