A közlemény szerint július–augusztus fordulója évről évre az egyik legforgalmasabb időszak az ingatlanbérleti piacon: a felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetése után ugyanis sok ezren keresnek bérlakást az egyetemi városokban.

A felmérés szerint a lakosság 76 százaléka tudta, hogy lakásbérleti szerződést érvényesen csak írásban lehet kötni, a pusztán szóban kötött megállapodás érvénytelen.

A részletes, egyértelmű bérleti szerződést a bérlők és a bérbeadók többsége is a legfontosabb garanciának tartja egy bérlemény kiadása során, sokkal inkább mint például a kauciót, a tulajdoni lapot vagy a munkáltatói igazolást, valamint a hosszú távú bérlést.

A többség azt is tudja, hogy egy bérelt lakásba fő szabály szerint más ember csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával költözhet be, illetve a kaució a szerződés megszűnésekor visszajár, ha a bérbeadónak nincs belőle levonható, a bérleti jogviszonyból eredő követelése, például elmaradt bérleti díj, rezsitartozás vagy megtérítendő kár – írták.

Az emberek többsége ugyanakkor nincs felkészülve arra, hogy a másik fél nem tartja be a bérleti szerződésben vállalt kötelezettségeit:

ha a bérlő nem költözik ki a szerződés lejárta után önként a bérleményből, és nincs közjegyzői okirat, akkor a bérbeadónak lakáskiürítési pert kell kezdeményeznie, a bérbeadó nem járhat el önhatalmúlag, ezt csak a válaszadók bő harmada (38 százalék) tudta.

Hozzátették, hogy mások helytelenül megpróbálnának zárat cserélni, amihez azonban nincs joguk, illetve a rendőrséghez fordulnának, a rendőrség azonban jogerős bírósági végzés vagy közjegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtás nélkül nem tud intézkedni. A rendőrség közreműködésére szükség esetén a végrehajtási eljárásban, a végrehajtó intézkedése mellett kerülhet sor.

Hangsúlyozták, hogy érvényes bérleti szerződést jogász segítsége nélkül is lehet készíteni, de hosszú távon akkor járnak a legjobban a felek, ha közjegyző vagy ügyvéd segítségét kérik, a házilag, gyakran letölthető szerződésminták alapján készülő lakásbérleti szerződések általában ugyanis éppen akkor nem adnak védelmet, amikor szükség lenne rá.

Azt is fontos kikötni a szerződésben, hogy a bérlőnek az adott hónapban meddig, milyen módon – például készpénzben vagy banki átutalással –, pontosan milyen jogcímen kell megfizetnie a bérleti díjat és az egyéb költségeket, valamint tarthat-e háziállatot az ingatlanban, mik a kaució visszafizetésének feltételei vagy mikor kell kiköltöznie a bérleti szerződés megszűnése után.

Az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat komoly garanciát ad a bérbeadónak.

Ha a bérlő nem teljesíti a közjegyzői okiratban vállalt kötelezettségét, a bérbeadónak nem kell bírósági pert indítania, hanem közvetlenül végrehajtást kezdeményezhet a közjegyzői okirat alapján - közölték.

Mint jelezték, a kötelezettségvállaló nyilatkozatot bármelyik közjegyzőnél meg lehet tenni személyesen, csak a bérlő és a bérlemény adataira, valamint a felek által megkötött bérleti szerződésre van szükség.

A bérlő és a bérbeadó dönthetnek úgy is, hogy a teljes bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglalják. A közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés nemcsak a bérbeadónak jelent erősebb jogi védelmet, hanem a bérlő számára is egyértelmű, bizonyító erejű keretet ad: pontosan rögzíti többek között a lakbér összegét, módosításának feltételeit, a fizetési határidőket, valamint a bérleti jogviszony megszűnésének és a kiköltözésnek a szabályait – áll a felmérést összegző közleményben.