Ez a drágulás még mindig jóval magasabb, mint a sokéves átlag, de látszik a trend, hogy az árnövekedés fokozatosan lassul – mondta Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője az InfoRádióban, hozzátéve: ez nem azt jelenti, hogy árcsökkenés van, hanem csak azt, hogy egyre kisebb mértékben tudnak tovább emelkedni a lakásárak.

Voltak területi eltérések is. A lassulás ellenére például Szolnokon és Szekszárdon még így is bőven átlag feletti volt a drágulás, de ez inkább egy korrekciós hatásnak lehet a következménye. Valószínű, hogy a korábban Budapestről indult árrobbanás, ahogy továbbgyűrűzött, most érte el ezeket a városokat – hangsúlyozta a szakértő.

Ami viszont érdekesebb, az Szeged példája, ami a második legdrágább megyeszékhelyünk lett.

„Hiszen ott, ha nem csak egy évet nézünk, hanem két-három évet, akkor a korábbi egyetemi központi szerepkör mellé bejött az autóipari fejlesztés. Ennek hatására Szeged az ársorrendben is sokkal előrébb tudott kerülni. Olyan városokat utasított maga mögé, mint Győr, Veszprém, Székesfehérvár, hagyományosan a legdrágább megyeszékhelyeinket, így mostanra Debrecen mögött Szeged a második legdrágább megyeszékhelyünk” – mondta.

A kérdésre, hogy melyek voltak azok a települések és vármegyék, ahol jóval az átlag alatti volt az árnövekedés, kifejtette:

két vármegyét kell kiemelni, Somogyot és Zalát, ahol csak 6-6 százalékkal drágultak az ingatlanok átlagosan.

Előbbi esetében már korábban megtörtént egy nagyon jelentős áremelkedés a Balaton-parti ingatlanfejlesztéseknek köszönhetően, onnan már nem tudtak az elmúlt egy évben sokkal tovább emelkedni az árak, és az utóbbi esetében részint a Balaton hatása érvényesülhet, másrészt pedig akár a kínálat szerkezetében is történhettek olyan változások, hogy most kevesebb drága vízparti új építésű projekt van a kínálatban, és szemben mondjuk a Balatontól távolabbi, olcsóbb, akár rosszabb állapotú ingatlanoknak az aránya növekedhetett, ami csökkenti az árnövekedési dinamikát – fejtette ki.

A kérdésre, hogy alapvetően mi az oka annak, hogy lassult a növekedés, elért-e egy plafonhoz, ahol már nincs tovább, a szakértő azt mondta: ez részben így van, mert

tavaly bőven a sokéves átlag felett drágultak az ingatlanok, szinte kétszerese volt a drágulás a sokéves átlagnak.

„Innen eleve nehezebb tovább menni, hiszen reálértéken is a mindenkori maximumok körül vagyunk, ugye ez az inflációhoz képest mért árszint” – mondta a szakértő, hozzátéve: emellett a kínálat is elkezdett bővülni, egyre több új projektet jelentenek be, indítanak el és kezdik el az értékesítést. És

ha Budapestet nézzük, akkor ott az Otthon Start program másfél milliós négyzetméterár-korlátja is gátat szab a további drágulásnak, hiszen a fővárosban a kínálati árakban elértük a másfél milliós négyzetméterárat. Ez most a budapesti átlagos kínálati ár,

és innen jóval nehezebb tovább növekedni amiatt, mert egyébként a kereslet háromnegyede még a fővárosban is az Otthon Start-kompatibilis lakásokra irányul, tehát valahol a kínálatnak is ehhez kell alkalmazkodnia. Úgyhogy ez is abba az irányba hat, hogy lassuljon a következő hónapokban, a következő negyedévekben is az árnövekedés – mondta az InfoRádióban Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője.