Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 16. szombat Botond, Mózes
Félszáz! Már ennyi tehervonat ment végig a Budapest–Belgrád vasútvonalon, az 50. áruszállító épp ma lépett ki a határon – számolt be a közösségi oldalán Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója
Nyitókép: ÉKM/Facebook

Végigsuhant a félszázadik tehervonat a Budapest–Belgrád vonalon

„Félszáz! Már ennyi tehervonat ment végig a Budapest–Belgrád vasútvonalon, az 50. áruszállító épp ma lépett ki a határon” – számolt be a közösségi oldalán Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója.

Hegyi Zsolt a bejegyzésben a számháborút megelőzendő gyorsan leszögezte, hogy ezt nem tartja rossz részeredmények, majd hozzáteszi, félrevezető ebből napi átlagot visszaosztani az első, bő két hétre, hiszen a vadonatúj 150-es vasútvonal teherforgalma az indulás óta ütemesen épül, folyamatosan növekszik. „Éppen úgy, ahogy vártuk, és ahogy az minden új szállítási útvonal esetében történni szokott.”

A határokon átívelő tehervonati forgalom átszervezése ugyanis mindig időigényes folyamat – folytatja a MÁV-csoport vezérigazgatója, kifejtve: a fuvarozóknak a vonatok áttervezésével együtt a teljes fuvarlánc működését hozzá kell igazítaniuk az új útirányhoz, ráadásul a cargo cégek ilyenkor megvárják az első üzemi tapasztalatokat is. „A BuBén ezek szerencsére kedvezőek, ezért látványosan elindult a forgalom átterelődése a kelebiai útirányra – elsősorban a Röszke–Szabadka vonalszakaszról.”

A MÁV-nál úgy számolnak, hogy a teherforgalom felfejlődése egészen a nyár végéig tart majd. Különösen a személyforgalom indulását követően ugyanis már inkább az lesz a kihívás, hogy az elővárosi, belföldi és nemzetközi személyvonatok közé minél több nemzetközi áruszállító is beférjen. „A Budapest–Belgrád-vonal áru- és személyszállítási szempontból egyaránt versenyképesebbé teszi a magyar vasutat” – zárja gondolatait Hegyi Zsolt.

A vezérigazgató minap arról is beszámolt, hogy megkezdődtek a szakmai egyeztetések a Budapest–Belgrád vasútvonal személyszállításának előkészítéséről. Ennek részeként egy, a későbbiekben is közlekedő magyar szerelvényt mutattak be a szerb határon, amely a magyar oldalon 160, Szerbiában 200 km/h sebességgel közlekedik majd; a bemutatón a szerb vasutas kollégák áttekintették a jármű működését és a határátmeneti közlekedés gyakorlati kérdéseit is.

Címlapról ajánljuk
Tarr Zoltán felsorolta, mi lesz biztosan az első intézkedései között

Tarr Zoltán felsorolta, mi lesz biztosan az első intézkedései között

A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter arról beszélt, hogy a Tisza-kormány hogyan adja vissza a kulturális intézmények szakmai önállóságát.

Orbán Viktor elmondta, mire építheti a Fidesz az ellenzéki politikáját

A volt miniszterelnök egy interjúban részletezte, hogy mindig a szabad, szuverén Magyarországért dolgozott. „A helyzet és a körülmények mások, de a lényeg ugyanaz: a politika nálam nem állás, hanem szolgálat” – fogalmazott a beszélgetést ajánló Facebook-bejegyzésben. Az interjúban elmondta, már zajlik az előkészítés, ősszel indulhat a munka, de előtte most még „a szelíd népénekek évei után most rock’n’roll következik”.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Sok százezer hektárnyi magyar termőföld veszhet el a szárazság miatt, ha nem lép mihamarabb a kormányzat

Sok százezer hektárnyi magyar termőföld veszhet el a szárazság miatt, ha nem lép mihamarabb a kormányzat

A klímaváltozás és a környezeti válságok ma már nem csupán ökológiai, hanem egyre inkább gazdasági és pénzügyi kérdések is. A legfrissebb tudományos és gazdasági elemzések egyértelműen jelzik: az éghajlatpolitikai intézkedések halogatása súlyos pénzügyi kockázatokat és társadalmi veszteségeket eredményez. Miközben az átállás jelentős beruházásokat igényel, ezek költsége eltörpül a be nem avatkozás hosszú távú következményei mellett. Magyarország különösen kitett az éghajlatváltozás hatásainak: a gyakoribb aszályok, hőhullámok és a csapadék egyenetlen eloszlása már most is jelentős károkat okoznak. A késlekedés ára hazánkban is gyorsan nő, hiszen a mezőgazdasági termelés, az egészségügy és a gazdasági versenyképesség egyaránt sérül, miközben a zöld átállás felgyorsítása egyre sürgetőbbé válik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×