A közel-keleti háborús helyzet következményeit látva senkinek nem érdeke, hogy akárcsak hónapokig elhúzódjon a konfliktus – mondta az InfoRádióban Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

„Donald Trump amerikai elnök meg akarja nyugtatni a piacot. Idén november 3-án az Egyesült Államokban félidős választások lesznek, Trump egyik fő kampányígérete a '24-es elnökválasztáson az volt, hogy az üzemanyagárakat jelentősen csökkenteni fogja. Ez egyébként sikerült is, de nem akarja megkockáztatni, hogy a közel-keleti háború miatt egy ismételt kőolajár-robbanás sújtja a világgazdaságot, és így az Egyesült Államokat is. Nyilatkozatával meg akarta nyugtatni a befektetőket, hogy nem kell itt egy elhúzódó, az iraki vagy az afganisztáni háborúhoz hasonló, több éven keresztül tartó háborúra számítani. Az Egyesült Államoknak nem az a célja, hogy katonákat is küldjön iráni szárazföldre, hanem hogy a korábbi radikális vezetést leváltsa, Iránnak a rakétakilövő állomásait, illetve a rakétaraktárait megsemmisítse” – részletezte.

A szakember azt is kiemelte, hogy a közel-keleti válságnak szerteágazó hatása van a világgazdaságra.

„Belegondolunk: az üzemanyag vagy a kőolaj úgynevezett elsődleges jószág, minden termék használatához, kereskedelméhez szükség van rá. Bizonyos szolgáltatások, termékek esetében közvetlenül érződik ez az árfelhajtó hatás, például az élelmiszerek szállításához vagy a csomagküldő szolgáltatáshoz szükség van üzemanyagra. De ott van például a kőolajszármazék, az aszfalt is, tehát az útfelújításokhoz, az infrastrukturális beruházásokhoz is szükség van a kőolajra. Emellett még ugye a földgáz ára is az elmúlt egy hónapban 80-100 százalékkal emelkedett, gyakorlatilag megduplázódott; én nem számítok arra, hogy a jelenlegi közel-keleti konfliktus miatt hónapokon keresztül el lenne zárva a Hormuzi-szoros, a Barátság kőolajvezeték elzárása sem hiszem, hogy hónapokig tartható lenne. Egyrészt azért, mert Ukrajnának is érdeke, hogy újranyissák ezt a vezetéket, még amiatt is, mert többek között az ukrán harckocsikat az orosz-ukrán fronton igen jelentős mértékben a Magyarországon finomított dízel hajtja” – tette világossá.

Horváth Sebestyén jelezte, hogy

az orosz olajról való leválás után Európa újabb energetikai viharba került,

az iráni konfliktus ugyanis rávilágított a tengeri útvonalak és a diverzifikáció korlátaira.

A 2026 eleji mélypontról kilövő olajárak és a kínai kereslet elszívó hatása egyszerre teszi próbára az EU versenyképességét és a monetáris rendszerek stabilitását.