A 2026-os költségvetés a háború elhúzódása és a negatív külső gazdasági környezet ellenére is minden szükséges forrást biztosít a családokat, nyugdíjasokat és hazai kkv-kat támogató kormányzati programokhoz – írta az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének február végi helyzetéről kiadott gyorstájékoztatójának bevezetőjében hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium.

• Januártól 11 százalékkal emelkedett a minimálbér,
• emelkedett a közszférában dolgozók bére,
• a 13. havi nyugdíj mellé bevezették a 14. havit is,
• adómentességet élvezhetnek a 40 év alatti kétgyermekes anyák,
• duplájára emelkedett a családi adókedvezmény

– sorolta az NGM, melynek adatai szerint február végéig az államháztartás központi alrendszere 2106,8 milliárd forintos hiánnyal zárt. A központi alrendszeren belül a központi költségvetés 2010,1 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 32,9 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 129,6 milliárd forintos hiányt mutattak.

A központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző év azonos időszakához viszonyítva 8,8 százalékkal magasabban alakultak.

Meghaladták a tavalyi összeget a nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások is. Február végéig a nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 1922,4 milliárd forintot biztosított a költségvetés, ebből a 13. havi nyugdíj és ellátások 579,3 milliárd forintot, a 14. havi nyugdíj és ellátások egy heti része pedig 144,8 milliárd forintot tett ki - mutatott rá a jelentés.

Februárban (egy hónap alatt) a központi alrendszer 2139,1 milliárd forint hiánnyal zárt, szemben az előző évi azonos havi 1655,0 milliárd forintos hiánnyal.

Magyarország pénzügyei rendezettek, a költségvetés stabilitásának megőrzése mellett folytatjuk a béremeléseket, az adócsökkentéseket és az áremelések elleni harcot, mert a magyarok pénzét nem a háborúra és Ukrajnára, hanem a magyar családokra és a hazai kkv-kra kell fordítani – fogalmazott a gyorstájékoztatóban a minisztérium.

Az InfoRádióban Csiki Gergely, a Portfolio elemzője emlékeztetett: a közelmúltban élesedett intézkedések miatt speciális a februári hiányadat, amelynél egyébként az elmúlt 25 évben egyedül 2020 decemberében volt magasabb a havi költségvetési hiány. Elemzői konszenzusként említette, hogy a második félévben szükség lehet korrekcióra a költségvetésben egyebek mellett a beruházások terén, ha a választások után alakuló új kormány tartani kívánja a hiánycélt.

Az államháztartás úgynevezett központi alrendszerének február végi helyzetéről két hét múlva, március 23-án közli részletes tájékoztatóját a Nemzetgazdasági Minisztérium.