A 2023 eleji inflációs sokk az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb árstabilitási kihívását jelentette Európában, és így Magyarországon is. 2023 januárjában a 12 havi infláció 25,7 százalékon tetőzött hazánkban. Az év során gyors dezinfláció következett be, decemberre 5,5 százalékra mérséklődött a drágulás üteme.

A szerkezet különösen kedvezőtlen volt. Az élelmiszerek 2023-ban átlagosan 25,9 százalékkal drágultak, a maginfláció pedig hosszabb ideig a headline mutató felett alakult, jelezve a másodkörös hatások (bérek, szolgáltatások, vállalati árazás) beépülését.

2024-re az infláció normalizálódott. Az éves átlag 3,7 százalék lett, 4,6 százalékos decemberi éves átlagos árnövekedés mellett. A maginfláció éves átlaga is 4,6 százalék volt, ami a tartósabb árnyomás fennmaradására utalt.

2025 elején elsősorban a szolgáltatók áremelései miatt átmenetileg újra emelkedett a 12 havi mutató értéke (5,5–5,6 százalék január–februárban), ám a tavalyi év többi hónapját a csökkenés jellemezte.

2025 végére 3,3 százalékra mérséklődött az infláció üteme, míg az éves átlag 4,4 százalékon állt meg. Míg a 2023-as drágulási ütemünk valóban magas volt, addig az elmúlt hónapokban folyamatosan konvergáltunk az uniós átlaghoz.

A legfrissebb adatok szerint 2025 januárjában 2,1 százalék volt az éves alapon mért infláció, ami uniós szinten is kedvező értéket jelent. Az Egyéb cikkek, üzemanyagok ára 3,5 százalékkal csökkent az elmúlt 12 hónapban, míg az élelmiszerek ára csupán 1,3 százalékkal nőtt, a ruházkodási cikkeké pedig mindössze 1,6 százalékkal.

Havi alapon januárban a ruházkodási cikkek ára 2,9, a háztartási energia és fűtés 0,9 százalékkal mérséklődött, miközben az összesített havi infláció 0,3 százalékos volt, ami hosszú évek óta a legalacsonyabb érték ebben a hónapban.

A kormány 2023-2025 között több, egymást kiegészítő eszközt alkalmazott az árdinamika letörésére. Az élelmiszerárstop 2023 augusztusában kivezetésre került, helyét a kötelező akciók vették át, amely meghatározott termékkörben írta elő rendszeres árcsökkentések alkalmazását.

2023 júliusától elindult az online árfigyelő rendszer, amely a legnagyobb kiskereskedelmi láncok napi árait tette transzparenssé, csökkentve a keresési költségeket és erősítve az árversenyt. 2025-ben célzott árréskorlát jelent meg egyes alapélelmiszereknél, amely közvetlenül a kereskedelmi marzsot korlátozta.

A versenyélénkítő lépések mellett a költségvetési politika egyéb lépései is mérsékelték az árnyomást. A beruházások visszafogása és a hiány mérséklésére irányuló törekvések a keresleti oldalon enyhítették az inflációt.

A monetáris politikában a szigorú kamatszint stabilizálásával vette ki a részét az infláció elleni küzdelemből. A Magyar Nemzeti Bank 2024 végétől 6,50 százalékon tartotta az alapkamatot, fenntartva a restriktív monetáris kondíciókat. Az egynapos betéti eszköz és a kamatfolyosó szerepe kulcsfontosságú volt a rövid hozamok kontrollálásában és a transzmisszió biztosításában.

A likviditásszűkítő és finomhangoló művelete, ideértve az FX-swap eszközöket hozzájárultak az árfolyam stabilizálásához, ami egy kis, nyitott gazdaságban az inflációs folyamatok egyik fő csatornája. A jegybank kommunikációja következetesen a fenntartható inflációs cél elérését hangsúlyozta, ezzel segítve a várakozások lehorgonyzását.

Az intézkedések sikeressége több dimenzióban értékelhető. A headline infláció 2023 csúcsáról 2024-re egy számjegyű, majd a cél alatti szintre esett vissza, ami nemzetközi összevetésben is jelentős dezinflációs sikernek tekinthető.

Ennek következtében a reálbérek 2023 után ismét meredeken emelkedni kezdtek, miután 2023-ban a magas infláció erodálta a vásárlóerőt. Az inflációs várakozások pedig mindezzel párhuzamosan mérséklődtek.

Rövid távon az adminisztratív árintézkedések gyorsan csökkentették az érintett termékek árát, de torzításokat is okozhattak. Átrendeződő termékszerkezet, részleges áthárítás, esetenként volatilisebb árpálya.

Hosszabb távon a fiskális fegyelem és a monetáris restrikció bizonyult meghatározóbbnak, mert ezek az infláció alapfolyamataira (kereslet, árfolyam, várakozások) hatnak.

Összességében 2023-2025 között a magyar gazdaságpolitika vegyes eszköztárral reagált a történelmi inflációs sokkra. A gyors dezinfláció tény, a hosszú távú fenntarthatóság pedig azon múlik, hogy a maginfláció, és különösen a szolgáltatási árak tartósan a célhoz közeli pályán maradnak-e.

A cikk szerzője Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, a BCE egyetemi docense