Az Európai Unió Tanácsa elfogadta azt a rendeletet, amely lépésről lépésre megtiltja az orosz eredetű vezetékes földgáz és cseppfolyósított földgáz (LNG) importját az EU-ba - közölte az EU-tagországok kormányainak képviselőit magában foglaló brüsszeli testület. Zsigmond Barna Pál, az Európai Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára korábban kijelentette: Magyarország az első pillanattól kezdve kiáll a rezsistop mellett, és ha elfogadják a rendeletet, a kormány beperli az Európai Bizottságot és az Európai Unió Tanácsát.
A rendelet értelmében az orosz vezetékes gáz és LNG behozatala tilos lesz az EU-ban. A tilalom a jogszabály hatálybalépését követő hat hét után válik alkalmazhatóvá, de
a már meglévő szerződésekre átmeneti időszak vonatkozik.
A teljes tilalom az LNG-import esetében 2027 elejétől, a vezetékes gáz esetében 2027 őszétől lép életbe.
Az EU-tagállamoknak a gázimport engedélyezése előtt ellenőrizniük kell, melyik országból indult a termelés. A szabályok megsértése esetén a szankciók magánszemélyeknél 2,5 millió euróig, vállalatoknál pedig 40 millió euróig terjedhetnek, illetve elérhetik a vállalat éves globális árbevételének 3,5 százalékát vagy az érintett tranzakció becsült forgalmának 300 százalékát – olvasható a testület sajtóközleményében.
A tagállamoknak március 1-jéig nemzeti terveket kell kidolgozniuk a gázellátás diverzifikálására, és ki kell térniük az orosz gáz kiváltásának lehetséges nehézségeire.
A vállalatok kötelesek lesznek értesíteni a hatóságokat és az Európai Bizottságot minden fennmaradó orosz gázszerződésről.
Vészhelyzet esetén, ha az ellátásbiztonság egy vagy több tagállamban súlyosan veszélybe kerül, a bizottság legfeljebb négy hétre felfüggesztheti az importtilalmat.
Azoknak az országoknak, amelyek még importálnak orosz olajat, szintén diverzifikációs terveket kell benyújtaniuk.
A rendeletet az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszik közzé, és a kihirdetést követő napon lép hatályba, közvetlenül alkalmazandó lesz valamennyi tagállamban.
„A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter miniszterelnök, aki szombat délután videóüzenetben és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Az új köztársasági elnököt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb 5 évre az Országgyűlés választja meg, várhatóan még nyáron. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A jelenlegi képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól már alkalmazandó lesz. Vármegye helyett újra megye jön, nem lesznek főispánok sem.
A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: több forró nap fordult elő a 2013–2025 között született Alfa-generáció születési időszakában, mint a megelőző X, Y és Z generáció idején együttvéve. A HungaroMet adatelemzéséből az is kiderül, hogy Budapesten egyre gyakoribbak és tartósabbak a hőhullámok.
Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.
Éjszaka északnyugat felől vastagabb felhőtömbök érkeznek Magyarország fölé. Hajnaltól helyenként előfordulhat kisebb eső, záporeső, és egy-egy zivatar sem zárható ki.