A minőség javulása az idegenfogalomban nem elsősorban a szálláshelyekre vonatkozik, inkább a szolgáltatások minőségére és változatosságára – véli Kiss Róbert Richard. A turisztikai szakújságíró az InfoRádióban emlékeztetett: korábban a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában azt a célt tűzték ki, hogy 2030-ra érjék el a 20 milliós vendégszámot a hazai szálláshelyek, de ezt az elvárást már 2025-re teljesítették. Ezt a magyar idegenforgalom óriási sikerének nevezte. Mint fogalmazott, a vendégéjszakák számát és a bevételek növekedését megnézve, nem véletlenül vált a magyar nemzetgazdaság húzóágazatává az idegenforgalom.

Kiss Róbert Richard szerint a hazai szálláshelyek szolgáltatásainak minősége most sem rossz, mivel nagyon szegmentált a kínálata a magyar idegenforgalomnak. A nyaralók sok-sok helyen kempingezhetnek a Balaton partján, míg azok, akiknek magasabb igényei vannak, választhatnak az ötcsillagos superior minősítésű szállodák közül. Egy ilyen besorolású szállodát adtak át tavaly májusban Hévízen, továbbá Balatonfüreden, a fővárosban és az ország más pontjain is vannak ilyen hotelek. Az InfoRádió Világszám című műsorának szerkesztő-műsorvezetője szerint

„az épített örökség és a luxus kínálata Budapesten nagyon jól párosult a szállodákban”, így azt nem lehet mondani, hogy bármi probléma lenne a minőséggel.

Kiss Róbert Richard Guller Zoltánt, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnökét idézte, aki kiemelte, hogy Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a turisták, akik „bőven tudnak költeni”, mert nagyon sok pénzük van arra, hogy amikor pihennek, nyaralnak vagy telelnek, akkor megvásároljanak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni. A turisztikai szakújságíró úgy véli, ha Budapest is nagyobb számban részesülne ebből a vendégkörből, akkor még több bevétele lenne a magyar turizmusnak, illetve az áfabevételeken és az egyéb adóbevételeken keresztül a nemzetgazdaságnak is.

Azt gondolja, a turistáknak ezen körét kellene még inkább megcélozni, mert nem a minőséggel van probléma, hanem inkább a kínálatot kellene bővíteni. Példaként megemlítette a bécsi Kärntner Strassét és a Graben körút környékét, ahol minőségi, nagyon látogatott üzletek vannak, amelyek jelentős bevételre tesznek szert, főleg a kiemelt időszakokban. Kiss Róbert Richard szerint

ez lehet a következő szint, ahová akár Budapest is eljuthatna, mert így a turisták által elköltött pénz még több lenne a magyar fővárosban, mint jelenleg.

A szakújságíró a 3 és 4 csillagos hazai szállodákra áttérve azt mondta, ezek azok a szálláshelyek, amelyekkel „nem tudunk hibázni”, ha szállást keresünk nyaralásra. Ugyanez igaz az üzemeltetőkre és a tulajdonosokra is, akiknek nagyon megéri 3 vagy 4 csillagos szállodát nyitni Budapesten, a Balatonnál vagy az ország más frekventált helyein.

Nagyon fontos és ösztönző kezdeményezésnek tartja a Kisfaludy Programot, amely révén a Balaton környékén számos szálloda megújult, a szolgáltatások sokat javultak. Korábban egyáltalán nem volt általánosnak mondható, hogy 3-4 csillagos, légkondicionált hotelek „hemzsegnek” a Balaton partján. Kiss Róbert Richard elmondta: nagyon sokat javult a balatoni kínálat, de rendkívül népszerűek a nyaralók és a turisták körében más fürdőhelyek is, így például Sárvár, Hajdúszoboszló, Hévíz, Eger vagy Debrecen környéke is. A 3-4 csillagos szállodák „felfelé húzzák” az egész szektort, de mellettük az apartmanok és a panziók szerepe is fontos, mert „idegenforgalmi lendületet tudnak adni olyan helyeknek is, ahol nincs 3 vagy 4 csillagos szálloda”.

Guller Zoltán: 2025-ben az előző évi rekordját is megdöntötte a magyar turizmus

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) elnöke sajtótájékoztatón értékelte a magyar turizmus tavalyi eredményeit. Kiemelkedő teljesítménynek nevezte, hogy hazánk tízmilliós országként duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek. Guller Zoltán közölte: a magyar turizmus az uniós átlag két és félszeresével nőtt a vendégszámot tekintve, Ausztriát több mint kétszeresen, Horvátországot több mint ötszörösen, Csehországot pedig több mint kétszeresen szárnyalta túl.

„Az a tény, hogy a magyar turizmus tavalyi teljesítménye az Európai Unióban a vendégszám növekedését tekintve a 7. helyre volt elég, valamennyiünket büszkeséggel tud eltölteni”

– fogalmazott, és jelezte: a ferihegyi repülőtér elérte a 19 milliós utasszámot, ami az elmúlt 75 év legjobb eredménye.

A 2025-ös évben a vendégek számán belül nagyjából fele-fele volt a belföldiek és külföldiek aránya. Budapesten a vendégek számának növekedése több mint 13 százalékos volt: több mint 7 millió külföldi és több mint egymillió magyar érkezett az előzetes adatok szerint. Országosan a vendégéjszakák számában is jelentős növekedést mértek: 48,92 millióra nőtt az előző évi 46,65 után.

A vidéki Magyarország is jól teljesített, több mint 12 millió vendéget köszöntöttek, 9 millió belföldi, és csaknem 3,5 millió külföldi érkezett a turisztikai térségekbe 2025-ben.

A Balatonra Guler Zoltán tájékoztatása szerint tavaly 3,4 millió vendég érkezett, több mint 2,5 millió belföldi és közel 830 ezer külföldi, a balatoni szálláshelyek nagyjából 218 milliárd forint árbevételt értek el. A teljes vidéki vendégforgalom bő 20 százalékát a balatoni szálláhelyek adták.

A legfontosabb küldő piacok között kiemelkedett a német, 13 százalékos növekedéssel, míg Budapestre a legtöbben az Egyesült Királyságból érkeztek tavaly.

Az MTÜ elnöke közölte: a vidéki turizmusban 9 millió hazai turista érkezett tavaly, ami 2,5 százalékos növekedés, a vendégéjszakák száma alapján Siófok, Hévíz, Hajdúszoboszló, Balatonfüred és Bük volt a legforgalmasabb város.