Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
A kormány 2026. évi költségvetési törvényjavaslata, mielőtt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter átadta Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének az Országház Gobelin termében 2025. május 6-án.
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter

Így látja a következő éveket a Költségvetési Tanács

Három évre előretekintő elemzést készített a Költségvetési Tanács.

2027-ben várhatóan jelentős kiadásoldali megszorítást kellene a kormánynak végrehajtania, az állami kiadásoknak szűkülniük kellene a várhatóan növekvő GDP-hez képest – idézi a Költségveti Tanács elemzését a HVG.

A KT szerint, amennyiben 2026-ban a kiadások növekedése GDP-arányosan 0,8 százalék lesz, akkor a kormánynak nem marad mozgástere 2027-2028-ban. A GDP-hez mérve a nettó kiadások értéke 2027-ben 39,7 százalék, 2028-ban pedig 38,5 százalék körül alakulhat. Adóemelésekre ugyan nem lesz szükség, de adócsökkentésekre, illetve a különadók kivezetésére nem lesz tér. A foglalkoztatás demográfiai okokból nem növelhető érdemben, a keresetek emelkedési üteme lassulhat, a kormány pedig évi több százmilliárd forint adóbevételről mondana le – olvasható.

2025-ben a kiadások a tervezettnél magasabb mértékben emelkedtek, amennyiben ez 2026-ban is így lesz, a '26-os év végére a kiadások kumulált növekedése 0,8 százalék lesz GDP-arányosan, mindeközben a limit 0,6 százalék lenne – állapították meg. Hozzáteszik, ennek eléréséhez a kormányzati szektor elsődleges egyenlegének GDP-arányosan az előző évhez képest 1,7 százalékponttal kellene javulnia, ahhoz, hogy a 0,6 százalékos elsődleges egyenleg 2027-re elérhető legyen.

A HVG cikke szerint ez „nem képzelhető el” megszorítások nélkül, de „kivitelezhető”. Így például 2023-ról 2024-re a GDP-arányos elsődleges egyenleg 2 százalékponttal javult, miközben a GDP reálértékben alig emelkedett.

Korábban, 2025 februárjában az Európai Unió Tanácsa Magyarország számára egy olyan korrekciós pályát ajánlott, amely elvezet oda, hogy a magyar kormányzati szektor hiánya nem haladja meg a GDP 3 százalékát. Emellett az elsődleges nettó nemzeti kiadások visszafogott növelése is bele van kalkulálva a tervbe – emlékeztet a lap.

Hozzáteszik, elsősorban a nettó kiadások alakulása számít, nem pusztán a GDP-arányos költségvetési hiány. A tanács azóta a kormány kérelmére lehetővé tette Magyarország számára, hogy 2025 és 2028 között az eredeti korrekciós pályán rögzített kiadásnövekedési limitekhez képest a védelmi kiadások 2021 óta bekövetkezett növekedésének mértékével emelje a nettó kiadásokat – de legfeljebb a GDP 1,5 százalékával megegyező mértékben.

Így 1,3 százalékos emelésre lett mozgástér

– olvasható.

Magyarország jelenleg túlzottdeficit-eljárás alatt áll, amely egyelőre monitorozást jelent. A Költségvetési Tanács előretekintő elemzése szerint, ha a 2025-ös tényadatok, továbbá a 2026-os költségvetési folyamatok függvényében szükségessé válik, az Európai Bizottság tavasszal javasolhatja a Tanácsnak a Magyarországgal szemben folytatott túlzottdeficit-eljárás újabb szakaszba léptetését.

Címlapról ajánljuk
Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Magyarország Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartozik. A nyarak egyre forróbbak és szárazabbak – hívja fel a figyelmet Szabó Péter, az ELTE éghajlatkutatója, a Másfélfok szerzője. Hangsúlyozta: a hőhullámokhoz nem mindig tud alkalmazkodni a szervezet, a 2024-es két hetes forróság idején például 34 százalékos volt a többlethalálozás Budapesten.

Megint Messi: az argentinok csak hosszabbítás után tudták kiejteni a kétszer is egyenlítő csodacsapatot a foci-vb-n

Lionel Messi rekorddöntő újabb gólja után is csak 1-1-re végzett a rendes játékidőben a címvédő Argentína és a vb-újonc Zöld-foki Köztársaság a foci-vb-n. Az afrikaiak még a hosszabbításban is tudtak egyenlíteni, de a vége 3-2 lett az argentinok javára, így Messiék nézhetnek szembe a Mo Szalah vezette Egyiptommal a nyolcaddöntőben.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
250 éves az USA: Apokapliszis most vagy ellovaglás a naplementébe?

250 éves az USA: Apokapliszis most vagy ellovaglás a naplementébe?

Felsorolni is nehéz, mi minden kötődik az 1776-ban alapított Egyesült Államokhoz az aranyláztól a Super Bowlon és a Terminátoron át Woodstockig, a Big Macig, hogy az iPhone-t, Michael Jacksont vagy a holdra szállást be se mondjuk − és az is kizárt, hogy bárhol máshol lenne olyan, hogy „drive-thru church”. Sok víz lefolyt tehát az elmúlt két és fél évszázadban a Potomac Riveren, és az USA-t okkal tartják számon a mai napig a világ vezető szuperhatalmaként, amely − amellett, hogy a lélegzetelállító természeti csodák otthona − az üzlet, az innováció és a szórakoztatóipar globális zászlóvivőjeként él a köztudatban. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával arra tettünk kísérletet, hogy mérleget vonjunk ebből a hollywoodi fordulatokban bővelkedő eredettörténetből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×