Mint arról beszámoltunk, októberhez viszonyítva átlagosan 0,1 százalékkal voltak magasabbak az árak novemberben, az éves inflációs ráta pedig 3,8 százalékra lassult az októberi 4,3 százalékról. Nyeste Orsolya szerint a mostani arány egyáltalán nem meglepő, az Erste Bank várakozásaival megegyezik, és nagyjából a piaci konszenzusnak is megfelelő.

Az elemző az InfoRádióban azt mondta, hogy az infláció szerkezetében sem volt nagy meglepetés novemberben, vagyis a havi átárazások szempontjából alapvetően egy nyugodt hónap van mögöttünk. Az élelmiszerárak a – KSH-s statisztika szerint – havi alapon 0,2 százalékkal emelkedtek, miközben az üzemanyagárak 0,6 százalékkal csökkentek. Pozitívan járultak hozzá az inflációhoz a tartós- és ruházati cikkek árai, amik 0,2, illetve 0,7 százalékkal drágultak hó per hó alapon, míg a szolgáltatások árai 0,1 százalékkal mérséklődtek. Ez utóbbi adat szolgált némi pozitív meglepetéssel, főként az üdülési szolgáltatások, illetve a repülőjegyek árának csökkenése miatt – jegyezte meg Nyeste Orsolya.

A magyar inflációs folyamatok kapcsán hónapok óta vegyes a kép; vannak a dezinfláció irányába mutató tényezők, lásd alacsony energiaárak, csökkenő termelői árak és természetesen a forinterősödés; a hazai fizetőeszköz az elmúlt egy évben jelentős mértékben felértékelődött az euróval, illetve a vezető devizákkal szemben, aminek előbb-utóbb a fogyasztói árakban is meg kell jelennie. A másik oldalról viszont ki kell emelni, hogy van egy nagyon jelentős lefojtott árnyomás, amiről nincsenek információk, elképzelések, hogy pontosan milyen mértékben fog megjelenni ismét a fogyasztói árakban, amennyiben az árrésstop és az egyéb adminisztratív árkorlátozó intézkedések kivezetésre kerülnek – magyarázta az Erste elemzője.

Nyeste Orsolya szavai alapján bizonytalanságot okoz, hogy ismét lesz egy jelentős nominális bérkiáramlás, ami pedig felfelé mutató kockázatot jelenthet a piaci szolgáltatásoknál, amelyeknek az inflációja egyébként még most sincs teljesen rendben. Ez azért tükrözi azt is, hogy a várakozások is még mindig magasak a magyar gazdaságban.

A fentiek eredője kapcsán nagyon-nagyon sok minden eldőlhet január–februárban. „Meglátjuk, hogy az év eleji átárazások mennyire lesznek intenzívek. Fontos, hogy mikor vezetik ki az árrésstopokat, és mennyire jelenik meg majd később még intenzívebben az erős forintnak az ármérséklő hatása a fogyasztói árakban” – fogalmazott az elemző, aki rövid távon kedvezőnek tartja a képet, miután az infláció bekerült a jegybanki célsávba, és jelenleg úgy fest, hogy ott is mard. Sőt,

január–februárban valószínűleg 3 százalék alatti inflációs indexeket is láthatunk, de a mögöttes folyamatok, a mögöttes árnyomás miatt ez valószínűleg nem lesz tartós,

és a jövő év második felében ismét a célsáv feletti inflációs rátákat prognosztizálnak – mondta. Az egyik fontos rizikótényező tehát az árrésstop – értett egyet Nyeste Orsolya –, aminek az MNB számításai szerint nagyjából 1,5 százalékos a hatással bír, eltörlése esetében pedig valószínűleg vissza fog épülni az inflációba. Ugyanakkor nagyon nem mindegy,hogy erre milyen inflációs környezetben kerül sor: ha alapvetően egy dezinflációs környezetben mozgunk, és az árazók nem látnak nagyon nagy árnyomást akár termelői árak oldaláról, akár a forint oldaláról, akár az energia oldaláról, akár a bérek oldaláról, akkor elképzelhető, hogy ez a 1,5 százalékpont nem fog teljes egészében visszaépülni a fogyasztói árakba – mondta az Erste Bank makrogazdasági elemzője