Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye stagnált.

2025 első három negyedévében a GDP a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,2 százalékkal felülmúlta a 2024 azonos időszakit.

A termelési oldalon az építőipar hozzáadott értéke 2,6 százalékkal felülmúlta az előző év harmadik negyedévit. Az ipar teljesítménye 1,7, azon belül a feldolgozóiparé 0,8 százalékkal csökkent. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a közúti jármű gyártása járult hozzá a teljesítmény szűküléséhez, illetve a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása fékezte leginkább az ipar visszaesését. A mezőgazdaság hozzáadott értéke 6,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A KSH kiemelte: a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 1,5 százalékkal emelkedett. A legnagyobb növekedés (3,8 százalék) a pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ágban következett be. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3,0, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység, valamint az oktatás hozzáadott értéke egyaránt 2,9 százalékkal bővült. A kereskedelem teljesítménye 2,6, a humánegészségügyi, szociális ellátásé 2,3, az információ, kommunikációé 1,7 százalékkal emelkedett. A szállítás, raktározás ág hozzáadott értéke 0,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások teljesítménye 0,1, az ingatlanügyleteké 0,3, a közigazgatásé 0,6 százalékkal csökkent.

A bruttó hazai termék 2025. harmadik negyedévi 0,6 százalékos növekedéséhez

legnagyobb mértékben a szolgáltatások teljesítménye járult hozzá pozitívan (0,9 százalékponttal),

azon belül leginkább a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység és a kereskedelem ágak (egyaránt 0,2 százalékponttal). Az építőipar teljesítménye 0,1 százalékponttal segítette a növekedést, míg az iparé 0,3, a mezőgazdaságé 0,2 százalékponttal mérsékelte a nemzetgazdaság teljesítményét. A termékadók és -támogatások egyenlege 0,1 százalékponttal emelte a GDP volumenét.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 1,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 2,6 százalékkal emelkedett.

A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 3,2 százalékkal nagyobb lett.

A hazai fogyasztási kiadások volumene minden csoportban nőtt: a tartós termékek esetében 8,2, a féltartósok esetében 4,1, a nem tartósok esetében 2,3, a szolgáltatások esetében 2,6 százalékkal.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,6 százalékkal, a közösségi fogyasztásé 6,3 százalékkal alacsonyabb lett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,0 százalékkal nőtt.

A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 0,6 százalékkal emelkedett.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás a harmadik negyedévben 3,0 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Az építési beruházások volumene mérséklődött, míg a gép- és berendezésberuházásoké emelkedett. A bruttó felhalmozás 11,5 százalékkal nagyobb lett az előző év azonos időszakához mérten.

A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a harmadik negyedévben 3,9 százalékkal bővült – összegezte a KSH.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 1045 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az export volumene 0,6 százalékkal mérséklődött, míg az importé 3,9 százalékkal magasabb lett. A külkereskedelem majdnem 80 százalékát kitevő áruforgalomban a kivitel 0,8 százalékkal csökkent, míg a behozatal 6,5 százalékkal emelkedett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 0,8 százalékkal, importja 7,4 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó hazai termék 2025. harmadik negyedévi, 0,6 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 0,4, a bruttó felhalmozás 3,5 százalékponttal járult hozzá, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 3,3 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítményt.

Az előző negyedévhez képest 2025 harmadik negyedévében, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján a termelési oldalon a mezőgazdaság teljesítménye 1,0, az iparé és a szolgáltatásoké pedig egyaránt 0,3 százalékkal nőtt. Az építőipar teljesítménye 4,0 százalékkal csökkent.

A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadásának volumene 0,5 százalékkal emelkedett, míg a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatásoké és a közösségi fogyasztásé 0,3 és 1,3 százalékkal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 0,4 százalékkal visszaesett. A külkereskedelemben az import volumene 2,9 százalékkal, az exporté 0,4 százalékkal magasabb lett – közölte a KSH.