Az amerikai adatok szerint a generatív AI-t már a cégek közel 10 százaléka használja termelési vagy szolgáltatási folyamatokban, és ez az arány folyamatosan nő. A HR-szektor különösen érzékeny terület, mivel a feladatok jelentős része standardizálható, adatalapú és ismétlődő.

A vállalatok kétharmada már toborzásra veti be az MI-t a pályázatok szűrésére és az előinterjúk lebonyolítására.

Az e-learning rendszereket kiegészíti vagy helyettesíti az MI-alapú, személyre szabott tréning.

A dolgozói kérdések többségére chatbotok válaszolnak. Sőt, bár az elbocsátások gyakorlati végrehajtása emberi feladat marad, az MI szerepe nő a döntés-előkészítésben - olvasható a penzcentrum.hu összeállításában.

A McKinsey jelentése szerint a HR a négy leginkább költségcsökkentő terület közé került az MI bevezetésének első hullámában, megelőzve a marketinget vagy a termékfejlesztést.

Magyarországi hatások és kihívások

Magyarországon az Eurostat adatai szerint a foglalkoztatottak több mint 2 százaléka, azaz 80–100 ezer ember dolgozik közvetlenül HR-hez kapcsolódó tevékenységekben. Ha a nemzetközi trendek begyűrűznek, ezeknek az állásoknak jelentős része automatizálhatóvá válik.

A magyar HR-piacon már most is erős a bérnyomás, és a szolgáltatások árát sok cég igyekszik minimalizálni, ami még inkább sürgetővé teszi az automatizálást.

Az MI a rutinjellegű feladatok akár 80 százalékát is átveheti,

de a valódi emberi kapcsolatok és etikai döntések továbbra is emberi feladatok maradnak.

Szabályozás és jogi kockázatok

Az Európai Unió AI Act nevű szabályozása szigorúan kezeli a HR-ben alkalmazott mesterséges intelligenciát, „magas kockázatúnak” minősítve minden olyan rendszert, amely befolyásolhatja a munkavállalók jövőjét (pl. előléptetés, elbocsátás, felvétel). Ez elvileg féket szab a túl gyors automatizálásnak, de a gyakorlatban a cégek gyakran a szürke zónában mozognak.

Jogi kockázatot jelenthet, ha egy algoritmus bebizonyosodik, hogy hátrányos megkülönböztetést alkalmaz (pl. kor vagy nem alapján).

Mi vár a magyar dolgozókra?

A nemzetközi adatok szerint a HR-munkahelyek száma lassabban nő, mint a teljes munkaerőpiac a generatív MI 2022-es megjelenése óta. Ez a szektor lassú leépülését jelzi.

Azok a magyar HR-esek, akik képesek lesznek az MI-eszközöket használni és integrálni, nem eltűnni, hanem megerősödni tudnak.

Akik viszont a papírmunka és az adminisztráció szintjén ragadnak, könnyen feleslegessé válhatnak.