Évtizedekkel ezelőtt még exportálták is Magyarországról a burgonyát, ma viszont már a hazai fogyasztás felét sem igen képes ellátni a termés, a trend pedig csak egyre romlik: ha nem változik semmi, egy-két évtized múlva sehol sem lehet természetes körülmények között burgonyát termeszteni hazánkban – írja az Index.

Magyar kutatók nemrég megvizsgálták, hogyan romlott a burgonya termeszthetősége és csökkent az össztermés az elmúlt évtizedekben, valamint előre vetítették, mikorra várható, hogy teljesen eltűnik a földekről.

Ugyan Magyarország a krumplitermesztés déli határán fekszik, a növény az elmúlt 200 évben kifejezetten kedvelte az itteni klímát. Azonban a 2000-es évek gyorsuló felmelegedése, különösen az egyre forróbb nyarak a jelek szerint megpecsételték a sorsát. Míg 2000 körül az ország nagy részén csupán néhány év számított túl melegnek, addig ma már az ellenkezője igaz: a tanulmány szerint a legtöbb helyen már csak ritkán adódnak burgonyatermesztéshez kedvező évek.

A legnagyobb visszaesést először az Észak-Alföld és Közép-Magyarország szenvedte el, így Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyékre helyeződtek át a fő termőkörzetek. De együtt is már csak fele annyit termesztenek, mint amennyit a 2000-es években egyedül Pest vármegye. Budapest kertes övezeteiben 2024-re például teljesen megszűnt a burgonyatermesztés. Ugyanakkor a Dél-Alföldön is már csak hűtőöntözés mellett lehetséges – hangsúlyozzák a tanulmány szerzői, az ELTE Meteorológiai és a MATE Agronómiai Tanszékek kutatói, Szabó Péter, Somfalvi-Tóth Katalin és Pongrácz Rita.

Emellett a kártevők is megteszik a magukét: a melegedő átlaghőmérséklettel és a nyári hőségek gyakoribbá válásával tartósan megtelepedtek a 2015-ben felbukkant burgonyamolyok.

A 2000-es évek elején még nagyjából 800 ezer tonna burgonyát takarítottak be itthon, mára ez a mennyiség a negyedére esett vissza. Tíz éve még a hazai fogyasztás közel 90 százalékát magyar krumpli adta, ma alig a felét. Annyira visszaesett a termesztés, hogy a magyar krumpli még tavaszig sem tart ki, már január végére vagy február közepére elfogy. 10-15 év múlva pedig várhatóan 20-25 százalékig zsugorodik a hazai termésű burgonya részaránya.

Pesszimista forgatókönyv esetén (ha minden úgy megy tovább, mint eddig) sehol sem lesz krumplitermesztésre alkalmas terület az országban, realista forgatókönyvné viszont ugyan a jelenlegi termőterületek többsége alkalmatlanná válik, ugyanakkor az ország egy kisebb részén még találhatók majd olyan területek, ahol a burgonya termesztése korlátozottan lehetséges marad, ám ehhez szükséges lenne, hogy jelentősen csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása és lassuljon a felmelegedés.