Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Szőlőfürtök egy falu széli ültetvényen.
Nyitókép: Getty Images/Pakin Songmor

Szőlőhalál - Vesztésre áll az ember, újabb vármegyében bukkant fel a kórokozó

Ismét több vármegyében és borvidéken mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó fitoplazmát, az újabb igazolt fertőzésekkel a betegség már 17 vármegyében és 20 borvidéken van jelen – közölte a hivatal.

Bodrogkeresztúr térségében (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Tokaji borvidék) lakossági bejelentésre, míg Abasár községben (Heves vármegye, Mátrai borvidék) az intenzív felderítés eredményként sikerült kiszűrni a fertőzésgyanús szőlőtőkéket. A vármegyei növényvédelmi felügyelők mindkét helyszínen mintát vettek, végül a Nébih laboratóriuma igazolta a kórokozó jelenlétét. A betegség megerősítéséhez és a szükséges növényegészségügyi intézkedések mielőbbi elrendeléséhez az előszűrés céljából kihelyezett Nébih mobil laborautó helyszíni mérései is hozzájárultak – ismertette az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal.

Az illetékes kormányhivatalok szakemberei a fertőzéssel érintett helyszíneken elrendelik a szükséges növényegészségügyi intézkedéseket. Az 1 kilométeres sugarú fertőzött terület és a fertőzés körüli további 3 kilométer sugarú pufferzóna kijelölése már megkezdődött.

A Nébih hangsúlyozta: a szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni országos szintű védekezésben kiemelten fontos a fertőzött ültetvények gyors felderítése.

A hatóság felhívja a szőlőtermesztők és a lakosság figyelmét, hogy a tünetek észlelését haladéktalanul jelentsék az illetékes hatóságoknak, a vármegyei kormányhivatal növényegészségügyi felügyelőjének és a Nébih-nek. A lakossági bejelentések továbbra is kulcsfontosságúak, mert az időben érkező jelzések lehetővé teszik a növényegészségügyi intézkedések mielőbbi elrendelését, és ezzel a fertőzés gyors terjedésének megakadályozását – hívták fel a figyelmet a közleményben.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×