Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.96
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és a Roszatom orosz állami atomenergetikai társaság vezérigazgatója, Alekszej Lihacsov tárgyalása az Oroszországi Energiahét címû rendezvényen Moszkvában 2025. október 15-én.
Nyitókép: MTI/KKM

Szijjártó Péter Moszkvából üzent a paksi betonöntésről

Az Oroszországi Energiahét című rendezvényen Moszkvában járt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, és tárgyalt többek között a Roszatom vezetőjével is.

Jövő februárjáig sor kerül az első beton öntésére a paksi bővítés keretében, ami egy fontos mérföldkő, ugyanis innentől kezdve a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség sztenderdjei szerint is építés alatt álló atomerőműnek fog minősülni a projekt – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Roszatom vezérigazgatójával, Alekszej Lihacsovval folytatott megbeszélését (képünkön) követően arról számolt be, hogy mindkét fél rendkívül elkötelezett a paksi bővítés sikere mellett.

„Magyarországnak szüksége van erre az atomerőműre, mivel ezzel az atomenergia részesedése hetven százalékra nő a hazai villamosenergia-igény kielégítésében”

– mondta Szijjártó Péter, hozzátéve: Magyarország egy szárazföld által körülzárt ország, nincsenek kőolajmezői, nincsenek földgázmezői, így a nukleáris energia a legjobb mód az ellátás biztonságának javítására.

„A következő évtized elejére szeretnénk mindkét új reaktorblokkot csatlakoztatni a hálózatra. Átnéztük az ütemtervet, amely szerint az ötödik blokk első betonja legkésőbb jövő február elején kerül a földbe” – folytatta.

„Ez nagyszerű hír, hiszen ezen ponttól kezdve a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szabványai szerint is folyamatban lesz az atomerőmű építése, ami teljesen új szakaszt nyit ebben a beruházásban” – tette hozzá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy

az Európai Unióban ma a magyar családok fizetik a legalacsonyabb gázárat,

és hogy ez így is maradjon, ahhoz szükség lesz hosszú távon az új paksi atomerőműre, hiszen az ország energiaigénye nő a gazdaság teljesítményének növekedésével, és annak érdekében, hogy olcsó energiával tudják kiszolgálni Magyarország növekedő energiaigényét, a nukleáris kapacitások bővítésére van szükség.

„Így tehát a két új paksi blokk megépítésével garantáljuk azt, hogy magyar családok fogják hosszú távon fizetni a legalacsonyabb gázárat Európában” – húzta alá. „Ez számunkra egy stratégiai kérdés, mi nem engedjük, hogy bármilyen nemzetközi nyomással rávegyenek minket arra, hogy emelkedjen a családok számára a földgáz ára. A rezsicsökkentés az egyik legfontosabb kérdés ma Magyarországon, és a rezsicsökkentés eredményeit mindenáron meg fogjuk védeni” – összegzett.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×