Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Semiconductor and circuit board with data flowing.
Nyitókép: Yuichiro Chino/Getty Images

Kivette az irányítást a kínaiak kezéből a holland kormány a fontos chipgyártó cégnél

Egy kulcsfontosságú chipeket gyártó, kínai tulajdonban lévő holland cég áll mostantól a kormány felügyelete alatt, a kínai vezérigazgatót „nemzetbiztonsági okokból” leváltották.

A holland kormány átvette az irányítást a Nexperia chipgyártó cég felett. A vállalat székhelye Nijmegenben, Hollandiában található, de rendelkezik üzemekkel Németországban, illetve irodával Magyarországon is. 2019 óta a félig kínai állami tulajdonú Wingtech cégcsoporthoz tartozik. A holland kormány célja ezzel az, hogy ne kerüljenek lényeges technológiák Kínába – írta meg a Handelsblatt.

A holland gazdasági minisztérium attól tart, hogy vészhelyzetben nem állnának rendelkezésre a vállalat által gyártott áruk, olvasható a közleményükben. Ezek nagyrészt az autóiparban használt chipek, amelyek például egy kontroll-lámpát, vagy egy légzsákot képesek vezérelni. Ezek a chipek a bevétel körülbelül felét adják.

Ugyan ezek a termékek egyszerűbb, évtizedek óta használt eljárásokkal gyártott chipek, mégis kulcsfontosságúak Európa szempontjából. Az ilyen termékeket kevesen gyártják a kontinensen, a legtöbb ilyen chip Kínából jön.

A Nexperia számos németországi ügyfél fontos beszállítója.

A cég 2017-ben jött létre, amikor az NXP holland chipkonszern leválasztotta a „standardtermékeket” gyártó üzletágát, és első körben egy kínai befektetőkből álló csoportnak adta el. Az NXP korábban a holland Philips chipgyártó részlegéből nőtt ki. A jelenlegi tulajdonos, a Wingtech egy kínai, okostelefonokat gyártó vállalat. Ezt a céget részben a kínai állam által ellenőrzött vállalatok tulajdonolják.

A Nexperia jelenlegi CEO-ja, Zhang Xuezheng (Csang Hszüe-cseng) 2020 óta állt a vállalat élén. A mostani beavatkozás indoka gyanánt a cégnél feltárt „súlyos adminisztratív hiányosságokat” említette a holland kormány. Az elnök-vezérigazgatót felmentették tisztségéből egy amszterdami bíróság döntése alapján, a határozatot jogi úton lehet megtámadni.

A Nexperia egy évig nem helyezhet át vállalatrészeket más országokba, nem cserélhet le vezető tisztségviselőket, és nem hozhat lényeges döntéseket a holland kormány jóváhagyása nélkül. Korábbi döntéseket is felülvizsgálhatnak,

a termelés viszont folytatódhat.

Ugyan a cég az autóipari chipek területén világszinten a kisebb gyártók közé tartozik, globálisan a piac 2 százalékával rendelkezik, mégis fontos szerepet játszik, írja a Handelsblatt. Korábban az ASML holland félvezetőgyártó technológiájának exportját, amely elengedhetetlen a legmodernebb chipek gyártásához, korlátozta a holland kormány amerikai nyomásra.

A Nexperia szóvivője elmondta, „folyamatos kapcsolatban állnak a hatóságokkal”, illetve, hogy „minden hatályos jogszabályt, előírást, exportkontrollt, és szankciós szabályt betart”. A holland sajtó arról írt, a kínai közösségi médiában olyan állásfoglalások keringenek, amelyekben a Nexperia súlyos vádakat fogalmaz meg a holland kormánnyal szemben. Túlzott beavatkozásnak, illetve a kínai befektetőkkel rendelkező vállalatokkal szembeni diszkriminációnak nevezik a lépést.

A holland gazdasági minisztérium maga is „rendkívül szokatlannak” nevezte a lépést, de kiemelte: a kockázat magas foka miatt szükséges volt azonnal lépniük. A holland, „árucikkek rendelkezésre állásáról” szóló törvény adja meg a lépés jogi alapját, tették hozzá.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×