Infostart.hu
eur:
353.75
usd:
310.6
bux:
139790.13
2026. június 29. hétfő Péter, Pál
gazdaság adósság tartozás
Nyitókép: Pixabay

Ön tudja-e, mekkora az államadósságunk? Sok országban nem tudják az emberek

Tizenhárom országra kiterjedő kutatást végzett az IMF, a lakosság államháztartással kapcsolatos tudásának felmérésére.

Az IMF (Nemzetközi Valutaalap) 13 országra kiterjedő felmérése szerint az emberek többsége alábecsüli saját országának államadósságát, a legtöbben adóemelésre számítanak a következő években – írta meg a Portfolio.

A 2025 szeptemberében publikált IMF-felmérés szerint a vizsgált országokban az emberek többsége nincsen tisztában kormánya adósságának nagyságával. Ez különösen igaz akkor, amikor ez az államadósság magasabb, és általában véve is a lakosság rendszerint kisebbnek hiszi az államadósságot a valóságosnál.

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy rendkívül sok vizsgált országban alábecsüli a lakosság az államadósság tényleges mértékét. Az idősebb és „anyagilag műveltebb”, tehát megtakarítással, befektetéssel rendelkező emberek általában tájékozottabbak voltak, közelebb tippeltek az államadósság valódi mértékéhez.

A rendkívül eladósodott államokban, tehát ahol a GDP-arányos államadósság meghaladja a 100 százalékot, a válaszadók a legtöbb esetben jóval kisebb államadósságra tippeltek volna az igazinál. A vizsgált országok közül Magyarországon az egyik legjobban tippelték meg az államadósság arányát.

A magyar válaszadók az adatfelvétel idejében lévő 73-74 százalékos arányhoz képest 60 százalékot becsültek.

A Magyarországra vonatkozó eredmények tekintetében látható, hogy a magyarok többsége elsősorban adóemelésre számít az államadósság csökkentése érdekében, nem pedig a kiadások visszafogására. A válaszadók 55-58 százaléka tartotta valószínűnek a magasabb adókat, míg körülbelül harmaduk gondolta, hogy a kiadások csökkenése lenne esélyes.

A politikai beállítódás alig befolyásolta a fiskális várakozásokat, erre a mintában kevés példa volt más országokból. A magukat jobboldalinak vallók 57 százaléka tartotta valószínűnek, hogy adóemelésre kerül sor a következő években, a baloldaliak körében ez 56 százalék volt. A kiadások csökkentését szintén hasonló arányban tartották valószínűnek, a jobboldaliak 36, a baloldaliak 37 százalékban.

Akik korábban megszorításokat éltek át, nagyobb arányban vélték úgy, hogy az államadósság tovább fog nőni, és hogy a jövőben ők maguk is rosszabbul fognak járni. Továbbá a kormány iránt magas bizalommal viseltetők 49 százalékos valószínűséget adtak annak, hogy a következő években adóemelésre kerül sor, a bizalmatlan csoportnál ez az arány 62 százalék volt. A kiadáscsökkentésre vonatkozó kérdés tekintetében 42, illetve 31 százalék tartotta ezt valószínűnek.

Globális szinten amikor a válaszadókat a lehetséges jövőbeli költségvetési lépésekről kérdezték,

jóval többen mondták azt, hogy az adóemelés esélyes, mint azt, hogy a kiadásokat fogják csökkenteni.

Összesítve 63 százalékuk adott 50 százalékos vagy annál nagyobb esélyt annak, hogy adóemelés lesz országukban a közeljövőben, szemben a 35 százalékos, kiadáscsökkentést váró táborral.

Azok, akik korábban megszorításokat éltek át, jóval borúlátóbbak a gazdasági kilátásokat illetően, és kevésbé bíznak az állam pénzügyi intézkedéseiben. A felmérés azt is világossá tette, hogy a legtöbben úgy érzik, végső soron ők maguk fogják megfizetni a magas államadósság árát. Akik eleve magasnak érzékelik az államadósságot, sokkal inkább számítanak adóemelésre, mint arra, hogy az állam csökkenti majd a kiadásokat.

Az utóbbi esetben azzal számolnának, hogy az adott kormány a szociális juttatásokon, és az állami beruházásokon spórolna, 58, illetve 61 százalékuk tartja ezt lehetségesnek azok közül, akik szerint lenne kiadáscsökkentés. Az adatfelvétel 2024-ben történt, ez is befolyásolhatta azt, hogy a honvédelmi kiadások visszavágását jóval kevesebben, 38 százalékuk valószínűsítette.

Címlapról ajánljuk
Robotokkal, világrekorder hidakkal, kvantumműholdakkal mutat utat Kína

Robotokkal, világrekorder hidakkal, kvantumműholdakkal mutat utat Kína

Kínát sokáig a világ gyáraként emlegettük, ám mára az ország sokkal több lett. A világ leghosszabb hídja, a legnagyobb nagysebességű vasúthálózata, a napelemgyártás origója, melyben ma már több mint kétmillió ipari robot dolgozik és van kvantumműholdja is jól mutatja, hogy Kína ma már nemcsak termel, hanem irányt is mutat.

Csoda, ha nem tűnik el a Velencei-tó a nyár végére, döbbenetes fotók érkeztek

Történelmi mélypontra süllyedt a Velencei-tó vízállása: az agárdi mérőállomáson mindössze 47 centiméteres vízszintet rögzítettek, ami jelentősen elmarad az ideálisnak tekintett 130 centimétertől.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×