Egy új szabály hatályba lépése miatt sokan elbukhatják a szolgálati idejüket saját öregségi nyugdíjukhoz – írja a Pénzcentrum Farkas András nyugdíjszakértő felhívása alapján.

A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 2020. július 1-jei hatályba lépése alapjaiban változtatta meg a járulékfizetés rendszerét: a keresetek után 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kellett fizetni. Az új szabályozással viszont ezek összeadódnak, és együtt

18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot kell kifizetniük a biztosítottaknak.

A 10 százalékos nyugdíjjárulék ugyanakkor megmarad az alábbi ellátásoknál, támogatásoknál:

• gyed, gyes, gyet, gyod;
• ápolási díj, rehabilitációs ellátás;
• rendvédelmi, honvédelmi vagy nemzetbiztonsági egészségkárosodási járadék;
• hősi egészségkárosodási ellátás;
• álláskeresési támogatás (járadék, nyugdíj előtti segély).

Farkas András figyelmeztetett: sokan nem tudják, hogy ezek után is levonják a nyugdíjjárulékot, azaz szolgálati időt szereznek az érintettek. A szakértő kiemelte, hogy mentesülnek a nyugdíjjárulék fizetése alól a saját jogú nyugdíjasok és az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjasak is bizonyos ellátások esetén (például gyes, gyod, ápolási díj).

A járulékfizetést viszont önként vállalhatják a korhatárt betöltött özvegyi nyugdíjasok, akik ennek köszönhetően még több szolgálati időt szerezhetnek saját öregségi nyugdíjukhoz.

Farkas András közölte: nyugdíjjárulékot kell fizetni az egyházi szolgálati viszonyban álló személyek után is a minimálbér beszámításával, továbbá a szociális szövetkezeti tagok a tagi munkavégzésért kapott pénzbeli juttatásuk után szintén fizetnek.

A szakértő emlékeztetett: 2020-ban a speciális nyugdíjjárulék mértéke 22 százalék lett, ami szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésére, vagy a felsőoktatási tanulmányok, illetve a minimális szolgálati idő beszámítására vonatkozik.

Az 1998-as gyermekgondozási segély időszakára pedig külön megállapodás köthető, havi 2 850 forintos nyugdíjjárulék befizetésével. Minden más biztosítási jogviszony esetén a jövedelmet 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék terheli, de a családi járulékkedvezmény igénylésével kevesebb lesz a kiadás.