Miután több kutató is megkérdőjelezte a magyarországi szegénységi adatok pontosságát, a KSH revideálta a 2018-2023-as adatait - írja a Portfolio.hu. Azonban lehet, hogy csak időbeli sorrendről van szó, ok-okozati összefüggésről nincs.

A szegénység fő mérőszáma, a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya országos szinten egyik évben sem változott érdemben a KSH szerint a revízió után, ugyanakkor a népesség egyes csoportjainak szegénységi kockázata némileg átrendeződött.

A felülvizsgálat előre tervezetten, a sajtóban ebben a témában megjelent hírektől függetlenül hajtotta végre a hivatal a KSH közlése szerint.

A revízió keretében a KSH a 2022-es népszámlálás népességadatait felhasználva elvégezte az EU–SILC-adatok újrasúlyozását. A felülvizsgálat során a KSH figyelembe vette az elmúlt években a felhasználóktól érkezett észrevételeket is.

Eredmények:

• pontosabbá vált a jövedelemeloszlás adatsor
• a bruttósítási algoritmus pontosításával megszűnt a nettó és a bruttó jövedelmek közötti inkonzisztencia
• a pótlási eljárás optimalizálásával az egyes csoportok szegénységi résében mutatkozó túlzott volatilitás is megszűnt.

A frissített adatok ezen kívül tovább finomítják a korábbi becsléseket, és a korábbinál pontosabb elemzésekre adnak lehetőséget. A revidiált adatokat az Eurostat is validálta, és hamarosan publikálja - írja a KSH közleménye.

Tóth Tamás, a KSH elnökhelyettese a hétfő délelőtti sajtótájékoztatón a népszámlálás eredményeire vezette vissza a revíziót. A hivatal több fórumon tájékoztatta az Eurostatot és a kutatókat is, hogy ez a revízió el fog készülni. Tóth Tamás szerint mintavételi hibahatáron belül változott az új adat a régihez képest. Kiemelte, hogy

a fiatalok körében nőtt a szegénység kockázatának kitettek aránya, míg az idősebbek körében csökkent.

Korábban két kutató, Tátrai Annamária (ELTE) és Gábos András (Tárki) adott le jelzést az adatok pontatlanságáról, ők azt állítják, 2017 óta torzulnak a KSH számai, mivel "statisztikai szempontból erősen kétségesek". Tátrai és Gábos állítása nagyjából az, hogy hisztogramjaik szerint kiugróan sok ember jövedelme van épp a szegénységi küszöb fölött. Tóth Tamás a sajtótájékoztatón hétfőn hangsúlyozta: véletlen volt, hogy ez a kiugró érték a szegénységi küszöbnél helyezkedett el. Az új módszertan egyébként kiigazította ezt, nincsenek ilyen torlódások a szegénységi küszöb környékén.

Tátrai és Gábor szerint nem csupán egyes években, hanem rendszeresen megjelenik ez a torzítás, és az érintett jövedelmi sávok rendre politikailag érzékeny zónában, a szegénységi küszöb közvetlen környékén helyezkednek el. További gyanút kelt a kutatók szerint, hogy a KSH kutatószobájában az Eurostat által is visszaigazolt, toronyformájú görbéket sem engedték "kivinni", miközben ezek nyilvános uniós adatbázisokból is előállíthatók. A kutatók szerint a KSH az első jelzések (már 2017-ben) ellenére sem vizsgálta ki vagy javította ki a problémás mintázatokat. Válaszul a KSH már korábban kiadott közleményében visszautasította a vádakat.

A KSH reakcióját követően újabb kutatás mutatott rá, hogy a hivatal jövedelmi statisztikáiban sok megmagyaráznivaló akad. A korábbi aggodalmak után kiderült, hogy sokaknak az adózás előtti jövedeleme alacsonyabb, mint az adózás utáni, ráadásul a problémák még régebbre, egészen 2014-ig nyúlnak vissza. Krekó Judit, a Budapest Intézet és a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont közgazdásza a fogyatékkal élő emberek helyzetének vizsgálata során használta az adatbázist, és ő is rábukkant néhány furcsa jelenségre. A kutatók a nyugdíjasok körében különösen érdekes dolgokra bukkantak. A mintában több száz olyan személy szerepelt, akiknek hajszálpontosan azonos volt a nettó jövedelme, de ami ennél is furcsább, hogy a bruttójuk, vagyis a levonások előtti jövedelmük jelentősen eltért egymástól, illetve a bruttó jövedelmük kisebb volt, mint a nettó.