Az egykulcsos SZJA-rendszer 2011-es bevezetése jelentős egyszerűsítést hozott, és a munkára rakódó adóterhek csökkentésével járt – állapítja meg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése. Hozzáteszi, hazánkban a foglalkoztatási ráta az EU élmezőnyében van, és a rendszer csökkentette az adóelkerülést, és a szürkefoglalkoztatást is.

Az egykulcsos jövedelemadó-rendszerben a jövedelmet terhelő adókulcs nem függ a jövedelem szintjétől, illetve forrásától, tehát a magánszemélyek jövedelme után egységesen ugyanakkora százalékban kell adózni. Ezzel szemben a progresszív, többkulcsos adórendszereknél a magasabb jövedelmeket magasabb adókulcs terheli.

Bevezetésének célja itthon egyebek közt a munkaerőpiaci aktivitás ösztönzése volt, hiszen a korábbi rendszerhez képest csökkentette a munkavégzés adóterheit. Így egyre többeket ösztönzött munkavállalásra. Emögött az állt, hogy az egységnyi többletjövedelemre rakódó adóteher szinte az összes jövedelmi csoportban csökkent.

Az egykulcsos adórendszer bevezetését követően, valamint az egyéb, munkát ösztönző állami programok hatására nőtt a munkavállalási hajlandóság – írja Erdélyi Dóra, senior elemző, a kutatás szerzője.

A KSH adatai szerint 2010 és 2024 között 20 százalékkal, több, mint 800 ezer fővel nőtt a 15-74 éves korcsoport foglalkoztatottsága, ez a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét is növelte. A magyar foglalkoztatási ráta (75,5 százalék) 2025 első negyedévében az EU-átlag felett volt, és több régiós országhoz képest is magasabb volt ez az arány, teszi hozzá az elemzés.

A munkaalapú társadalom kiépítése révén egyrészt vonzóvá vált dolgozni, másrészt pedig megszólították az inaktív csoportokat. Emellett nagyobb hangsúly került a fogyasztást terhelő, illetve a forgalmi jellegű adókra is. Mivel a gazdasági növekedésben nagyobb torzítást okoznak a munkára és a tőkére kivetett adók, ezeket csökkentették.

A 2010 előtti többsávos adóztatási rendszerben az átlagbér körül különösen magas volt a marginális adókulcs, vagyis minden egy forinttal magasabb bér után aránytalanul magas adót kellett fizetni.

A 2000-es évek elején olyan is előfordult, hogy a legmagasabb szja-kulcs 44-48 százalék volt

– teszi hozzá az elemzés.

2009-ben az EU-tagállamok közül Magyarországon volt a második legmagasabb az egy főre jutó adóteher, a bruttó bérköltség 53 százaléka az államhoz került. A hazai foglalkoztatási ráta ebben az időben az EU-ban a negyedik legalacsonyabb, 57,2 százalék volt.

A kutatás hangsúlyozza, ha a többkulcsos rendszer túl magas terheket ró a magasabb jövedelmű munkavállalókra, előfordulhat, hogy olyan országot választanak, ahol kisebb az adókulcs – így emelkedik a kivándorlás és nő az agyelszívás. Emellett a jövedelmek jelentős megadóztatása esetén csökkennek a beruházások, elindulhat a tőke kivonása az országból, és hosszú távon visszafogódhat a GDP-növekedés is.

Erdélyi Dóra példaként kiemelte, Norvégiában a vagyonadó 1 százalékos emelése után sok, nagy vagyonú magánszemély elhagyta az országot. Emellett több európai országban, mint Németország, Ausztria, vagy az Egyesült Királyság megszüntették a vagyonadót, mert a gazdasági hátrányok meghaladták a várt előnyöket.