A közelmúltban újra oroszországi olajfinomítók ellen hajtott végre dróntámadást az ukrán hadsereg. Az ilyen csapások rendszeresek az utóbbi időben, ez pedig már az orosz olajexporton is látszik – hívta fel a figyelmet az InfoRádióban Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa. Szerinte a további veszteségek mértéke attól függ, hogy Oroszország mennyire tud alkalmazkodni a hasonló támadásokhoz.

„Augusztusban már csökkent az orosz olaj- és olajtermék-export, júliushoz képest egész jelentősen, mintegy 7 százalékkal. Ez ugyan nem teljes egészében volumencsökkenés, hiszen változtak az árak és a diszkontok is, egy része viszont valóban mennyiségi visszaesés” – mondta a szakértő.

A finomítók bombázása mellett az ukrán erők támadják a logisztikát is, ami legalább annyira fontos, és ennek is láthatók bizonyos eredményei

– tette hozzá, mivel bizonyos orosz régiókban már üzemanyaghiány lépett fel, és az orosz exportképesség is csökkent.

Deák András szerint három dolgot tesznek jelenleg az ukránok: egyrészt támadják a finomítókat, ami önmagában még nem feltétlenül okozna üzemanyaghiányt, pláne Oroszországon belül. Ez a tevékenység legfeljebb lokális hiányt képes előidézni. Másrészt a logisztikai infrastruktúrát bombázzák országszerte, kiemelt figyelemmel az exporttevékenységre. Harmadrészt pedig igyekeznek megsemmisíteni a frontra érkező szállítmányokat és a frontot ellátó depókat, vasútvonalakat.

A szakértő szerint az első kettő láthatóan befolyásolja az orosz exportbevételt és az általános ellátási helyzetet.

Azzal kapcsolatban, hogy mindez mekkora hatással van orosz költségvetésre, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa azt mondta, Oroszország olaj- és gázexportja eléri a 150-200 milliárd dollárt, sőt e fölé is mehet, a 7 százalékos visszaesés így körülbelül 15 milliárd dolláros kiesést jelent. A kérdés szerinte most az, hogy az oroszok mennyire tudnak adaptálódni a dróntámadásokhoz.

Egyrészt katonailag is tudnak reagálni az érkező szerkezetekre, bizonyos drónokat el is tudnak hárítani, illetve némelyik objektumot meg tudják védeni, egy részüket újjá tudják építeni, azonban Deák András kiemelte, hogy Oroszország rettentő rugalmas a vasúti szállításban. 200 millió tonna feletti mennyiségben képesek így szállítani, ami a Barátság Olajvezeték hozamának 5-6-szorosa, mindezt főleg Kína irányába.

Ha ennek egy részét átirányítják Európa felé, azzal sok mindent meg tudnak oldani

– vélekedett a szakértő. Leszögezte azonban, hogy ettől függetlenül az ukrán támadások veszteséget fognak jelenteni, idővel pedig kiderül, hogy milyen mértékűt. Azt viszont sikerült elérniük, hogy az oroszok egy olyan jelenséggel találkoztak, amilyen még nem fordult elő, nevezetesen, hogy hogyan tudják sokkal szélesebb körben megvédeni az infrastruktúrájukat.

Deák András hangsúlyozta, hogy Kijev fájó pontra tapintott. A nagy kérdés viszont az, hogy az ukránok miért csak most vetették be ezt a taktikát, és miért nem alkalmazták az elmúlt három évben. Lehetséges, hogy hiányzott hozzá az amerikai jóváhagyás – latolgatta az NKE John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.