Infostart.hu
eur:
383.83
usd:
333.03
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos
Árusok az Agrárminisztérium épületének árkádjai alatt az árusítóhely megnyitójának napján, 2022. szeptember 16-án. Péntekenként 8 és 14 óra között várják a vásárlókat az árusok adalékmentes termékeikkel.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Kiderült, mi a fő gond a termelői piacokkal – meglepő módon nem az árak

Reneszánszukat élik a termelői piacok Magyarországon, de a távolság és a kedvezőtlen nyitvatartási idő sokakat visszatart – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem legfrissebb felméréséből.

A termelői piacokról készítettek reprezentatív online felmérést Magyarországon, Olaszországban és az Egyesült Királyságban a Budapesti Corvinus Egyetem, a Newcastle-i Egyetem és a Debreceni Egyetem kutatói. Kifejezetten magas volt mindhárom országban azoknak az aránya – átlagosan 64 százalék –, akik azt mondták, hogy a felmérés előtti hat hónapban legalább egyszer vásároltak termelői piacon; Magyarországon az ő arányuk ennél kicsit magasabb, 75 százalék, az Egyesült Királyságban viszont alacsonyabb, 51 százalék volt – mondta az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára.

„A termelői piacokon általában magasabbak az árak, mint mondjuk egy szupermarketben vagy hipermarketben, és jellemzően szezonális élelmiszerek és mezőgazdasági termékek, termények érhetőek el, amin nem igazán lehet változtatni. Nem úgy, mint a távolságon” – jegyezte meg Török Áron, ugyanis a fogyasztók két legfőbb problémája a termelői piacokat illetően, hogy milyen messze van a lakhelyüktől, valamint a nyitvatartási idő. A válaszok alapján ez különösen érvényes az olasz és magyar vásárlók esetében.

Magyarországon jellemzően szombat kora reggeltől délelőttig szoktak azok a piacok nyitva lenni, amelyek hetente csak egyszer működnek. A felmérés alapján ez nem igazán nyeri el a fogyasztók tetszését, ezért nem feltétlenül erre az időpontra kellene összpontosítaniuk, amennyiben több embert szeretnének elérni – mondta az egyetemi tanár.

A kényelem és az információhiány szintén sokakat, a válaszadók csaknem ötödét tántorítja el, emellett a szűk termékkínálatot is gyakran kifogásolják. Különösen Magyarországon reneszánszukat élik a termelői piacok, hiszen a jogszabályi környezet nagyon kedvező. Vagyis a piacokat üzemeltető menedzsereknek kell leginkább meghallaniuk a felmérésben rejlő üzeneteket, átgondolva azt, hogy melyik nap és mikor érdemes nyitva tartani – tette hozzá.

A felmérés szerint a termelői piacon vásárlók leggyakrabban középkorú, városban élő, felsőfokú végzettséggel rendelkező szellemi dolgozók, akiknek van gyerekük.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a határról: egyelőre nincs veszélyben Magyarország gázellátása, de észnél kell lenni!

Orbán Viktor a határról: egyelőre nincs veszélyben Magyarország gázellátása, de észnél kell lenni!

Orbán Viktor húsvéthétfő reggel sajtótájékoztatót tartott Kiskundorozsmán, a Török Áramlat gázvezeték magyar szakaszának a kezdetén. A miniszterelnök ellenőrizte az infrastruktúrát, miután vasárnap robbanóanyagot találtak a gázvezeték szerbiai szakaszánál.

Húsvéthétfő – egy nap életigenlésről, vízről, haddelhaddról, termékensyégről és egy nagy félreértésről

Immár kilenc éve, hogy négy nap most egyben munkaszünet a nagypéntek piros betűs ünneppé tétele által, de a „kötelező pihenésnél” természetesen ez az ünnep is több, igaz, a „vallás” húsvétja után a hétfő már „a népé”. 1936-ban is az volt, a Kádár-korszakban is, hivatalos, törvény általi munkaszüneti nappá viszont mindössze az ezredforduló tája óta vált húsvéthétfőn. Úgyhogy adunk is rá néhány tippet, miután jól kilocsolkodtuk magunkat!
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Zöld fordulat a gyakorlatban: mi áll az energiaátmenet útjában Magyarországon?

Zöld fordulat a gyakorlatban: mi áll az energiaátmenet útjában Magyarországon?

A megújuló technológiák ma már sok esetben piaci alapon is versenyképes alternatívát jelentenek, és ezzel együtt új lendületet kapott az energiaátmenet is. Feldmájer Benjámin, a Schneider Electric Zrt. fenntarthatósági vezetője szerint a következő évek tempóját az is meghatározza majd, mennyire nő össze az energetika a digitalizációval, ugyanis a prosumer modell és a tömegesen megjelenő termelők miatt a rendszer egyre inkább adatvezérelt, automatizált irányítást igényel. A szakértőt többek között arról kérdeztük, mi jelenti ma Magyarországon a szűk keresztmetszet az elektrifikációban és a megújuló kapacitások bővülésében, hol jöhet a legnagyobb energiahatékonysági ugrás a következő években, és milyen pontokon ütköznek legélesebben a vállalati fenntarthatósági célok a költség- és megtérülési elvárásokkal? Feldmájer Benjamin kitért arra is, hogy a fenntarthatósági szempontok egyre inkább szabályozói oldalról is megjelennek, az Európai Unió például kivezeti az egyik legerősebb üvegházhatású gáznak számító SF6 használatát az energiaelosztásban is, ez pedig újabb alkalmazkodási kényszert jelent az iparági szereplők számára. A Schneider Electric épp ezért az SF6 helyett tisztított és sűrített levegőt használ az RM AirSeT kapcsolóberendezésekben.  Több éves fejlesztés eredményeképp pedig a környezetkímélőbb technológia a gyakorlatban az SF6-os megoldással azonos szintű teljesítményt nyújt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×