Aláírta az orosz Gazprom és a kínai CNPC a Szila Szibiri-2 (Szibéria Ereje-2) gázvezeték és a Mongólián áthaladó Szojuz Vosztok (Kelet Szövetség) tranzitvezeték megépítéséről szóló memorandumot. A Nyugat-Szibéria gázmezőit a kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területtel Mongólián keresztül összekötő Szibéria Ereje-2 hossza 950 kilométer, a kapacitása pedig, a Gazprom 2021-es közlése értelmében 1,3-szorosa lesz az eredeti Szibéria Ereje gázvezetékének, és évi 50 milliárd köbméter gáz szállítását irányozza elő. A Gazprom és a CNPC megállapodott arról, hogy az eredeti Szibéria Ereje gázvezetéken évi 38 milliárd köbméterről 44 milliárdra növelik a Kínába irányuló gázszállításokat. A Távol-keleti Útvonal-projekt keretében a szállítások mennyisége jelenlegi évi 10 milliárd köbméterről 12 milliárdra emelkedik.

„Tavaly az Oroszország és Kína közötti vezetékes gázkereskedelem meghaladta a 30 milliárd köbmétert, ez a várakozások alapján idén 38 milliárd köbméterre emelkedik, vagyis eléri a meglévő vezeték maximális kapacitását” – mondta Hortay Olivér. Hozzátette: Oroszország és Kína most megállapodott, hogy a maximális kapacitást növelik, és azt a célt tűzik ki, hogy a következő években 44 milliárd köbméterre emelkedjenek a szállítások.

Oroszország tavaly valamivel kevesebb mint 150 milliárd köbméter gázt exportált, és ebből 100 milliárd köbmétert vezetékes úton, tehát ha a Kínával kötött megállapodásban foglaltak teljesülnek, és a meglévő vezeték kapacitása, illetve a leszállított mennyiség megnő, ráadásul a következő években átadják a Szibéria II gázvezetéket is, akkor Oroszország képes növelni a vezetékes gázexportját.

A szakértő arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok és India között egyre inkább súlyosbodik a konfliktus. Ennek előzménye, hogy az orosz–ukrán háború miatti szankciókat követően India fontos közvetítővé vált az olajszállítmányok szempontjából.

„Közvetett módon továbbra is orosz energiahordozók érkeznek az Európai Unióba és Amerikába, de közvetlenül Indiába irányulnak, ott finomítják ezeket az olajtermékeket és azokat exportálják. Korábban India nem volt meghatározó szereplő a világ olajkereskedelmében, mostanra azonban nagyfiúvá vált, és több olyan indiai vállalat is van, amely felnőtt a világ néhány tucat legnagyobb olajvállalata közé. Ez szemet szúrt Donald Trumpnak is, aki az egyik fő kampánytémájává tette az USA szénhidrogén kitermelési képességeinek a fejlesztését, és általánosságban az olajpiaci értékláncban a pozícióinak javítását – fogalmazott Hortay Olivér.

Mint mondta: Oroszország és a Gazprom India és Kína felé fordul, ez egyértelműen azt jelenti, hogy keresik az új piacokat. Az elmúlt években az EU és Oroszország között egyre inkább elmérgesedett a kereskedelmi konfliktus, és Brüsszel most már teljesen betiltaná az orosz energiahordozókat az Európai Unióban.

„Ennek következményeképpen Oroszország kelet felé igyekszik értékesíteni az energiahordozóit, ez egyszerre van negatív és pozitív hatással Magyarországra nézve. A negatív hatás, hogy a kereskedelmi konfliktus következtében a korábbi európai gazdasági modell megakadt. Korábban az Európai Unió abból volt képes növekedni, hogy olcsó keleti nyersanyagokból magas hozzáadott értékű, tudásalapú tevékenységekkel jó minőségű termékeket állított elő. Azzal viszont, hogy kirúgta az olcsó nyersanyag lábát ennek a modellnek, légüres térbe, vákuumba került, és egyelőre nem világos, hogy mi lesz az az új modell, amire az Európai Unió a növekedését építheti” – mondta Hortay Olivér.

A szakértő a pozitívumok közé sorolta, hogy Magyarország az utolsó olyan uniós tagállamok egyike, amely elfogadható gazdasági kapcsolatot ápol Oroszországgal és a keleti partnerekkel, így Kínával is, és ez lehetővé teheti, hogy a meglévő kereskedelmi kapcsolatok esetleges bővüléséből profitáljon. Példaként említette a gázpiacot, ahol a 2022 óta az EU-t és Oroszországot összekötő nagy gázvezetékek sorra leálltak, elsőként a Jamal vezeték, aztán az Északi Áramlat gázvezetéket fel is robbantották, és végül idén év elején az ukrán tranzit is megszűnt, és mostanra az utolsó olyan útvonal, amelyen keresztül nagyobb mennyiségű vezetékes orosz gáz érkezik az Európai Unióba, a Török Áramlat gázvezeték, amely hazánkon keresztül éri el az Európai Uniót. „Ebből a helyzetből fakadóan Szlovákia is most már az ellátása egy részét Magyarországon keresztül bonyolítja, és Magyarország a korábbi gázpiaci értelemben vett zsákfalu szerepéből regionális gázelosztó központtá válik” – vélekedett a szakértő.