Infostart.hu
eur:
362.29
usd:
316.85
bux:
151342.76
2026. szeptember 22. kedd Móric
Hernádi Zsolt, a MOL Nyrt. elnök-vezérigazgatója a Napfivér, Holdnővér - Honnan lesz energiánk? című pódiumbeszélgetésen a Tranzit fesztiválon Tihanyban 2023. augusztus 25-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Hernádi Zsolt: ha egyszer a Barátság leáll, többé nem indul újra

A Mol elnök-vezérigazgatója szerint ha a Barátság kőolajvezeték egyszer leáll, soha többé nem fog újraindulni. Legalább két vezetékre pedig szükség van ahhoz, hogy egy tengertől elzárt régió ellátása biztonságban legyen. Hernádi Zsolt erről a Mandiner podcastjában beszélt.

Hernádi Zsolt Mol-elnök-vezérigazgató a Mandiner podcastjában felidézte: az ukrajnai háború alatt a vezetéket kiszolgáló infrastruktúrát többször is érte már találat. Legutóbb tíz nap alatt háromszor is célzott találatot kapott a vezetékrendszer oroszországi szakasza, a harmadik már többnapos leállást eredményezett – mondta.

"Ez a vezetékrendszer két közép-európai országnak, Szlovákiának és Magyarországnak az energiaellátásában kulcsfontosságú. Ha a két ország finomítója kiesik vagy a kapacitását korlátozni kell, azt egész Közép-Európa meg fogja érezni, láncreakciók indulnak el."

A Mol elnök-vezérigazgatója szerint egy hosszú távú leállásnál az első napokban a meglévő üzemi tartalékokból lehet fedezni az igényeket, de ezt követően a stratégiai készletekhez kell nyúlni. Ezeket az adriai vezetéken keresztül beszerzett kőolajjal lehet pótolni, azonban jóval magasabb áron. De miért?

"Mert a horvátok megemelték az árat, amint kitört a háború, a tranzitköltséget pedig a duplájára."

És van még egy probléma szerinte: ha teljes egészében leállna a Barátság kőolajvezeték és teljes egészében délről kellene ellátni a két finomítót, akkor Hernádi Zsolt egyáltalán nem biztos benne, hogy "ezt meg tudjuk tenni", a finomítók teljes kapacitással tudnak működni. "Voltak tesztek, amelyek között volt, amelyik sikeres volt, volt, amelyik nem volt sikeres" – fogalmazott.

Hernádi Zsolt arról is beszélt, hogy ha a vezeték leáll, akkor nagyon nagy valószínűséggel soha nem fog újraindulni.

"Részben vannak fizikai okai: ez olyan, mint egy használaton kívüli lakás vagy ház, részben pedig ha nekünk pótolni kell a Barátságon korábban érkezett kőolajat, mai tudásunk szerint nem tudjuk teljes egészében ellátni a két finomítót. Azaz a finomítók kisebb kapacitásokkal fognak menni, márpedig itt már mindenki, minden felesleges kapacitást lezárt a finomítóknál. Magyar, közép-európai állampolgárként nekünk az az érdekünk, hogy ez a finomító a lehető leghatékonyabban és a lehető legtovább dolgozzon, amíg üzemanyagra szükség van ebben a térségben."

Minden más szerinte növelni fogja az árakat és csökkenteni az ország versenyképességét.

Hernádi Zsolt szerint legalább két vezetékre van szükség ahhoz, hogy egy tengertől elzárt régió ellátása biztonságban legyen.

A Mol elnök-vezérigazgatója úgy vélekedik: ha bármilyen okból körülbelül 20 százalékkal csökken a "bedolgozási lehetőségük", ennyivel több importot kell behozni Magyarországra.

Ami pedig a pénzt illeti: 200 millió dollárral fog nőni a szállítási költség, ha teljes egészében a horvát szállítási útvonalat kell használni.

És az is nagy kérdés szerinte, hogy milyen kőolajat engednek a horvátok áthozni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emertus professzora
Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Jarosław Kaczyński, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetője fedte fel a titkot, amely szerint Kijev 2022-ben felvázolta két ország összeolvadásának a tervét – írja a Gazeta. Oroszország 2022 februárjában nagyszabású katonai inváziót indított a szomszédos Ukrajna ellen, erre a lengyel politikus szerint meghökkentő tervet dolgoztak ki: egységes államot akartak létrehozni Lengyelországgal. Szerinte Kijevben az elsődleges cél, hogy a NATO tagjaivá váljanak. Az ukrán Fegyveres Erők Vezérkara friss jelentése szerint nagyon súlyos következményei voltak az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásoknak – közölte az RBK. A vezérkari jelentés szerint eddig az összes ilyen típusú létesítmény mintegy felének kellett leállítania a termelést, a teljes kapacitás 45 százaléka jelenleg üzemen kívül van. Cikkük folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×