Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Görögdinnye Jászapátiban 2020. július 16-án. Országszerte megkezdődött a görögdinnye-szüret, idén átlagos mennyiséget, mintegy 160 ezer tonnát takaríthatnak be a termelők.
Nyitókép: MTI/Vajda János

Lecsapott a hatóság, 308 kilogramm dinnye ment a kukába

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a vármegyei kormányhivatalokkal együttműködve átfogó ellenőrzési akciót indított a nyári szezonban, amelynek középpontjában a görögdinnyék álltak. A szakemberek a termékek minőségét, jelölését és nyomonkövethetőségét vizsgálták a nagykereskedőktől kezdve a kiskereskedelmi láncokon át egészen az út menti árusítóhelyekig. Az akció célja az volt, hogy a fogyasztók biztonságos, kifogástalan termékekhez jussanak, miközben a tisztességesen működő piaci szereplők érdekei is védelmet kapnak.

Az ellenőrzések során összesen 485 kereskedelmi egységet vizsgáltak a szakemberek, amelyekben 426 hazai és 132 import tételt ellenőriztek. Az akció eredményeként 26 esetben szabtak ki bírságot, több mint 19 millió forint értékben. Az ellenőrzés keretein belül 308 kilogramm dinnyét kellett megsemmisíteni két nyomonkövethetetlen tétel miatt – olvasható az NKFH közleményében.

A szezon elején jellemzően még az import, főként Görögországból és Olaszországból származó görögdinnyék domináltak a piacon, míg a nyár előrehaladtával fokozatosan növekedett a hazai termékek aránya. A minőség összességében megfelelőnek bizonyult, ugyanakkor egy görög tételt éretlenség miatt kellett kivonni a forgalomból, mivel nem érte el a szabvány szerinti 8 Brix-fokot. Az egyik legnagyobb kiskereskedelmi áruházlánc központi raktárában pedig egy eladásra előkészített, túlérett, romlásnak indult tételre bukkantak a szakemberek, amely több mint 16 millió forintos bírságot eredményezett.

Az ellenőrzések tapasztalatai alapján a leggyakrabban előforduló hiányosság a nem megfelelő vagy hiányzó jelölés volt, legfőképp a származási ország és a minőségi osztály feltüntetésének elmaradása a címkékről. A növényvédőszer-maradék vizsgálatok során mind a hazai, mind az import minták, a még folyamatban lévő néhány eredményt leszámítva megfelelőnek bizonyultak; sem határérték feletti mennyiség, sem engedéllyel nem rendelkező hatóanyag nem volt kimutatható bennük.

Német-Weingartner Lilla, az NKFH elnöke elmondta, hogy „a görögdinnye forgalmazása továbbra is jelentős mértékben zajlik út menti, ideiglenes árusítóhelyeken, ugyanakkor az évek óta rendszeresen végzett hatósági ellenőrzések eredményeként az árusítási körülményekben határozott javulás tapasztalható. Ez alapján jelentősebb bírságok kiszabására is elsősorban nagyobb kereskedelmi egységek esetében került sor.”

Az NKFH és a kormányhivatalok szakemberei a jövőben is folytatják az idényjellegű ellenőrzéseket annak érdekében, hogy a fogyasztók asztalára kizárólag biztonságos, megfelelő minőségű és nyomonkövethető termékek kerüljenek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a következetes hatósági jelenlét hozzájárul a tisztességes piaci magatartás erősödéséhez, valamint a hazai termelők és a fogyasztók bizalmának megőrzéséhez.

Címlapról ajánljuk
Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Spanyolország 2-1-re verte Belgiumot a labdarúgó-világbajnokság negyeddöntőjében, ezzel ők találkoznak a nagy esélyes franciákkal az elődöntőben. A belgák egyenlíteni tudtak a fölényben játszó spanyolok ellen, aztán balszerencsével estek ki: a második félidő közepén le kellett cserélniük a kapussztár Curtois-t, és a 88. percben egy lövés kipattant a cserekapusról, Senne Lammensről, amit aztán a spanyolok bevágtak...

Idén kevés lesz a krumpli, és az árán is variálnak a láncok

A májusi fagyok miatt kevesebb burgonya terem az idén idehaza. Az újburgonyatermés akár 20-30 százalékkal is elmaradhat a várttól. A burgonya termőterülete 15-20 százalékkal csökkent – tette hozzá Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályának elnöke az InfoRádióban.
Nem kellene életben tartani a falvakat?

Nem kellene életben tartani a falvakat?

Van egy egyre gyakrabban hallható érvelés, miszerint a falusi településszerkezet fenntartása drága, az emberek amúgy is elköltöznek, mert nincs munka, ezért az állam rosszul teszi, ha vidékfejlesztési eszközökkel próbálja életben tartani a falusi életet. Ehelyett bérlakásokat kellene építeni ott, ahol az emberek ténylegesen élni akarnak: Budapesten, Győrben, Sopronban és más munkaerőpiaci központokban. Első hallásra az érv erős. Van benne közgazdasági racionalitás, urbanizációs tapasztalat, lakáspolitikai kritika és némi provokatív józanság. A gond nem az, hogy teljesen hamis. Hanem az, hogy túl sok mindent akar egyetlen lendülettel bizonyítani.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×