Korábban az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) azt közölte: a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálatai is alátámasztják, hogy ki kell vezetni az árréscsökkentést. Horváth Bálint, a versenyhivatal kommunikációs vezetője erre reagálva az InfoRádióban azt mondta: az ő vizsgálati eredményeikből nem vonható le az OKSZ következtetése, és visszautasítják, hogy politikai nyomásgyakorlásra próbálják felhasználni a jelentéstervezeteiket.

A Gazdasági Versenyhivatal tavasszal indított gyorsított ágazati vizsgálatot a tejtermékek és a tojás piacán. A GVH néhány hete, július elején tette közzé a jelentés tervezetét, és ebben számos tényezőt azonosított, amelyek hatással lehettek a drágulásra, illetve az egyes értékláncok árképzésére, így a fogyasztói árak alakulására is – tette hozzá Horváth Bálint.

„A GVH megállapította, hogy a tejtermékek piacán több korábbi javaslata is hasznosult,

a 2023 nyarán elindított online árfigyelő rendszer, illetve a 2025 márciusától alkalmazott árréscsökkentés is mérsékelte a fogyasztói árakat,

tehát ezek a kormányzati beavatkozások mindkét esetben csökkentették a fogyasztói árakat a tej- és természetesen más termékek esetében is” – hangsúlyozta a versenyhivatal kommunikációs vezetője.

Hozzátette: alapvetően összetett hatások okozták a 2024-2025-ös áremelkedéseket, amelyek növelték az élelmiszer-inflációt; a takarmányárak és az energiaárak növekedése, a munkaerőhiány, az értékláncon belüli jövedelmi viszonyok átrendeződése és egyes kiskereskedők beszerzési gyakorlatai is hozzájárulhattak az árak növekedéséhez – vélekedett Horváth Bálint, aki szerint a GVH elemzése egyértelműen kimutatta, hogy a 2025 tavaszától alkalmazott árréscsökkentés jó hatással volt az árakra, vagyis csökkentette a fogyasztói árakat azokban a termékkörökben, amelyekre vonatkozott.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség nem így értelmezte a GVH elemzését, szerinte abból az derül ki, hogy nem a kiskereskedelem felelős az áremelkedésekért, hanem a beszállítói árak, és arra a következtetésre jut, hogy az árréstop nem segít az infláció megfékezésében, más káros mellékhatásai viszont vannak.

A versenyhivatal kommunikációs vezetője más véleményen van. Újra hangsúlyozta, hogy a vizsgálataik azt támasztották alá, hogy az áremelkedések okai nagyon sokrétűek voltak, több tényező együttes hatása is befolyásolta az árak alakulását. Azt is hozzátette, hogy egyelőre csak jelentéstervezetekről van szó, ezeket tették közzé a honlapjukon, és augusztus 25-ig a piaci szereplők véleményezhetik ezeket. A versenyhivatal a vélemények beérkezése után fogja majd véglegesíteni mind a tejtermékekre, mind a tojáspiacra vonatkozóan a gyorsított ágazati vizsgálat jelentését.

„A GVH nagyon határozottan visszautasítja, hogy az Országos Kereskedelmi Szövetség politikai nyomásgyakorlásra próbálja felhasználni a versenyhatóság még nem lezárt jelentéstervezeteit”

– mondta Horváth Bálint, hozzátéve: a GVH gyorsított ágazati vizsgálataiból nem vonhatók le az OKSZ közleményében megfogalmazott következtetések. A GVH nem tett és nem is tesz javaslatot az árréscsökkentés kivezetésére, mert a GVH „a magyar emberek oldalán áll, és ezek az intézkedések csökkentették az árakat, ami különösen a nehezebb szociális helyzetben lévők számára fontos”.

Ma több kiskereskedelmi vállalkozás ellen is folynak különböző versenyfelügyeleti eljárások, például tiltott árrögzítés, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat vagy a fogyasztók megtévesztése miatt. Az árréscsökkentés bizonyítottan, a GVH gyorsított ágazati vizsgálata szerint is alátámasztottan segített a magyar vásárlóknak, mert csökkenő árakat eredményezett, ami egyébként a Gazdasági Versenyhivatal által működtetett online árfigyelő rendszerben is nyomon követhető – hangsúlyozta Horváth Bálint, a GVH kommunikációs vezetője az InfoRádióban.