Nem változtatott a jegybanki alapkamat 6,50 százalékos szintjén keddi ülésén az MNB Monetáris Tanácsa. Nem módosult a kamatfolyosó két széle sem: az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt. Legutóbb szeptemberben változott a jegybanki alapkamat, akkor 25 bázispontos csökkentésről határoztak a tanácstagok.

Kedd délután Varga Mihály MNB-elnök a döntést meg is indokolta sajtótájékoztatóján. Leszögezte, a Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett.

Szólt a makrogazdasági környezetről is: a geopolitikai helyzet és a vámbejelentések számos bizonytalansági tényezőt táplálnak, és az energiaárak sem stabilak – igaz, változékonyságuk csökkent –, ami szintén nem segít a stabil növekedésben.

A maginfláció itthon 4,4 százalékra csökkent, az infláció 4,6 százalék volt legutóbb, az árrésstopok hatása is szerepel már ezekben a számokban (-1,5 százalék), ám a gazdasági teljesítménye visszafogott marad, erre számítanak. (Az alapadatok azonosak azzal, amit a jegybank várt.)

A kedvezőtlen növekedési kilátásokat szerinte némileg ellensúlyozhatják az élénkítő bejelentések, az Egyesült Államokban egy 2025-2034 közötti program növelheti a GDP-t, és az EU is reménykedik egy hasonló nagyságrendű (mintegy félszázalékos hatású) hosszú távú program létrehozásában.

Már a jövő évtől támogatják külső és belső tényezők is a hazai növekedést, illetve annak fokozatos élénkülését, belső fontos tényező a fogyasztás lehet, amit a konstans reálbér-emelkedés fűt.

Ami a lakossági várakozásokat illeti, az emberek rosszabb inflációs adatot várnak, mint ami a "tényinfláció", ezért a várakozásokat Varga Mihály szerint mérsékelni kell, az infláció elleni küzdelem a rövid távú intézkedésekkel nem ért véget.

Előadásában még elmondta, a folyó fizetési mérleg eddigi masszív többlete most kis mínuszba fordult át.

A Monetáris Tanács megítélése szerint – mint nyomatékosította – szigorú monetáris kondíciókkal érhető el az árstabilitás.

Kérdések - válaszok

Csányi Péter, az OTP vezérigazgatója öt éven belüli euróbevezetést tart szükségesnek, 0,8 százalékos GDP-növekedést sem lehet elérni idén, az ország leszakadt Kelet-Európáról is. Készen állhat-e az ország öt éven belül az euróra?

Ami az eurót illeti, a magyar gazdaság szempontjából elemi szükségességű a feltételeit teljesíteni. Addig nem szabad bevezetni. Ami a GDP-t illeti, a jegybankban arra törekszünk, hogy adatalapú elemzésekkel segítsük a gazdaságot, furcsa lenne felülírni a GDP-növekedési prognózist, amelyet egy hónapja adtunk. Vannak alacsonyabb és magasabb becslések is. Az év második fele meghatározó lesz. A régiós versenyképességi listán pedig hat hellyel előreléptünk. Abban bízunk, hogy ez a folyamat nem csak egyszeri hatást mutat. Tehát ellenkezőjét látom.

A jegybanki aranytartalék bejárásán mit tapasztalt? Marad ez a mennyiség? Vásárolnak még aranyat?

Márciusban az aranytartalékra vonatkozó felülvizsgálatot rendeltem el. Az érdeklődő parlamenti képviselők látogatását is lehetővé tettük, örülök, hogy a képviselők hisznek a szemüknek. De az auditban is lehet bízni, 110 tonna Magyarország aranytartaléka. Az arany árfolyama szárnyal, tehát az aranytartalék értéke folyamatosan nő.

Milyen horizontra terjed ki az óvatos monetáris politika?

A Monetáris Tanács, amely a döntéseket meghozza, értékelte a helyzetet, ahogy mindig szokta. Látjuk a változásokat, látjuk az elemzők forgatókönyveit is, az év egészére 4,7 százalékos inflációt várunk átlagosan, ez eligazodást jelent a befektetőknek arra nézvést is, hogy a hozamokat tekintve mit várhatnak. Persze kérdés, mit válaszol az EU a vámdöntésekre, ez komoly mértékben határozza meg a gazdasági és egyéb forgatókönyveket. Augusztus végén fogunk legközelebb beszélni a kamatpályáról.

A tájékoztatót alább nézheti vissza: