Infostart.hu
eur:
377.52
usd:
323.72
bux:
0
2026. április 9. csütörtök Erhard
Donald Trump amerikai elnök beszél a kabinetjének a nyilvános ülésén a washingtoni Fehér Házban 2025. július 8-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Consolidated News Photos pool/Aaron Schwartz

Visszaszippantják a rezet Amerikába

Donald Trump amerikai elnök 50 százalékos vám kivetését jelentette be a réz importjára a Fehér Ház kabinetülésén, valamint kilátásba helyezte a félvezetők és gyógyszerek már korábban bejelentett importvámjának megemelését is.

Egyelőre nem világos, hogy a rézimportra kivetendő új vámok mikor lépnek hatályba.

Trump beszéde után Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter a CNBC-nek adott interjúban elmondta, hogy a réz-vámtarifák valószínűleg július végéig, augusztus 1-jéig lépnek életbe. Hozzátette, hogy Trump a részleteket valamikor közzéteszi Truth Social közösségi média fiókján.

"Az elgondolás az, hogy a réz visszakerüljön az országba, a réztermelés visszakerüljön az országba, és az ipari szektor számára kulcsfontosságú rézgyártás képessége visszakerüljön Amerikába" - mondta Lutnick.

A nemzeti bányászati szövetség (National Mining Association) a részletek ismerete nélkül nem kívánt nyilatkozni és az American Critical Minerals Association (az amerikai kritikus ásványi anyagok szövetsége) sem reagált azonnal a megkérésre.

A réz az építőiparban, a közlekedésben, az elektronikában és sok más iparágban használatos. Az Egyesült Államok rézigényének körülbelül felét importból fedezi, és csak három rézöntödéje van.

Az elmúlt években az Egyesült Államokban számos nagy rézbányászati projekt ütközött erős ellenállásba különböző okok miatt, többek között a Rio Tinto és a BHP Resolution Copper projektje Arizonában, valamint a Northern Dynasty Minerals Pebble Mine projektje Alaszkában.

Ole Hansen, a Saxo Bank árucikk-stratégiai vezetője szerint az Egyesült Államok még évekre van attól, hogy saját szükségleteit fedezze rézből. Megjegyezte ugyanakkor, hogy "az Egyesült Államok az elmúlt hat hónapban egy egész évre elegendő mennyiséget importált, így a helyi raktárkészletek bőségesek".

Az új amerikai rézvámok által leginkább érintett országok Chile, Kanada és Mexikó lennének, amelyek az U.S. Census Bureau statisztikai hivatal adatai szerint 2024-ben az Egyesült Államok legnagyobb finomított réz, rézötvözetek és réztermékek szállítói voltak. Mindhárom ország szabadkereskedelmi megállapodást kötött az Egyesült Államokkal.

Mexikó gazdasági minisztériuma és Kanada pénzügyminisztériuma nem reagált azonnal a hírre, míg Chile külügyminisztériuma közölte, hogy nem kapott hivatalos értesítést a vámokról.

Egy nappal azt követően, hogy levélben új vámtarifákat jelentett be 14 kereskedelmi partnerével szemben, közöttük olyan fontos beszállítókra is, mint Dél-Korea és Japán, Trump megismételte fenyegetését, hogy 10 százalékos vámot vet ki Brazília, India és a BRICS-országok csoportjának többi tagjára.

A Fehér Ház kabinetülésén Trump azt is elmondta, hogy a kereskedelmi tárgyalások az Európai Unióval és Kínával jól haladnak, bár hozzátette, hogy csak néhány nap választja el attól, hogy vámtarifa-levelet küldjön az EU-nak.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

A piacok mérsékelt hangulatromlással reagáltak arra, hogy a washingtoni és teheráni jelzések nyomán bejelentett kéthetes tűzszünet nem tűnik stabilnak. Szerdán még nagyot raliztak a részvénypiacok az amerikai-iráni megállapodás hírére, csütörtök reggel a határidős indexek már mérsékelt esést jeleznek előre, a befektetők egyre inkább a törékeny geopolitikai helyzetre fókuszálnak. A bizonytalanság középpontjában Libanon áll, Irán a tűzszünet megsértésével vádolja az Egyesült Államokat és Izraelt az izraeli támadások folytatása miatt. A feszültséget tovább növeli, hogy Donald Trump világossá tette, az amerikai katonai jelenlét fennmarad a térségben egy végleges megállapodásig, és ismét nyomást gyakorolt Irán nukleáris programjára, valamint a Hormuzi-szoros megnyitására. A befektetői hangulat a tegnapi eufóriából óvatosságra váltott, a részvénypiacok Ázsiában mérsékelten esnek, az olajárak kis mértékben emelkednek, miután Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával reagált az eseményekre.  Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×