A KSH belső vándorlásra vonatkozó friss adatai alapján 2024-ben több mint 240 ezer ember mozdult meg Magyarországon és költözött tartósan máshová. Ezzel a 2023-as 220 ezerhez képest mintegy 10 százalékkal élénkült a vándorlási kedv, de még messze van a 2021-es csúcstól, ami 307 ezer volt – írták.

A vármegyék közül a beköltözők számát tekintve Pest vármegye vezeti a listát több mint 42 ezerrel, mögötte a főváros és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye áll csaknem 30 ezer és 17 500 emberrel. Tavaly a legkevesebben, mindössze ötezren Tolna vármegyébe költöztek, ezt Nógrád és Vas vármegye követi 5200, illetve 6200 beköltözővel.

A beköltözők és kiköltözők számának különbözete Budapest esetében lassan tíz éve negatív:

bár tavaly közel 30 ezren költöztek a fővárosba, majdnem ezerrel többen hagyták el azt.

Elsősorban Pest vármegye profitált a belső vándorlásból, 2024-ben 5800-zal többen költöztek be, mint onnan el. A második helyen Győr-Moson-Sopron áll 1500 fős pozitív szaldóval, míg a harmadik Fejér vármegye, ahol valamivel 1100 felett volt a szám. Ezzel szemben Borsodból és Szabolcsból több mint 2500-zal többen költöztek el, mint ahányan oda vágytak tavaly.

Az elmúlt tíz év (2015-2024) vándorlási különbözetét tekintve ebben az időszakban Pest vármegye lakossága több mint 114 ezerrel bővült csak a belföldi vándorlás eredményeként, hiszen több mint félmillióan vándoroltak oda, miközben kevesebb mint 400 ezren mentek el máshová.

Bár Budapest esetében a második legmagasabb a bevándorlás, a főváros lakossága még így is majdnem 45 ezerrel csökkent tíz év alatt a belföldi vándorlás miatt. Budapestet leszámítva

a legnagyobb nettó elvándorlás Borsod és Szabolcs vármegyékből volt, mindkettőnél mintegy 30 ezerrel csökkent a népesség az elmúlt tíz évben.

Mindezek alapján az OTP Ingatlanpont értékelése szerint hosszú időtávot tekintve nem túlzás azt állítani, hogy az ország egyes vidékei lassan elnéptelenednek, miközben máshol korlátozni kell a beköltözést az infrastruktúra korlátai miatt.

Emlékeztettek, hogy részben ezekre reagálva született meg a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amit az elmúlt hetekben az Országgyűlés elfogadott. Ennek értelmében a helyi önkormányzatok akár korlátozhatják vagy meg is tilthatják a beköltözést, illetve az ingatlanszerzést.

A közlemény idézte Valkó Dávidot, az OTP Ingatlanpont vezető elemzőjét, aki elmondta, a belföldi vándorlás hatással van a kereslet-kínálati viszonyokra és így a lakáspiaci árakra is, hiszen a magasabb beköltözési kedv fokozza a keresletet, így felfelé hajtja az árakat. Mindez összefüggésben lehet az egyes vármegyékben elérhető munkalehetőségekkel, amelyek szintén tükröződnek a négyzetméterárakban.