Fokozott utazási kedv jellemzi az idei évet a Netrisk szerint, melynek rendszerében majdnem 120 ezer utasbiztosítást kötöttek január eleje és május között, ami 9,1 százalékos emelkedésnek felel meg az előző év azonos időszakához képest. Az utasbiztosítások átlagdíja közel 10 500 forint volt idén január és május között, szemben az egy évvel korábbi valamivel 10 ezer forint alatti összeggel, vagyis a drágulás kevesebb mint 6 százalékot tett ki. Júniusban pedig közel 12 ezer forintot tett ki az átlagdíj.

A nyári szezon első tapasztalatai alapján inflációközeli díjemelkedést várnak, de a verseny továbbra is élénk, mind árazásban, mind szolgáltatási színvonalban komoly különbségek vannak a biztosítók között.

Az utasbiztosítások 47 százalékánál repülővel utaznak az érintettek. Márpedig a repülővel történő utazásoknál kockázatot jelentenek az esetleges légtérzárak, járatkésések és -törlések.

Az uniós jogszabályok által biztosított utasjogi kártérítések védik az utasok érdekeit járatkéséses esetén, ám ezen a téren könnyen lehet, hogy változás jön. Egy

uniós tervezet szerint a jelenlegi 3 órás késés helyett csak legalább 4 vagy akár 6 órás csúszás esetén lenne kötelező a pénzbeli kártérítés a légitársaságok részéről.

Az légitársaságoknak ez kedvező lenne, az utasok számára viszont egyértelműen negatív változást jelentene, ha életbe lépne az új szabályozás. Nem csoda, hogy az iparági szereplők örömmel fogadták a lazítást, az utasjogi szervezetek viszont tiltakoznak ellene.

A légitársaságok által nyújtott kártérítések mellett fontos szerepük van az utasbiztosításoknak is: ezek jelenthetnek ugyanis extra védelmet az egyre szaporodó járatkésési és járatlemondási esetekre Az utasbiztosítások a biztosító által megadott mértékű járatkésések esetén térítenek, így minden esetben javasolt utasbiztosítással is védeni az utasoknak magunkat. A jelenlegi gyakorlati tapasztalatok alapján a légijárat késésekre fizethető biztosítási összegek a Netrisk gyűjtése szerint az alábbi tartományokban mozognak:

• 4 óra késésnél: 15 -50 ezer forint;
• 6 óra késésnél: 20-120 ezer forint;
• 12 óra késésnél: akár 120 ezer forint.

Ezért érdemes alaposan összevetni a különböző utasbiztosításokat, ugyanis jelentős eltérések vannak nemcsak a térített összegekben, hanem a kárrendezés módjában is. A biztosítók eltérő feltételekkel dolgoznak: van, ahol egy egyszeri térítés jár a minimálisan szükséges késési idő után, máshol sávosan, óránként jár újabb összeg, míg olyan konstrukció is létezik, ahol minden egyes "lépcsőfok" - például 4, 6, 12 óra - újabb összeghatárt jelent. A szakember szerint fontos tudni: nem minden utasbiztosítás fedezi a járatkésést, és különösen ritka az olyan, ami automatikusan fizet, ha nem tudja igazolni a költségeit az utazó.

Az elmúlt időszak geopolitikai eseményei – például a közel-keleti konfliktusok vagy az Ukrajnát érintő légtérzárak – új kihívások elé állították az utasbiztosítókat is. Bár sokan nem tudják,

a biztosítási feltételek alapján nem szükséges hivatalos háborús állapot ahhoz, hogy a biztosító kizárja a térítést: már az is elég, ha katonai erő alkalmazásával hozható összefüggésbe.

Ez nemcsak a törölt vagy jelentősen késő járatokra vonatkozik, hanem minden más kárra is: poggyászkésés, extra szállásköltségek, egyéb felmerülő kiadások. Vannak biztosítók, amelyek egyedi döntés alapján, méltányosságból egyes vis maior helyzetekben, annak ellenére, hogy ez nem lenne kötelező számukra. A biztosítók egybehangzó álláspontja szerint minden kárigényt egyedileg bírálnak el. Az ügyfeleknek tehát érdemes benyújtani a kérelmet, de a végső döntés a biztosító kezében van – sem az automatikus térítést, sem annak elutasítását nem lehet garantálni.