Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Budapest, 2025. június 3. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatót tart a Nemzetgazdasági Minisztériumban 2025. június 3-án. A kormány a múlt héten döntött egy új gyorsvasúti kapcsolat kiépítéséről a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Nyugati pályaudvar között, továbbá egy új cargo repülőtér építéséről. Mindkét beruházás koncessziós formában valósulhat meg, előbbi 1 milliárd, utóbbi 0,4-1 milliárd euró értékben. MTI/Purger Tamás
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Nagy Márton: fontos közlekedési beruházásokról döntött a kormány

A kormány a múlt héten döntött egy új gyorsvasúti kapcsolat kiépítéséről a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Nyugati pályaudvar között, továbbá egy új cargo repülőtér építéséről. Mindkét beruházás koncessziós formában valósulhat meg, előbbi 1 milliárd, utóbbi 0,4-1 milliárd euró értékben - jelentette be a nemzetgazdasági miniszter.

A Budapest Ariport utasforgalma az elmúlt években átlagosan 14 százalékkal bővült, tavaly a pandémia előtti rekordot is megdöntve 17,6 millióra emelkedett, és az idei első négy hónap adatai alapján tovább folytatódhat a növekedés. 2030-ra az utasforgalom meghaladhatja a 20 milliót, míg 2040-re a 35 milliót. Ilyen nagyságú utasforgalom mellett szükséges közvetlen kapcsolat kialakítása, amely zöld és gyors megoldást jelent, továbbá a repülőtér vonzáskörzete is megnövekedne - fogalmazott.

A miniszter elmondta: a beruházás előkészítése az ezt részletező kormányhatározat alapján elkezdődött, a koncessziós pályázatokat fél éven belül kiírhatják. A tervek szerint új nyomvonal csak Kőbánya és a repülőtér között épülne és a légikötőt az országos vasúti infrastruktúrába kapcsolnák. A koncessziós beruházásra külföldi és magyar beruházókat várnak - emelte ki Nagy Márton, hozzátéve, hogy a hasonló infrastrukturális beruházások népszerűek nemzetközileg.

Az új cargo repülőtér megépítésére azért van szükség,

mert a Budapest Ariport lassan eléri évi 400-450 ezer tonna éves forgalmának felső korlátját és az utasszállító forgalom növekedésével már nem jut szabad idősáv a légiáru-forgalom számára.

A kormány 5-6 lehetséges helyszínnel számol, a beruházás már meglévő helyszínen vagy zöldmezős formában is megvalósulhat. Feltétel, hogy a légikikötő non-stop üzemeljen és ehhez olyan helyen kell működnie, ami lakókörnyezettől távol esik. Másik fontos szempont a helyszín kiválasztásánál a konnektivitás, a vasúti és közúti infrastruktúra közelsége - tette hozzá.

Mivel a cargo áruforgalom 84 százaléka Ázsiából és az Egyesült Államokból érkezik, és ezen belül 43 százalékban Kínából, elsősorban keleti országokból érkező befektetők részvételére számítanak a koncessziós pályázaton. A kormány Kínából, a Közel-Keletről, Kazahsztánból vagy Azerbajdzsánból várja a befektetőket, akik nemcsak megépítik, de üzemeltetik is a létesítményt.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Budapest Airportból kivett 100 milliárd forintos osztalék a költségvetés egyenlegét javítja.

A kormány a következő években stabilan 20-30 milliárd forint körül osztalékjövedelemre számít a repülőtér működtetésből származó nyereségből.

Címlapról ajánljuk
Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Néhány egyszerű előkészülettel és a megfelelő szabályok betartásával sok esetben megelőzhető, hogy egy áramszünet miatt ki kelljen dobni a hűtőszekrényben vagy a fagyasztóban tárolt élelmiszereket. Helik Ferenc, a Nébih elnökhelyettese az InfoRádióban elmondta: ha előre jelzik az áramszünetet, akkor érdemes jégakkukat beszerezni, illetve palackokban vizet lefagyasztani a fagyasztóba, mert így biztosítani tudjuk az ideális hőmérsékletet.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Miközben a magyar háztartások Európa legalacsonyabb villamosenergia-árait fizetik – a budapesti 9,6 eurocentes kilowattóránkénti lakossági ár nagyjából harmada a 25,8 eurocentes uniós átlagnak –, a hazai ipari fogyasztók 2026 első félévében több mint 20 százalékkal drágábban jutottak áramhoz, mint uniós versenytársaik. A két jelenség nem független egymástól. A magyar villamosenergia-piacon az elmúlt években olyan keresztfinanszírozási és szabályozási mechanizmusok épültek ki, amelyek egyre nehezebben átláthatók, egyre kevésbé hatékonyak és összeegyeztethetők a versenyképességi, beruházási és energiapolitikai célokkal, így a változtatások elkerülhetetlenek lesznek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×