Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Budapest, 2022. június 6. A 2018-ban átadott Magyar Telekom és T-Systems 58 ezer négyzetméter alapterületű székházának részlete a főváros IX. kerületében, a Könyves Kálmán körút és Üllői út találkozásánál. A TIBA Építész Stúdió projektjeként létesült épület 2022-ben elnyerte a BIGSEE Építészeti Díjat, Public and commercial architecture (Köz- és kereskedelmi célú építészet) kategóriában. MTVA/Bizományosi: Róka László
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László

Mindenkit meglepett a Magyar Telekom

A Magyar Telekom árbevétele és nyeresége az elemzői várakozásokat meghaladóan emelkedett az első negyedévben, az árbevétel 7,8 százalékkal 241,6 milliárd forintra, az adózott eredmény pedig 59,0 százalékkal 55,7 milliárd forintra nőtt a cég jelentése szerint, amelyet a tőzsde honlapján tett közzé szerdán.

Az elemzői konszenzus alapján a bevétel 7 százalékkal, a nyereség 47 százalékkal bővülhetett.

A jelentésben megerősítették a korábban közzétett célkitűzéseket, miszerint 2025-ben 1-3 százalék közötti bevételnövekedést várnak, a módosított nettó eredmény megközelítőleg 190 milliárd forint, a szabad cash-flow pedig várhatóan 180 milliárd forint körül alakul majd.

A jelentés szerint a negyedéves bevételnövekedést elsősorban a mobil adatátviteli és a vezetékes szélessávú szolgáltatások iránti, továbbra is erős kereslet eredményezte. Ezek mellett a magasabb rendszerintegrációs és informatikai (RI/IT) bevételek, valamint a 2024. márciusban végrehajtott magyarországi inflációkövető díjkorrekció pozitív hatása járult hozzá a jó eredményekhez.

A mobil bevételek 7,4 százalékkal, 140,6 milliárd forintra nőttek 2025 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest, a mobiladat-használat folyamatos növekedésének és az inflációkövető díjkorrekció kedvező hatásának következtében. A vezetékes bevételek éves szinten 7,6 százalékkal, 78,1 milliárd forintra nőttek 2025 első negyedévében, tükrözve a vezetékes szélessávú bevételek ügyfélkör-bővülés miatti növekedését, valamint az inflációkövető díjkorrekció kedvező hatását az első két hónapban. A rendszerintegrációs és informatikai bevételek 10,9 százalékkal nőttek, és 23,0 milliárd forintot tettek ki 2025 első negyedévében a magyarországi nagy projektekből származó bevételek növekedése miatt - közölték.

A jelentés szerint a bruttó fedezet 10,7 százalékkal 150,0 milliárd forintra javult 2025 első negyedévében, a magasabb szolgáltatási bevételeknek köszönhetően. A közvetett költségek egy év alatt 12,0 százalékkal, 44,8 milliárd forintra csökkentek, mivel a távközlési pótadó kivezetéséből eredő kedvező hatás ellensúlyozta a személyi jellegű költségek emelkedésének hatását.

Megjegyezték, hogy a távközlési pótadó 2025. január 1-jétől megszűnt, ami 8,9 milliárd forint éves javulást eredményezett.

Az EBITDA éves szinten 24,4 százalékkal 105,2 milliárd forintra nőtt 2025 első negyedévében a bruttó fedezet javulásának köszönhetően.

A jelentésben idézik Rékasi Tibor vezérigazgatót, aki elmondta: 2025 első negyedévében is elkötelezetten dolgoztak azért, hogy teljesítsék vállalásaikat az ügyfélközpontúság és a digitális transzformáció területén, illetve hogy tovább növeljék a vállalat ellenállási képességét. Jelentős előrelépést tettek a gigabit-képes hálózatuk bővítésében is, 58 ezer új hozzáférési pontot létesítettek a negyedév során.

A Magyar Telekom a BÉT prémium kategóriás kibocsátója, részvényei árfolyama az elmúlt egy évben 931 és 1800 forint között mozgott.

Címlapról ajánljuk

Újabb adag ónos eső jön, ipari hóval

Borult, párás, helyenként tartósan ködös idővel indult a péntek, több térségben pedig ónos eső és ónos szitálás is nehezítheti a közlekedést. Elsősorban az északi és keleti országrészben kell csúszós utakra számítani, miközben a nyugati megyékben sűrű, zúzmarás köd rontja a látási viszonyokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borotvaélen táncol a Mercosur-egyezmény

Borotvaélen táncol a Mercosur-egyezmény

Az Európai Parlamentben még bizonytalan a huszonöt éve előkészített EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás sorsa, amelynek ratifikációját az agrárérdekek és a belpolitikai kockázatok miatt több tagállam és párt is nyíltan vagy burkoltan akadályozná. Miközben a dél-amerikai importtól tartó gazdák és kormányok a mezőgazdaság versenyhátrányától, az eltérő termelési szabályoktól és az árnyomástól félnek, a megállapodás elutasítása súlyos lehetőségektől fosztaná meg az európai – köztük a magyar – feldolgozóipart és szolgáltató szektort. A vita így valójában arról szól, hogy az EU rövid távú agrárfélelmeket vagy hosszabb távú ipari és kereskedelmi érdekeket tekint-e elsődlegesnek egy geopolitikailag is egyre bizonytalanabb világgazdasági környezetben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×