A most társadalmi vitára bocsátott törvényjavaslat Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője szerint függővé tenné bizonyos feltételektől, hogy valaki egy adott településen beköltözőként, vagyis ingatlanvásárlóként vagy lakosként hogyan jelenhet meg.

„Az egyes települések hagyományait, szokásait is figyelembe vevő korlátozásokat vagy feltételeket is szabhatnak, de adott esetben a helyi adókról szóló törvény módosítása is szerepel a törvényjavaslatban, tehát akár egy egyösszegű anyagi hozzájárulással ezt a feltételt teljesíteni tudják majd azok a betelepülők, akik olyan településre költöznek, ahol feltételeket szabnak az önkormányzatok a tulajdonszerzéshez, lakcímbejelentéshez” – mutatott rá az InfoRádióban az elemző.

Nem minden régió lehet egyformán érintett, mint ahogy a beköltözők terhét sem minden település viseli, de a főváros agglomerációja, a Balaton vagy a Velencei-tó környéke a kormány szerint is szem előtt van, de ez a különbségtétel a törvénytervezet szövegében érdekes módon nem jelenik meg, de még a lakosságszám sem szerepel.

Balogh László szerint nem lenne elképzelhetetlen az sem, hogy a törvény alapján bizonyos budapesti kerületekben úgy döntenének az önkormányzatok, hogy például a külföldiek ingatlanszerzését feltételhez kötik.

A tervek szerint többféle lehetőség áll az önkormányzatok előtt:

1. a tulajdonszerzés teljes kizárása (egyes önkormányzatok átmenetileg élhetnek ezzel, igaz, csak olyan helyhatóságok, ahol az elmúlt tíz évben nem volt építési tilalom, mint Érden, Balatonalmádiban vagy Dörgicsén)
2. lakcímbejelentés, tulajdonszerzés feltételekhez kötése, elővásárlási jog biztosítása az önkormányzatnak vagy a szomszédnak (telekhatáron lévő tulajdonosnak, ott lakcímmel rendelkező személynek)

Ha a törvénytervezetet az Országgyűlés elfogadja és az hatályba lép, nem általános érvénnyel lép életbe minden – adott esetben – agglomerációs vagy balatoni településen, mivel a szigorításhoz szükséges az önkormányzat által megalkotott rendelet.

„Ez úgy néz ki, hogy meghatározzák a kívánatos lakosságszámot, ami nem lehet kisebb a jelenleginél, és ha ezt a kívánatos lakosságszámot eléri az adott település, akkor léphetnek életbe ezek a korlátozó intézkedések” – magyarázta az elemző.

A várható adó, illeték vagy díj mértékére vonatkozólag jelenleg az „észszerű” kitétel szerepel, de elérheti a pár milliós összeget is olyan helyeken, ahol 100 millió forintos nagyságrendű az átlagos ingatlanár (Budapest és agglomerációja például érintett).

Ha települési hozzájárulást írnak elő az önkormányzatok, akkor ez az elemző szerint általánosságban lelassíthatja a keresletnövekedést egy-egy régió vagy település ingatlanállománya iránt, ilyen esetben viszont legalább az esélye megmarad a településnek, hogy infrastruktúrában, a közutak állapotában, vezetékek meglétében, intézmények (oktatás, egészségügy) elérhetőségében utolérje a méretét. Erre is anyagi segítséget jelenthet a településeknek az illetékkivetés lehetősége.