Infostart.hu
eur:
364.73
usd:
314.15
bux:
147525.77
2026. szeptember 8. kedd Adrienn, Mária
Kajszibarackfákat melegítenek tüzekkel a fagy ellen védekezve egy Balatonvilágos közelében fekvő gyümölcsösben 2020. március 31-én.
Nyitókép: MTI/Varga György

Ilyen jelentős szintű lehűlés ellen már nincs mit tenni

Az áprilisi fagyok rendkívüli jelentős pusztítást okoztak a hazai gyümölcsültetvényekben. A károk felmérése még zajlik, a kárigényeket pedig folyamatosan jelentik be.

Április elején szokatlanul erős éjszakai fagyok voltak, amelyek jelentős károkat okoztak a hazai virágzó gyümölcsösökben.

„A Kisalföld, a Balaton közvetlen térsége és a Délnyugat-Dunántúl egyes termesztőkörzetei mérsékeltebb károkkal megúszták, de az ország gyümölcsöseinek nagyjából a 90 százalékát közepes vagy jelentős mértékű fagykár sújtotta, különösen Észak-Északkelet-Magyarországon, ahol a hazai ültetvények 60 százaléka található” – ismertette az InfoRádióban a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

Nagyon erős, mínusz 6-8 körüli, akár ez alatti lehűlés volt, ami már minden gyümölcsfajban jelentős károkat okoz,

virágzási állapottól függetlenül – tette hozzá Apáti Ferenc.

A szakember tájékoztatása alapján a kajszi és az őszibarack esetében a legjelentősebbek a károk; ennél a két gyümölcsfajnál 80-90 százalék körüli, de sok helyen 100 százalékos a virágkár. A sorban a következő a cseresznye, ahol „messze” 50 százalék fölötti virágkár keletkezett. A szilva és a meggy esetében „jelentősen szórt” a helyzet: vannak olyan ültetvények, amelyek érdemi károsodás nélkül megúszták, de vannak, amelyek 90-100 százalék körüli virágkárt szenvedtek – mondta a FruitVeB munkatársa.

Az almánál – földrajzi súlyánál fogva – szintén jelentős károk láthatók; a hazai ültetvények háromnegyede Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található, ahol helyenként mínusz 10 fokos lehűlés volt a hónap elején. A károk mértéke fajtól és térségtől függően 50 és 100 százalék között van, és mindössze

a gyümölcstermő területek 10 százaléka lehet az, ahol mérsékeltebb, 50 százalék alatti kárral megúszták a termelők

az április 7-i és 8-i fagyokat – foglalta össze Apáti Ferenc. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai országszerte a gazdák rendelkezésére állnak és segítik a kárbejelentést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: indul a Szent István Vidékfejlesztési Program, hamarosan megszüntetik a megyei közgyűléseket

Magyar Péter: indul a Szent István Vidékfejlesztési Program, hamarosan megszüntetik a megyei közgyűléseket

Tíz településenként megnyílik egy 1 milliárd forintos közösségfejlesztési keret, amelynek felhasználásáról helyben döntenek a kormánnyal való együttműködésben. Magyar Péter miniszterelnök napirend előtt a magyar vidékről beszélt, elmondva: a politika évtizedekig lenézte a falvakat, de ennek most vége. Megszüntetik a megyei közgyűléseket, „amelyeket ATM-ként, kifizetőhelyként használnak a jelenlegi ellenzék megmaradt hűbérurai”.
Elkészült egy terv, ami a magyar növekedési beragadás ellenszere lehetne

Elkészült egy terv, ami a magyar növekedési beragadás ellenszere lehetne

A 2028–2034-es uniós költségvetési időszakra való felkészülés nem egyszerűen arról szól, hogy Magyarország mennyi forráshoz férhet majd hozzá, hanem arról is, hogy képes-e olyan intézményi és tervezési rendszert kialakítani, amely ezeket a pénzeket valódi gazdasági felzárkózássá, versenyképességgé és területi fejlődéssé alakítja – lényegében erre épül Baráth Etele fejlesztéspolitikai koncepciója. A korábbi európai uniós ügyekért felelős miniszter által felvázolt modell jóval nagyobb szerepet adna a területfejlesztésnek, a hosszú távú stratégiai tervezésnek és a társadalmi-gazdasági partnerségnek, miközben az uniós és hazai forrásokat is egységesebb rendszerben kezelné. A terv egyik legerősebb állítása ugyanakkor túlmutat az intézményrendszer átalakításán: Baráth értelmezésében a magyar gazdaság tartós növekedési problémái részben abból fakadnak, hogy a fejlesztéspolitika évtizedek óta nem kezeli kellő súllyal azt, hogy a gazdasági teljesítmény konkrét térségekben, eltérő infrastrukturális, társadalmi és környezeti feltételek között jön létre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×