Czomba Sándor kiemelte, hogy Magyarország a múlt évi 81,1 százalékos foglalkoztatási rátával a hetedik helyre lépett elő az Európai Unió (EU) tagországainak listáján, alig lemaradva Németországtól, lényegesen meghaladva az EU 75,8 százalékos átlagát.

Hozzátette: az elmúlt évek gazdasági növekedésének eredményeként nem a munkanélküliség, hanem

a munkaerőhiány jelenti az egyik legfőbb kihívást,

ezért a legfontosabb tennivaló a potenciális munkaerő-tartalék mozgósítása, az álláskeresők és munkavállalók képzésének támogatása, a nem tanuló és nem dolgozó fiatalok támogatása, az 55 év feletti munkanélküliek és inaktívak elhelyezkedésének támogatása, mert a gazdaság munkaerőigényét elsősorban hazai munkaerővel kell kielégíteni.

A vállalkozások döntő többsége magyar munkaerőt keres, de kérdés az, hogy van-e magyar munkaerő – hangoztatta az államtitkár. Czomba Sándor megítélése szerint 300 ezer olyan honfitársunk van – regisztrált álláskereső, inaktív –, aki munkára képes állapotban van vagy lehet.

Közülük 150 ezer „nagyon messze van a munkaerőpiactól” egészségügyi, szociális vagy mentális problémák miatt. Körülbelül 100 ezer ember hadrafoghatónak tűnik, de nekik mobilitási problémák vannak – magyarázta a politikus megjegyezve, hogy harmadik országból jelenleg 132 ezer foglalkoztatott van az országban, ez az összes foglalkoztatott mindössze 2-3 százaléka. Rájuk szükség van, ha már nincs magyar munkaerő, mert nélkülük további magyar munkahelyek szűnnének meg, és a magyar munkaerő külföldre kényszerülne – tette hozzá.

Egy felmérés szerint az álláskeresők munkába állását akadályozó legfontosabb tényezők a motiváció hiánya (26,5 százalék), a szociális ellátás igénybevétele (23,7 százalék), az egyszerűsített foglalkoztatás (19,6 százalék), a megfelelő közlekedési lehetőség hiánya (18,5 százalék), a be nem jelentett munkavégzés (16,5 százalék), illetve a munkavégző képesség hiánya (13,9 százalék) – ismertette az államtitkár.

A helyzet javítása érdekében több változtatást is terveznek:

az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény módosításával július 1-jétől ebben a foglalkoztatási formában a munkanapok száma legfeljebb 120 nap lehet és a ledolgozható munkanapok száma a munkavállalóhoz kötött; mezőgazdasági idénymunka esetén 2026. január 1-től az egy naptári évre irányadó 120 nap további 90 nappal meghosszabbítható; ugyancsak a jövő évtől az alkalmi munka esetén az azonos felek közti foglalkoztatásnál a 90 napos éves korlát megszűnik – ismertette Czomba Sándor.

Kitért arra is, hogy a mintegy 460 milliárd forint értékű uniós forrásból megvalósuló munkaerőpiaci programok célja az álláskeresők elhelyezkedésének és mobilitásának elősegítése, a hazai munkaerő-tartalék mozgósítása, a munkahelyi képzések támogatása.

Kiemelte: a magyar gazdaságpolitika jelenlegi célrendszere hat pilléren – kkv-k fejlesztése, száz gyár építése, bérkonvergencia, adócsökkentő politika folytatása, lakhatás támogatása, infláció elleni program – nyugszik.

A gazdaságpolitika célrendszere a gazdasági semlegesség koncepcióján alapszik, amely szerint ellen kell állni mindenféle blokkosodásnak, és ki kell maradni azokból a konfliktusokból, amelyek arra kényszerítenének, hogy válasszunk Kelet és Nyugat között, legyen szó finanszírozásról, beruházásokról, piacokról, technológiáról, vagy energiasemlegességről – mondta Czomba Sándor Debrecenben.

Nem mindegy, ki dolgozik kinek

Miklóssy Ferenc, a hajdú-bihari kereskedelmi és iparkamara elnöke a fórumon azt mondta, Magyarország növekedésének alapvető feltétele a humán munkaerő, megítélése szerint meg fog nőni a képzett munkaerő iránti igény, ezért elengedhetetlen a humán tőke minőségi szintjének az emelése.

Ugyanakkor – fűzte hozzá – szükség van a külföldi munkaerőre, nélkülük nem megy, de nem mindegy, hogy ki dolgozik kinek: a magyar a külföldinek, vagy a külföldi a magyarnak.

A debreceni kamarai fórum további előadói részletesen bemutatták Hajdú-Bihar, illetve Debrecen gazdaságát, a helyi munkaerőhelyzetet.