Infostart.hu
eur:
386.91
usd:
328.86
bux:
0
2025. december 26. péntek István
BYD Atto 3 típusú elektromos autó márkajelzése a BYD autóátadó ünnepségén a Puskás Arénában 2024. február 23-án. A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító kínai vállalat több milliárd eurós, több ezer új munkahelyet létrehozó óriásberuházással Szegeden épít gyárat.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Brüsszel újabb csatát kezd: vizsgálat indult a szegedi BYD-gyár támogatása ügyében

Az Európai Bizottság azt vizsgálja, hogy Kína nem nyújtott-e szabálytalan támogatást a BYD elektromos autók magyarországi üzemének építéséhez.

Az Európai Unió vizsgálatot készít elő a kínai BYD elektromosautó-gyártó magyarországi gyárával kapcsolatban, hogy megállapítsa, részesült-e tisztességtelen kínai állami támogatásokban – írja a Portfolio.

Az Európai Bizottság tavaly óta egy különleges, a belső piacot védő eszközt alkalmazhat a belső piacra települő harmadik országbeli vállalkozásokkal szemben, hogy az EU-n kívüli cégek ne játszhassák ki a vámszabályokat azzal, hogy az unióba telepítik termelésüket, miközben ehhez jelentős mennyiségű állami támogatásokat kapnak az anyaországukban.

Most az Európai Bizottság el is indítja az eljárását a Szeged mellett épülő BYD-gyár ügyében. A vizsgálat különös figyelmet fordít arra, hogy a beruházása kapott olyan kínai állami támogatásokat, amelyek torzíthatják a versenyt az európai piacon – számolt be a Financial Times.

A vizsgálat kimenetele jelentős hatással lehet a jövőbeni kínai beruházásokra Magyarországon és az EU-ban. Pozitív eredmény esetén a BYD folytathatja tevékenységét, míg negatív eredmény esetén szankciók vagy korlátozások léphetnek életbe. Brüsszel többféle büntetési és korrekciós eszközt alkalmazhat a versenyt torzító külföldi támogatások ellen. A legsúlyosabb szankciók közé tartozik a bírság, amely elérheti az érintett vállalat globális éves árbevételének 10 százalékát, ha az nem jelenti be a külföldi támogatásokat vagy a szabályokat megszegve hajt végre egy tranzakciót. Az Európai Bizottság továbbá blokkolhat vállalatfelvásárlásokat vagy közbeszerzési részvételeket, ha úgy ítéli meg, hogy a támogatások torzítják a piaci versenyt. Ezen kívül kötelezheti a vállalatokat a kapott támogatás visszafizetésére, valamint strukturális vagy viselkedési korrekciós intézkedéseket is elrendelhet. Ide tartozhat például bizonyos eszközök eladása, kapacitáscsökkentés, vagy a vállalat piaci működésének átalakítása.

Ha a bizottság elkaszálja az FSR-eljárásban a céget, az egy másik lépést is indukálhat: a magyar állami támogatásokat is vizsgálhatja, akár meg is tilthatja azokat Brüsszel a versenyjogi szabályok miatt, de bírságot is szabhat ki.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×