Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Nyitókép: Unsplash

Norvégia az orosz–ukrán háború egyik legnagyobb nyertese – mondja az elemző

Az orosz–ukrán háború kitörése óta ugrásszerűen megnőtt a skandináv ország kőolaj- és földgázexportja, ami jelentős költségvetési többletet eredményez.

"Az elmúlt szűk három évben sokat lehetett hallani, hogy az orosz–ukrán háború egyik legnagyobb nyertese az Egyesült Államok, mivel az európai országok az orosz energiáról átállnak az amerikaira, de ez nem teljesen igaz" – mondta az InfoRádióban Horváth Sebestyén. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója szerint az Egyesült Államokkal egy lapon említhető "nyertese" a háborúnak Norvégia is.

Az előző évtizedben a kőolaj-kereskedelemből Norvégia részesedése 5-6 százalék körül volt, 2024-ben azonban ez durván a két és félszeresére növekedett, 14 százalékra. Ami pedig még ennél is lényegesebb:

jelenleg Norvégia biztosítja az Európai Unió földgázszükségleteinek több mint 30 százalékát

Horváth Sebestyén elmondta, a skandináv országokból az EU-ba érkező földgáz elsődlegesen nem LNG, azaz cseppfolyósított gáz, hanem két-három vezetéken keresztül szállított, gáz halmazállapotú energiahordozó. LNG tekintetében továbbra is az Egyesült Államok a legnagyobb beszállító, őt követi Katar, de még Oroszország is megelőzi ebben Norvégiát. Cseppfolyósgáz-fronton a norvégok részesedése 5-10 százalék körüli volt az elmúlt években. A földgázban viszont több mint 40 százalékos, így összességében az jön ki, hogy a skandináv országból származik az európai szükségletek közel harmada.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója elmondta, a norvég földgáz elsősorban a szomszédos országokba, tehát Svédországba, az Egyesült Királyságba, Hollandiába, Belgiumba jut el, de lehet említeni még Lengyelországot, valamint Portugáliát is. A kőolaj legnagyobb felvásárlóinak listája is hasonló, a legnagyobb részesedéssel az Egyesült Királyság, Hollandia és Lengyelország rendelkezik. A szakértő leszögezte:

a fosszilis energiahordozó-kitermelés Norvégiában nagyon jelentős állami szerepvállalással zajlik.

Az energiavállalatok többsége állami tulajdonban van, és mivel a hazai energiamixen belül ezek aránya rendkívül alacsony, sőt, az egyik legalacsonyabb a világon, így a kitermelt olajat és földgázt exportálni tudják. Ennek köszönhetően például 2022-ben az állami bevételek 50 százaléka az energiahordozók eladásából származott.

Horváth Sebestyén azt is hozzátette, ennek köszönhető, hogy az elmúlt három év során, amíg Európa szinte összes többi országa forráshiánnyal küzdött, Norvégiában a költségvetési többlet elérte a GDP 15-25 százalékát. 2024-ben is körülbelül a nemzeti össztermék 14 százalékával több forrás folyt be a norvég költségvetésbe, mint amennyi kiadás volt. A többlet elsődlegesen az ország társadalombiztosítási alapjába kerül – jegyezte meg a kutató.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter a Várban: a hatalom egy szörny

„Lehet, hogy Tuzson Bence igazságügyi miniszter ráér, lehet, hogy Sulyok Tamás államfő ráér, lehet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ráér, de ezeknek a gyerekeknek nincs több idejük, nem akarnak még több karácsonyt félelemben élni! Ezeket a gyerekeket most is bántják, most vannak veszélyben!” – fogalmazott a Tisza Párt támogatóinak sokasága a Sándor-palota előtt Magyar Péter.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Új amerikai időszámítást hirdetett Donald Trump – Feje tetejére állt az eddigi világrend, de mi jön ezután?

Új amerikai időszámítást hirdetett Donald Trump – Feje tetejére állt az eddigi világrend, de mi jön ezután?

Múlt csütörtökön a második Trump-adminisztráció nyilvánosságra hozta a várva-várt nemzetbiztonsági stratégiáját. A hivatalos dokumentumot, mely számottevően eltér még az első Trump-elnökség alatti elődjétől is, leginkább Európában fogadták megrökönyödéssel: egymás után jelentek meg a "nyugati szövetség felbomlását", illetve a "NATO elpusztítását" jövendölő elemzések. A nemzetbiztonsági stratégia kétség kívül pellengérre állítja az öreg kontinenst, miközben más államok, mint például Kína, Oroszország és a közel-keleti olajmonarchiák bőven válogathatnak a szívüket melengető részletekből. Megnéztük, hogy a korábbiakhoz képest hogyan határozza meg saját nemzetközi szerepvállalását a Fehér Ház, ez milyen következményekkel járhat, és mennyire alkot koherens egészet az új amerikai világkép. Nem kellett sokáig keresni az első logikai bukfencet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×