Infostart.hu
eur:
362.17
usd:
307.8
bux:
136202.19
2026. április 21. kedd Konrád
Nyitókép: Pixabay

Öt éven belül tízszer annyi lesz az újrahasznosítható csomagolás, mint most

Január 22-én hirdették ki az új uniós csomagolási szabályozást, amely 2026 augusztusában lép hatályba. A fő irányelv, hogy 2030-ra minden csomagolásnak vagy újra használhatónak vagy újra feldolgozhatónak kell lennie.

Nagyon sok minden változik az új uniós csomagolási szabályozással, de nem azonnal, hanem ütemezetten – mondta az InfoRádióban Kertész-Káldosi Zsuzsa, a Környezetvédelmi Szolgálatók és Gyártók Szövetségének szakmai igazgatója.

"Jelenleg irányelv szabályozza az Európai Unióban a csomagolást és a csomagolási hulladékokra vonatkozó előírásokat. Ez egy új rendeleti szint, ami azt jelenti, hogy közvetlenül hatályosul a tagállamokban. Amíg egy irányelv kereteket jelölt ki, addig a tagállamoknak volt lehetőségük az alkalmazás során a saját képükre igazítani egy kicsit ezeket a szabályokat, most viszont teljes egységes uniós szabályozási rendszer került kialakításra" – rögzítette.

Mostantól tehát a csomagolás tervezésétől kezdve egységesül minden, eddig lehetett még a kupakok és a visszaváltás terén egyéni megoldásokat alkalmazni a tagállamokban.

Január 22-én hirdették ki az új uniós csomagolási szabályozást, ami 2026 augusztusában lép hatályba.

"Jelenleg az Európai Unióban

186 kg/fő/év az, amit csomagolási hulladékként kidobunk, és ennek kevesebb, mint 40 százaléka hasznosul.

Ezt a trendet szeretné teljes mértékben megfordítani az új szabályozás, és már úgy megtervezni a csomagolóanyagokat, hogy csak a minimális mértékben kelljen felhasználni, és olyan anyagösszetétellel, amit utána teljeskörűen újra lehet hasznosítani. A fő előírás az, hogy 2030-ra minden csomagolásnak vagy újrahasználhatónak vagy újrafeldolgozhatónak kell lennie" – tájékoztatott.

Előbbire volt jó példa a múltban az üvegbetétdíjas rendszer, Kertész-Káldosi Zsuzsa maga is szívesen vitt haza gyerekként sörös üvegeket.

Kertész-Káldosi Zsuzsa elmondta, hogy az italcsomagolásoknál meg fog nőni a többutas csomagolás mértéke az üzletekben, 2030-ra 10 százalékot ír elő a rendelettervezet, de a jelenlegi felmérések alapján most nem éri el az egy százalékot sem. "Tehát tízszer annyi újratölthető csomagolást kell majd hazavinni 2030-ban, mint amennyit jelenleg" – tette hozzá a Környezetvédelmi Szolgálatók és Gyártók Szövetségének szakmai igazgatója.

Tisztázta, a most visszaváltható műanyag palackokat a rendszer nem használja újra, anyagát hasznosítja csak újra, most az újratölthető csomagolások kerülnek előtérbe.

Zacskók terén is több lehetőség kínálkozik:

  • lebomlók előtérbe kerülése
  • minimális csomagolás (zöldség-gyümölcs)
  • csomagolás méretének csökkentése (anyagfelhasználás csökkentése)
  • saját csomagolóeszköz kötelezővé tétele.

A hangsúly a szelektív hulladékgyűjtésről a terméktervezésre kerül át, ez érinti az étkeztetés mellett például a szálláshely-szolgáltatást is.

A szabályozás határidőket, felkészülési időket is meghatároz, mert a boltokra is számos teher hárul még, még építésügyi szabályozásokat is érinthet az újítás.

Az anyagminőségre is átfogó reform vár, hiszen a PET-palackok anyaga is masszívabb lesz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmadia Ervin: a magyar politikatörténetben különleges helyzet állt elő

Csizmadia Ervin: a magyar politikatörténetben különleges helyzet állt elő

Érthető, hogy miért titulálták balliberálisnak a Tiszát a kormánypártok, ahogy annak is jó oka van, hogy a végül győztes formáció lényegében a párt vezetőjének személyén kívül szinte semmilyen kártyáját nem terítette ki – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója.

Dobrowiecki Péter az uniós pénzek hazahozataláról: Lengyelország a példa rá, hogy nem kell minden elvárást betartani

Donald Tusk úgy kapta meg a visszatartott uniós pénzösszegek jelentős részét, hogy a korábban tett ígéretei nagy részét nem tudta teljesíteni, amit egyszerűen azzal indokolt, hogy az elnöki vétó megköti a kezeit – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az MCC Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért kutatási vezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.04.21. kedd, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Mi lesz a magyar cégekkel a kormányváltás után? Adnak hitelt a bankok?

Mi lesz a magyar cégekkel a kormányváltás után? Adnak hitelt a bankok?

Tisztul az ég, de új felhők is gyűlnek a vállalati hitelpiac felett: bár a korábbi MNB-programok által is fűtött két számjegyű hiteldinamika a múlté, látszik már egy (most még törékeny) fordulat a piacon, és az EU-források reménybeli megindulása új lendületet ígér a hitelezés számára. Az eddig kormányközelinek számító cégeknél nőhetnek ugyanakkor a hitelkockázatok, márpedig ők jelentős részét adják a hitelpiacnak. Bemutatjuk a magyar vállalati hitelpiac legfontosabb számszerű trendjeit, a várható fejleményekről pedig a bankszakemberek mondják el véleményüket a Portfolio Hitelezés 2026 konferenciáján két hét múlva, érdemes regisztrálni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×