eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Hegyi Zsolt, a MÁV Zrt. vezérigazgatója sajtótájékoztatót tart a Keleti pályaudvaron 2024. szeptember 16-án. A társaság vezetője elmondta: az árvízi helyzet ellenére zavartalan a vasúti, illetve a távolsági buszközlekedés az országban. Egyetlen kivétel az Esztergom-Komárom vonal, amit átadtak a katasztrófavédelemnek, mert az része a védműveknek. A szakaszon vonatpótló buszok közlekednek.
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter

A MÁV drámai napja - megszólal a vasúttársaság

November: 10-ből 7 - Egyetlen drámai nap az egész hónap menetrendszerűségét meghatározta.

A novemberi havazás a legkényesebb forgalmi pontokon okozott rendkívüli helyzetet a hazai vasúti közlekedésben, ami az egész hónap késési adataiban visszatükröződik: a múlt hónapban 10-ből valamivel több mint 7 vonat közlekedett pontosan, ami elmarad az októberi eredményektől - közölte a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága.

Mint írják: a MÁV-csoport új, havi riportja jelentős közérdeklődést váltott ki: egy hónap alatt háromszor nagyobb látogatószámot regisztráltunk az új felületen, mint a korábbi adatközlés webhelyén. A jövőben változik a közlekedési riportjainak időrendje: 2025. januártól minden hónap közepén, ám immár az összes közlekedési módra (vasút, autóbusz, HÉV, tramtrain) kiterjedően, egyetlen riportban közöljük majd a pontossági adatokat.

Második alkalommal jelenik meg a MÁV-csoport új, havi riportja, amely az előző hónap közlekedési közszolgáltatásokra vonatkozó adatait és azok összefüggéseit mutatja be közérthető módon.

(Az adatközlés és -feldolgozás eltérő folyamatai miatt legelőször a vasúti menetrendszerűség adatainak bemutatására van mód, míg a tárgyhó közepéig kerülnek feldolgozásra az autóbuszos forgalmi adatok. Annak érdekében, hogy az integrált közlekedési vállalattá váló MÁV-csoport adatait egyben, az adatok közötti összefüggéseket is érthetővé téve tudják nyilvánosságra hozni, 2025-től a havi közlekedési riportok minden hónap 16-án jelennek majd meg – stílszerűen – menetrendszerűen.)

A novemberi, vasúti adatsor legfontosabb tanulsága az, hogy a november 21-ről 22-ére virradó havazás a kötöttpályás közlekedési rendszer olyan meghatározó pontjain okozott – egymással egyébként össze nem függő, egymás negatív hatásait ugyanakkor megsokszorozó – haváriahelyzeteket, amelyek az ország szinte teljes vasúti közlekedésére kiterjedtek, és a teljes hónap hálózati menetrendszerűségében visszatükröződnek.

A szolnoki és kelenföldi váltófűtés meghibásodása, a számos vonalon, köztük a jelentős budapesti elővárosi forgalmat is lebonyolító fővonalakon (pl. 80, 100) a felsővezetékre történt fakidőlések okozta zárlatok, valamint a Kelenföldi pályaudvar térségében bekövetkezett nagy kiterjedésű, az állomás forgalmát akadályozó, Nyugat-Magyarország teljes közlekedését érintő felsővezeték-szakadás (melynek elhárítása több felsővezetékszerelő jármű részvételével is hosszú órákon át tartott), illetve 25-én kora délután a Déli pályaudvarnál bekövetkezett tiltó jelző meghaladás, összességében olyan mértékben növelték meg az eljutási időket, hogy a novemberi adat végül kedvezőtlenebből alakult az októberinél: az összes járatunk mindössze 72,59%-a közlekedett pontosan, azaz 10-ből csak valamivel több, mint 7 vonat ért célba késés nélkül.

A havazás okozta műszaki problémák összetettsége, a kárelhárítás időigénye, illetve a mentesítő járatok megszervezésével, átvezénylésével kapcsolatos kihívások játszottak főszerepet abban is, hogy november hónapban megnövekedett a jelentős, 60 perc feletti késések száma az októberi – már javulást mutató – adatokhoz képest: 61-120 perc közti késést 445 vonat, 120 perc feletti késést pedig 80 vonat szenvedett el az összesen leközlekedett 93.063 vonatból.

A kiemelt jelentőségű 1-es (győri) és 80-as (miskolci) vasútvonal menetrendszerűsége egyaránt 3,7%-kal, a 20-as vonalé (Székesfehérvár—Szombathely) 5,5%-kal esett vissza.

Hasonló arányban, mintegy 3%-kal javult ugyanakkor a 2-es vonal menetrendszerűsége, ezzel ott ismét 90% feletti volt a vonatok pontossága, így továbbra is a Budapest—Esztergom útirány lett Magyarország legmegbízhatóbb, nagyforgalmú elővárosi vonala.

A novemberi tanulságok alátámasztják az 5 pontos akciótervben meghatározott infrastruktúrafejlesztések létjogosultságát: a mintegy 880 milliárd forintos program keretében olyan pontokon kell beavatkozni a magyar kötöttpályás hálózaton, ahol annak a legnagyobb hatása tud lenni az egész rendszerre, azaz éppen a novemberi havazás okozta, „dominóeffektus” kialakulását tudja megelőzni.

A novemberihez hasonló műszaki és természeti rendkívüli helyzetek kezelésében ugyancsak hatékony segítséget jelent majd a januártól immár teljes hatáskörrel működő Országos Haváriaközpont abban, hogy késést szenvedő utasok továbbutazása a lehető leggyorsabban biztosítható legyen.

A hónap közepéig publikálják az autóbuszos közlekedésre vonatkozó menetrendszerűségi adatokat is, amelyek – épp a vármegye- és országbérletek igénybe vételével megvalósuló nemzeti tarifaközösségnek köszönhetően – összefüggésbe helyezik, illetve segítenek pontosabban értelmezni a kötöttpályás menetrendszerűségi statisztikákat.

A riport második részét tehát december közepén publikálják, jövőre pedig már egyben, minden hónap 16-án jelenik meg az új, integrált havi MÁV-csoport közlekedési riport - olvasható a közleményben.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×