Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) volumene 2024 harmadik negyedévében a nyers adatok alapján 0,8, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal mérséklődött - jelentette kedden második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 2024 első három negyedévében a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,6, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője elmondta, a GDP-adat nem okozott meglepetést, mert egy hónappal ezelőtt a KSH gyorsbecslésében pontosan ugyanezt a számot közölte. A szakértő szerint most inkább az derült ki, hogy mi okozta ezt az egy hónapja általános megdöbbenést okozó nagyon gyenge gazdasági mutatót. Az elemző közölte, a gazdaság egyik szektora sem teljesített jól. Az ipar immár negyedik negyedéve folyamatosan zsugorodik, de a termelőszektorok mindegyike, így az építőipar és a mezőgazdaság is elmarad az egy évvel ezelőtti szinthez képest. Mint hozzátette, ezt a gazdaság legnagyobb szektora, a szolgáltatás tudta valamelyest ellensúlyozni, de még ez az ágazat sem tudott éves alapon két százalékot elérő mértékben növekedni, de "nem tudott elegendő lendületet adni a GDP-nek ahhoz, hogy elkerülhessük a recessziót".

Madár István arra is felhívta a figyelmet, hogy a felhasználási oldalon a költségvetés jelentős "fogyókúrája" a közösségi fogyasztást is visszavetette, míg a beruházásoknál már hosszabb ideje gond van.

"Az uniós források hiánya, az állami beruházások leállítása, de általában az üzleti szektor gyenge bizalma is, valamint a belső kereslet és az export gyengélkedése jelentős mértékben visszavetette a beruházási dinamikát, így igazából a magyar gazdaságban összességében egy húzóerőt látunk, ez a háztartások fogyasztása" – mondta az elemző, de hozzátette, a második félévben már a fogyasztás sem bővül olyan óriási tempóban, mint 2024 elején. "Egyrészt a külső kereslet gyengélkedése és a belső kereslet döcögése azt eredményezi, hogy a termelő szektorok visszaesnek, a szolgáltató szektorok valamelyest tudják tartani a lelket a gazdaságban, de ennek az ereje sem akkora, hogy nagyon látványos korrekció érje ezáltal a GDP mutatónkat. Így alakulhatott ki az, hogy igazából most már két éve nemigen tud talpra állni a magyar gazdaság" – értékelt a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője.

A várakozásokról elmondta, hogy 2024-ben az éves átlagos GDP-növekedés 0,5 és 0,8 százalék között alakulhat, noha az év elején még 3-4 százalék között volt a várakozás, most viszont még ehhez az eredményhez is arra lesz szükség, hogy a negyedik negyedévben véget érjen a recesszió, és érdemi, 0,5-1 százalékos GDP-növekedés kellene.

A jövő évre mindez nagyon mély bázist jelent, ami az elemző szerint azért jó hír, mert lehet bőven növekedni, ráadásul a feldolgozóiparban még bővülnek a kapacitások, és emellett több nagyberuházás is elkészül, és elkezdi a termelést, de emellett szerinte több tényező negatív irányba viheti a most még 3,4 százalékos kormányzati növekedési elvárást. Madár István ide sorolta az európai gazdaság, elsősorban az autóipar tartós gyengélkedését, valamint az új amerikai elnök, Donald Trump várható kereskedelempolitikai lépéseit is, mert a vámemelések a magyar gazdaságot is kellemetlenül érinthetik. Ezek miatt az elemző úgy látja, egyelőre sem a költségvetési, sem a jegybanki politika mozgásterében nem látszik bővülés, és az uniós források ügyében is messze az egyezség.

"Ezeket is figyelembe véve azt az elvárást, hogy a magyar gazdaság a következő öt negyedévben negyedévente 1,1-1,2 százalékkal jobban teljesítsen, mint a megelőző negyedévben, tehát induljon el egy nagyon dinamikus növekedés, azért elég jelentős kockázatok övezik, annál is inkább, mert a külső környezet és a belső gazdaságpolitikai mozgástér messze nem annyira támogató, mint a 2016-19-es időszakban, ahol nagyjából ekkora növekedést láttunk" – magyarázta a szakértő.

A véleménye szerint a jövő évi 3,4 százalékos kormányzati növekedés csak nagy változások mellett állhat elő, ezért a piaci szakértők várakozásai ennél azért jóval visszafogottabbak, többnyire 2-2,5 százalék körül alakulnak az előrejelzések, de arra is emlékeztetett, hogy a Moody's pénteken 1,9 százalékos prognózist adott, az Európai Bizottság pedig néhány héttel korábban 1,8 százalékra becsülte a jövő évi magyar gazdasági növekedést.