Infostart.hu
eur:
393.44
usd:
344.62
bux:
121754.84
2026. március 15. vasárnap Kristóf
Gold coin Stack On the table save money Taking care of money
Nyitókép: ArtRachen01/Getty Images

Százmilliárdos pályázat érkezik az innovatív vállalkozásoknak

Elérhetővé vált a fókuszterületi innovációs projektek támogatása című GINOP Plusz felhívás kitöltőprogramja az Elektronikus Pályázó Tájékoztató és Kommunikációs Rendszeren (EPTK). A 106 milliárd forint keretösszegű program a kutatás-fejlesztésen alapuló innovatív termékek és technológiák létrehozását támogatja, az EPTK-ban való kitöltésre 2025. január 15-ig van lehetőség – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium.

A tájékoztató szerint a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) elsődleges célja az, hogy a Demján Sándor programban rögzített törekvésekhez illeszkedően megerősítse a magyar vállalkozásokat beruházásokon, kutatás-fejlesztési tevékenységeken, munkaerőpiaci és képzési programokon keresztül. A GINOP Plusz esetében több mint 2000 milliárd forintnyi forrás áll főként vállalkozások rendelkezésére, és ennek közel 40 százaléka, csaknem 800 milliárd forint a kutatás-fejlesztésre és innovációra.

A fókuszterületi innovációs projekteket támogató pályázat esetén 300 milliótól 800 millió forintig lehet támogatást igényelni, tipikusan 30-50 százalékos önrész biztosítása mellett. Az értékelés során minden pályázatot két fő szempont alapján bírálják el: az első, hogy a tervezett megoldás, technológia megvalósítható-e a gyakorlatban, a másik szempont pedig, hogy lesz-e az új terméknek piaca. Ha mindkét kérdésre igenlő a válasz, akkor kaphat támogatást az adott projekt - közölték.

„Célul tűztük ki, hogy 2030-ra minden második magyar kkv innováljon: ez azért is fontos, mert az innovatív vállalkozások 2,5-szer több munkavállalót foglalkoztatnak, 58 százalékkal termelékenyebbek, 31 százalékkal magasabb bért fizetnek munkavállalóiknak és átlagosan 90 százalékkal több exportárbevételt érnek el munkavállalónként, Magyarország versenyképessége szempontjából tehát elengedhetetlen a cégek innovációs aktivitásának növelése” – emelte ki a támogatási program kapcsán Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója.

Ahogyan a felhívás neve is hangsúlyozza, támogatást különböző fókuszterületek mentén lehet szerezni: a pályázatok az egészséges élet vagy a gazdasági zöld átmenet és körforgásos gazdaság témaköréhez kapcsolódóak, esetleg a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) céljaival és prioritásaival összhangban megvalósuló kiválósági projektek lehetnek.

Fontos szempont, hogy K+F minősítés igénybevétele minden projekt esetén kötelező a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnál. A Nemzeti Innovációs Ügynökség Zrt. projektfejlesztési szolgáltatás sikeres végrehajtása pedig 10 többletpontot eredményez a pályázatok értékelése során. További információ itt – áll a közleményben

Címlapról ajánljuk
Rendzavarás nélkül lezajlott a két nagy megemlékezés – percről percre

Rendzavarás nélkül lezajlott a két nagy megemlékezés – percről percre

Reggel katonai tiszteletadás mellett, Sulyok Tamás köztársasági elnök jelenlétében a budapesti Kossuth téren felvonták a nemzeti zászlót. Fél tizenkettőkor elindult el a Békemenet a Margit hídon át a Kossuth tér felé. Kiderült: az ottani ünnepségen Orbán Viktor mellett Szijjártó Péter és Lázár János is felszólalt. Hídfoglalást tart délután kettő óta a Kutyapárt, három órakor elkezdődött a Mi Hazánk megemlékezése. A Nemzeti Menet résztvevői a Deák térről a Hősök terére vonultak, ahol negyed ötkor kezdődött a színpadi műsor. Magyar Péter öt óra után lépett színpadra.
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
Meglépték Brüsszelben, amitől a tagállamok tartanak: sosem látott hatalomátvétel indult meg az uniós központban

Meglépték Brüsszelben, amitől a tagállamok tartanak: sosem látott hatalomátvétel indult meg az uniós központban

Újraírják Brüsszelben az Európai Unió hatalmi egyensúlyát, ami könnyen egy intézményközi kereszttűz közepére állíthatja Ursula von der Leyen bizottsági elnököt. Az Európai Parlament ugyanis új biztosítékokat követel az Európai Bizottsággal kötött keretmegállapodásban, hogy a szerződésekben rögzített jogköreit a mindennapi uniós döntéshozatalban is kézzelfoghatóbbá tegye. A frissített szöveg az EP-t a tagállamokat tömörítő Európai Tanáccsal egyenrangú társjogalkotóként kívánja elismertetni. A megállapodás ugyanakkor a tagállamok régi fenntartásai közepette születik, és igyekszik úgy bővíteni a parlamenti kontrollt, hogy formálisan ne borítsa fel az intézményi egyensúlyt. A valódi tét nem az aláírás pillanata, hanem az, hogy 2026 után a gyakorlatban mennyire tudja a Parlament következetesen kikényszeríteni az új jogokat, és hol húz ellenállási vonalat a Tanács.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×