A rezsicsökkentéssel kapcsolatban úgy fogalmazott Varga Mihály, hogy "a rezsitámogatási intézkedések a különböző tárcák fejezeti költségvetésén keresztül biztosítottak maradnak az önkormányzatok, a vállalkozások és a családok számára is".

A tárcavezető a 2025-ös költségvetésről szólva kifejtette, az három fő pillérre épül: a jövedelmek vásárlóerejének a növelésére, a megfizethető lakhatás biztosítására, valamint a kis- és középvállalkozásokat segítő Demján Sándor-programra.

Mint mondta, a költségvetés egy olyan növekedésen alapuló több éves bérmegállapodás alapjait teszi le, amivel előre kiszámítható módon lehet elérni a 400 ezer forintos minimálbért és az egymillió forintos átlagbért.

Közölte, 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak, ami lehetővé teszi, hogy a bérek 2025-ben reálértékben is növekedjenek, hozzájárulva egy magasabb minimál- és egy magasabb átlagbérhez.

A lakhatásról szólva kifejtette, mivel a magyar családok vagyona leginkább az ingatlanokban fekszik, lesznek olyan otthonfelújítási programok, amelyek az ingatlan értékét növelhetik.

Itt külön gondolnak a fiatalokra: 150 ezer forintos támogatási keretben adókedvezményt adnak azoknak a munkáltatóknak, akik hozzájárulnak alkalmazottaik lakbéréhez. Emellett egy

elérhető piaci lakáshitelkamatot kívánnak biztosítani a fiatalok számára,

és dolgoznak egy kollégiumépítési programon is.

A pénzügyminiszter aláhúzta, a 13. havi nyugdíj bekerül a költségvetésről szóló törvény szövegébe, amire így "2025-ben is és a következő években is számíthatnak majd a nyugdíjasok".

A gyermekek után járó adókedvezmény összegének két lépésben történő duplázása mellett azért döntött a kormány, mert szeretnék, ha a 2010 után elindított támogatási forma tartaná az értékét - mondta Varga Mihály. Megjegyezte, a támogatásoknak több formája van, köztük az első házasok kedvezménye, a 25 év alattiak szja-mentességének a biztosítása vagy a 30 év alatt gyermeket vállaló nők személyi jövedelemadó mentessége.

Ezeknek az együttes összege a számítások szerint mintegy 440 milliárd forintot hagy a családoknál 2025-ben - jelentette ki a miniszter.

Varga Mihály szólt arról, hogy az idei 4,5 százalékos költségvetési hiány után 2025-ben 3,7 százalékos, 2026-ban pedig 2,9 százalékos hiányt szeretnének elérni és megvalósítani úgy, hogy a beruházásokat is támogassák.

Kifejtette, 770 milliárd forint értékben szeretnék jövőre a már elkezdett beruházásokat támogatni, befejezni. Példaként említette a diósgyőri vár komplex fejlesztését; a záhonyi körzetben megvalósuló vágányfelújításokat vagy a Szeged - Röszke vasútvonal felújítását.

Emellett 480 milliárd forint értékben új beruházásokat indítanak, mint például az Óbudai Egyetem új campusának a kialakítását, a mohácsi nemzeti emlékhely létrehozását, vagy a karcagi települési szennyvíztisztító telep fejlesztését - tette hozzá.

Az inflációs célokról szólva közölte,

2025-ben 3,2 százalékos éves átlagos inflációval számolnak.

Reményeik szerint az új gazdaságpolitika keretein belül csökkenhetnek a fogyasztói és a vállalkozói hitelek kamatai, "ez pedig óhatatlanul elő fogja segíteni, hogy a nagyobb hitelfelvételen keresztül beruházások, a fogyasztás növekedésén keresztül a gazdaság erősödjön, a gazdasági növekedés 3 százalék fölötti legyen" - mondta Varga Mihály, megjegyezve, hogy az infláció és az árfolyampolitika legfontosabb alakítója a Magyar Nemzeti Bank.